Már az utóbbi években is ukrán vendégmunkások ezrei jöttek Magyarországra dolgozni, de az elmúlt időszakban a kormány csendben több törvénymódosítással lehetővé tette, hogy a közeljövőben ukrán gazdasági bevándorlók tízezrei jöjjenek dolgozni az országba - derül ki a Heti Válasz cikkéből. (A félreértések elkerülése végett: a cikk alapján nem kárpátaljai magyarokról, hanem "igazi" ukránokról van szó - a szerk.)
 Ukrán katona egy szétlőtt gyárépületben, a donyecki régióban június 25-én |
Ez alapján az is érhetővé válik, hogy miről beszélt nemrég Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, amikor azt mondta, szerinte a hiányszakmákban átmenetileg lehetővé kell tenni, hogy a cégek az Európai Unióból vagy szomszédos harmadik országból oldják meg a foglalkoztatást.
A cikk szerint az elmúlt években nagyjából 5-10 ezer ukrán dolgozott az országban, és ebben az időszakban harmadik országbeli (tehát nem EU-s munkavállalóknak) 50-90 ezer engedélyt adtak ki.
A Magyarországon dolgozó ukránok közül sokan az Oroszország által 2014-ben megszállt Donyeck-vidékről, Ukrajna nehézipari központjából elmenekülő szakmunkások. Közülük Magyarországon kívül sokan Lengyelországban és Csehországban kötöttek ki, ahol szívesen látják őket, mert ott is nagy a munkaerőhiány.
Ez lehet a B-terv, ha bukik a referendum
A cikk szerint a kormány valószínűleg azért titkolta eddig az intézkedéseket, mert nem akart a népszavazás előtt zavart kelteni. Ha ugyanis nem mennek el sokan szavazni, az ukrán vendégmunkásokat lehet majd mutogatni Brüsszelnek, mint ütőkártyát a betelepítési kvóta ellen, hiszen Prága, Varsó és Budapest azzal érvelhet, hogy a visegrádi országok ilyen módon veszik ki a részüket a nemzetközi menekültügyi akciókból.
Lengyelországba államközi szerződés alapján több mint egymillió ukrán ment, Csehország pedig tömegével adja ki a munkavállalási engedélyeket, és megerősítette az ukrajnai diplomáciai képviseletét, hogy felgyorsítsa az ügyintézést. Ukrajnában a háború miatt 1,4 millió belső menekült van, és nagyjából 1,8 millió ember munkanélküli.
A cikk szerint Magyarországra tavaly 60 hivatalos ukrán menedékkérő érkezett, aminek az az oka, hogy mivel az ukránok nem akarnak hosszabb távon letelepedni, nem adnak be menedékkérelmet sem. A Heti Válasz szerint abból látszik, hogy érkeznek az ukránok Magyarországra, hogy a határ közelében egyre több olyan ingatlant vesznek, amit már régóta nem tudtak eladni, illetve az ukrán lapok is tele vannak magyarországi álláshirdetésekkel.
Beindult a vendégmunkaprogram
A kormány tavaly augusztus óta több ukrán vendégmunkások alkalmazkodását elősegítő intézkedést is meglépett:
- először lehetővé tették, hogy ukrán állampolgárokat közmunkásként alkalmazzanak,
- 2016 februárjától tartós munkavégzés esetén a vendégmunkások csokot is igényelhetnek,
- július óta harmincról 10-15 napra rövidítették az ügyintézési időt a munkavállalási engedély esetén,
- szintén idén nyár közepétől van egy olyan szabály, ami alapján hiányszakmákban már nincs is szükség munkavállalási engedélyre,
- és az ukrán állampolgárok július óta az újonnan létrehozott "szomszádos ország állampolgára" kategóriában tartoznak, ami kedvezőbb helyzetbe hozza őket a munkavállalásnál egy szírrel vagy afgánnak szemben.
A hiányszakmák listáját a nemzetgazdasági miniszter évente állítja össze, jelenleg 37 szakma tartozik ide, például az építőipari dolgozók, az informatikai területen dolgozók, a kereskedelmi és vendéglátóipari területen dolgozók, és a gyári szakemberek tartoznak ide.
A lap szerint még kevés tapasztalat van a vendégmunkásokkal kapcsolatban, de az biztos, hogy nagy lesz rajtuk a nyomás, hiszen munkanélküliként nem maradhatnak az országban.
(Heti Válasz - Index nyomán)
