A hvg.hu exkluzív részleteket tudott meg a bőnyi lövöldözés körülményeiről. A Győrkösék házának átkutatásáról szóló határozatban például már szerepelt, hogy gépfegyver is lehet odabent, így indokolt lett volna a különleges eljárás.
Zoom
Múlt hét szerdán, reggel nyolc óra után alig pár perccel riasztották a Terrorelhárítási Központot Bőnyről, ahol a Nemzeti Nyomozó Iroda kiemelt főnyomozója, Pálvölgyi Péter már súlyos fejsérüléssel feküdt Győrkös István házában, de még élt. Azt nem tudni, hogy a lövöldözés pontosan hány perccel a riasztás előtt kezdődött, ám néhány perccel fél 9 után, vagyis szinte pontosan fél órával a jelzés után a TEK győri kihelyezett műveleti egységének tagjai már a helyszínen voltak. Győrkös ekkor már elbarikádozta magát a ház egyik részében, a sérült rendőrt pedig végül a TEK-esek hozták ki a lövöldözés helyszínéről.
A hvg.hu által is látott házkutatási határozatból kiderül, hogy a reggeli rendőri intézkedésnek nem csupán Győrkös István volt a célpontja, és hogy többek között gépkarabély is lehetett a házban. Ez azt jelenti, hogy a helyszínen eleve nem az NNI nyomozóinak, hanem a TEK-nek kellett volna eljárniuk, erről egy kormányrendelet is egyértelműen fogamaz.
A 295/2010. (XII. 22.) kormányrendelet (a terrorizmust elhárító szerv kijelöléséről és feladatai ellátásának részletes szabályairól) 3. paragrafus 2. cikkelyének b.) pontja: "A TEK az Rtv. 7/E. § (1) bekezdés b) pontja alapján a rendvédelmi szervek részére kizárólagos hatáskörrel végzi (...) b) a bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható fegyveres személyek előállítását (...)". Előre tervezett házkutatásról lévén szó, teljesen egyértelmű volt, hogy az NNI nyomozóinak a rendelet ezen pontja szerint kellett volna eljárniuk és értesíteniük a terrorelhárítást, mégsem tették. Ám a lap szerint még a helyszínen is lett volna lehetőség arra, hogy időben riasszák a terrorelhárítást, Győrkös ugyanis először nem akarta beengedni a kiérkező rendőröket. A házkutatási határozatot minimum osztályvezetői szinten ellen kellett jegyezni. Az persze kérdés, hogy milyen utasítást kapott feljebbvalóitól az illetékes osztályvezető, így az ügy akár ennél magasabbra is érhet.
Hétfő reggel 8 óra után pár perccel tehát egy rendőr lőtt sebbel fekszik a bőnyi házban. Hiába van azonban odabent a sérült rendőrön kívül még hat ember (három tűzszerész, három nyomozó, és legtöbbjüknél van szolgálati fegyver), a sérültet nem tudják kihozni. Hogy miért, arra a rendőrségi vizsgálat fog fényt deríteni. Annyit azonban sikerült kideríteni, hogy mire a TEK műveleti egysége megérkezett, a helyszínen már több rendőr volt, mint a házkutatásra érkezett hét – valójában legalább kétszer annyian.
A körülmények minden részletükben nem ismeretesek, a lap bevetési eljárásokra rálátó forrásai szerint viszont hasonló esetben bevett módszer, hogy fedezeti tűzzel megpróbálják, amennyire csak lehet, visszaszorítani a fegyveres bűnözőt, a sebesültet pedig kihozzák a tűzvonalból, hogy ellátását meg lehessen kezdeni. Arra, hogy ez most miért nem történt meg, szintén a rendőrségi vizsgálat fog választ adni. (Talán.) Az aznapi helyszíni tudósításokból egyelőre csak annyit lehet tudni: Győrkös fenyegetőzni kezdett, hogy megöl bárkit, aki megpróbál közelebb menni.
Elképzelhető, hogy az akciót jóváhagyó tisztviselő a 295/2010-es kormányrendelet (5) pontját alkalmazta, amely szerint "halaszthatatlan intézkedésként, ha a késedelem az életet, testi épséget vagy a vagyonbiztonságot közvetlenül veszélyeztetné, vagy helyrehozhatatlan kárral járna, továbbá ha a késedelem nyilvánvalóan sértené a bűnüldözés eredményességéhez fűződő érdeket, az érintett rendvédelmi szerv a (2) bekezdésben megjelölt feladatot a TEK igénybevétele nélkül végrehajtja, a feladat felmerülésekor azonban a TEK-et haladéktalanul értesíteni köteles." Ha ez így van, már csak azt kell bizonyítaniuk, hogy "a késedelem nyilvánvalóan sértette volna a bűnüldözés eredményességéhez fűződő érdeket", ezért nem értesítették a TEK-et.
Ám mivel a házkutatási határozatban már világosan szerepel, hogy a házban illegálisan tartott fegyverek lehetnek, ezért újból az elsőként idézett rendeletet kellett volna szem előtt tartani, amely a TEK kizárólagos hatáskörébe utalja az ügyet. Ráadásul a másodikként idézett kormányrendelet szerint is "a feladat felmerülésekor" értesíteni kell a Terrorelhárítási Központot. Tehát a házkutatási parancs aláírásakor kell ezt megtenni, és nem akkor, amikor egy rendőrt már agyonlőtt egy lassan évtizedek óta a hatóságok és a szakszolgálatok látókörében lévő ember.
Korábban írtuk: