Bárdos hamarosan rátért kedvenc közös témájukra, s elmesélte, hogy egy ismerőse állítja, hogy hallotta, amikor 1990 áprilisában Jancsó Miklós azt mondta, hogy itt valami nem stimmel, hogy az MDF nyert, amikor ő rengeteg emberrel beszélt, és mindenki az SZDSZ-re szavazott. Ezt a "felismerést" Németh Sándor is átélte: amikor a Szabad Kezdemények Hálózatának gyűlésén megszavazta az SZDSZ megalakulását, állítása szerint megkérdezte tőle a mellette ülő, hogy: "Te miért támogatod ezeket a zsidókat?" Németh ekkor érezte először, hogy "baj van", és "olyan elfojtott, leplezett dolgok fognak felszínre törni, amikről addig nem is tudott".

A következő "nagy sokk" 2006 őszén érte, a "zavargások" idején.

"Kiderült, hogy sok antiszemita tradíciót mentettek át családi szinten" – szörnyülködött Németh Sándor, aki a társaival a "rendszerváltás" idején még a szkinhed mozgalmat is figyelte, de akkor azt gondolták, hogy az csak egy múló divat lesz. A jelek szerint tévedtek.

Amikor Bárdos a magyar közvélemény őszinteségéről kérdezte Némethet, ő azt felelte, hogy mivel a magyar politikusokban erős bizonyítási vágy, kevélység és büszkeség van, ezért nem bűnbánók, hanem minden helyzetet úgy értelmeznek, hogy fölmenthessék magukat, így inkább vádlóvá válnak. "Magyarországon egy diabolikus kultúra alakult ki" – mondta. Németh szerint ez a modern antiszemitizmus megjelenésével indult el, még a XIX. század második felében.

"Beszélhetünk politikáról?" – kérdezte Bárdos, majd azzal folytatta, hogy az előző nap látott az ATV-n egy "csodálatos műsort", amiben Vadai Ágnes, Juhász Péter és Szanyi Tibor vitatkozott. Megkérdezte, hogy ehhez mit szólt Németh Sándor. "Boldog voltam. Hát a nézettségünket felverte" – felelte az ATV-ben többségi tulajdonos Hit Gyülekezete vezetője. "Hát ha cirkusz kell a népnek…" – tette hozzá cinikusan.

Bárdos ezután arról kérdezte elvtársát, hogy szerinte egy olyan párt fog-e létrejönni, amilyen az SZDSZ szeretett volna lenni, de sohasem volt. Németh azt mondta, hogy az SZDSZ-ben 1996-ig hitt, de ma már új kihívások vannak. Figyelembe kell venni például a "muszlimveszélyt és a terrorizmust", valamint "a neonáci mozgalmak újjáéledését". Itt nem lehet olyan szabad véleménynyilvánítást biztosítani, mint az Egyesült Államokban – nyilatkoztatta ki.

Ezután a hallgatók kérdezhettek. Először azt kérdezték a zsidók szekértolójától, hogy mi a véleménye az iszlámról. Azt válaszolta, hogy azt, hogy az erőszakot állami eszközökkel, illetve terrorizmushoz használják (nem úgy persze, mint a naponta gyilkolászó zsidók... - a szerk.), roppant károsnak tartja, mert az iszlám vallás szerinte nem az erkölcsről, hanem a hatalomról és az uralkodásról szól. Úgy véli, hogy Irán és a vahabiták között zajlik a verseny azért, hogy "melyikük szerzi meg a világ fölötti uralmat" (mintha nem az általa imádott zsidóság könyökölne lassan évszázadok óta e célért - a szerk.).

Németh Sándor szerint a zsidóságot érintő pozitív változás előtt mindig végigsöpört a Földön egy gyűlölethullám ellenük. 1900 körül már vitatták a cionizmust, pedig akik józanul gondolkodtak, nem tartották kikerülhetőnek Izrael létrehozását – mondta. Izrael szerinte újabb változás előtt áll, és ez különösen az iszlám világot mozgósította. Az anticionizmus nem politikai probléma, hanem "közel hatmillió ember gyűlölete", és most azzal a problémával és fenyegetettséggel nézünk szembe, mint a harmincas években – mondta.

"A Jobbik mögött is az iráni nagykövetség áll" – állította. Szerinte ők finanszírozzák a pártot, és "sok üzenetet Irán mondat ki a Jobbikkal". Mivel Kelet-Európában nincs annyi muszlim, hogy egy elég nagy közösségük legyen a hatékony propagandára, ezért szélsőjobboldali pártokkal kísérleteznek, például "Szlovákiában" is ezzel próbálkoznak – állította.

Németh szerint, ha az ellenzék csak kis győzelemmel nyer 2014-ben, akkor "a Fidesz szélsőjobboldali része a Jobbik mellé áll", és nagyon megerősödik a radikális párt befolyása. Ha viszont a Fidesz győz, akkor "pórázon tartja a Jobbikot, de akkor más problémák lesznek".

Németh Sándor elmondta, hogy sokan a szemére vetik, hogy a kormányváltás után jól jártak (azaz történelmi egyházi szintre emelték a szektájukat). Egy sporteseményen találkozott Orbánnal, de nem kötöttek paktumot – szerette volna elhitetni. Sőt Orbán szerinte megjegyezte, hogy ha a Hit Gyülekezete bűncselekményt követ el, akkor számíthat arra, hogy felelősségre vonják. A kormányváltás után az elsők között néztek utána az ügyeiknek, de mivel az első körben nem volt rajtuk fogás, ezért a "gyülekezetet" "nehéz lett volna kihagyni az egyházi kategóriából".

(Index nyomán)