Augusztustól 91 milliárd forint áll rendelkezésre a komplex telepprogram folytatására - jelentette be az Emberi Erőforrások Minisztériuma szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelő államtitkára a Fejér megyei Sárkeresztúron tartott sajtótájékoztatón. Az államtitkár azzal büszkélkedett, hogy nem a cigánytelepek kicsinosításáról, vagy az ott lakók elköltöztetéséről van szó, hanem "erőforrásaik feltérképezéséhez" szükséges ez a mérhetetlen pénztömeg, melynek elapadása után - sajnos ilyen a cigánysimogató kormány ciklusai alatt nem lesz - a rendszer összeomlik. Feltéve, ha nem lesz sikeres a közösségépítés az ország 1300-1400 "szegregált településrészén". Kívánhatnánk hozzá sok sikert, de nekünk már elegünk van a zsebünkből finanszírozott, eleve halva született társadalmi kísérletekből.
Czibere Károly elmondta: 47 milliárd forint az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Programban (EFOP) van elkülönítve, a többi támogatás pedig a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Programból, valamint a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programokból származik. Emlékeztetett arra, hogy 2010 előtt összesen négymilliárd forintot fordítottak a komplex telepprogramra, utána meg eddig nyolcmilliárd jutott rá.
 Czibere jó eséllyel még maga sem tudja, mihez kezdjen ennyi feltérképezett erőforrással a program sikeres lezajlása után |
A pénz elapadása után a rendszer összeomlik - tudjuk
Az államtitkár elmondta, hogy a karitatív szervezetek, egyházak, civilek, önkormányzatok bevonásával megvalósuló telepprogramok lényege nem lakásépítés vagy felújítás, hanem a közösségfejlesztés. Hozzátette: a szociális munka eszköztárával diagnózist állítanak fel, feltárják a problémáikat, majd saját erőforrásaik feltérképezése után megerősítik a közösségeket.
Czibere Károly szerint, ha nem a szegregált telepeken élők saját erőforrásaira támaszkodik a program, akkor “a pénz elapadása után a rendszer összeomlik”. Megjegyezte, hogy a közösségfejlesztés mellett képzésekkel, tanfolyamokkal a foglalkoztatási esélyek javítását érnék el, valamint az egészségügyi helyzetet javítanák szűrésekkel, megelőző programok szervezésével.
 A közösségépítéssel éppenséggel eddig sem volt gond a cigánytelepeken |
Az államtitkár szólt arról is, hogy a 2011-ben elfogadott nemzeti felzárkózási stratégia tapasztalatait levonták. A komplex beavatkozásokat tartalmazó, megújított programok áprilisban elindultak, miután a kormány tavaly szeptemberben elfogadta a következő hat-hét év lépéseit meghatározó új stratégiát.
Jó vicc: önfenntartás a 100 százalékos cigány településeken
Varga Gábor (Fidesz) a térség országgyűlési képviselője kiemelte: nehéz sorsú közösségről van szó Sárkeresztúron, az iskolában gyakorlatilag százszázalékos a cigány gyerekek aránya.
Rámutatott, hogy a szegregált területen élők a program révén nem új helyre költöznek és “nem is a telep kicsinosításáról és az ott élők magukra hagyásáról van szó”, hanem visszavezetik őket a normális életbe és képessé teszik őket az önfenntartásra.
 Nincs kétségünk, ilyen helyeken hamar el lehet verni azt a 91 milliárdot (nem illusztráció, a kép egy szombathelyi putrinál készült, természetesen egy késeléses bűncselekmény kapcsán) |
Bogdán Imre, a Napkerék Egyesület vezetője azt hazudta, hogy a korábbi telepprogram rendkívül sikeres volt Kaposváron. Állítása szerint 4500 embert tudtak "megszólítani", akik lakóépületeik felújítását maguk végezték el, miközben lakókörnyezetüket is megújították. 1500 ember képzéseken vett részt, a gyerekek fejlesztő foglalkozásokra jártak. A tanfolyamok sikeres elvégzése után a felnőtteket a helyi vállalkozók alkalmazták és ők a mai napig dolgoznak, megbecsült tagjai a társadalomnak. És boldogan éltek, míg meg nem haltak - de ezt már mi tesszük hozzá.
Felfedezték erőforrásaikat: jelentkeztek közmunkára
Csutiné Turi Ibolya, Sárkeresztúr független polgármestere az MTI-nek elmondta, hogy a település lakóinak több mint fele "roma". A korábbi telepprogramról közölte: másfél évig tartott és sok képzést tartalmazott, ahol a cigányok megismerték saját lehetőségeiket, képességeiket, fejlesztették kompetenciáikat.
Kőműves segédmunkást és parkgondozót képeztek, aminek eredményeként az érintettek bátrabbá váltak, jelentkeztek helyben a közmunkára, majd rendkívül sokan közülük ma már Székesfehérváron és Móron vállalnak munkát.
(Kuruc.info - MTI nyomán)
