Még akkor is, ha az én kegyelmi kérelmem kapcsán most nem foglalt állást. Viszont el sem utasította azt, csak későbbre halasztotta a döntést. Örülök, hogy néhány meghurcolt társam számára végre véget ér ez a rémálom ügy. Meggyőződésem, hogy nagyon sokak kiállása benne van ebben a részeredményben, ezért mindenkinek köszönöm az eddigi kiállást és kérem, hogy segítsék tízünket a további küzdelemben is!

Az elnöki közleményben szereplő azon kitétel kapcsán, hogy „az ügy terheltjei közül azonban többeket súlyos vádakkal illettek, az elsőfokú bíróság bűnszervezetben való elkövetést is megállapított, és jelentős büntetés kiszabása mellett döntött. Esetükben olyan súlyos cselekményekről szól a vád, hogy csak jogerős bírósági ítéletet követően tartja helyesnek dönteni az ő kegyelmi kérelmeikről” viszont meg kívánom jegyezni, hogy mindannyiunkat hasonlóan „súlyos” vádakkal illetett és illet az ügyészség és „bűnszervezeti” elkövetéssel is. Az, hogy kire mit látott bizonyítottnak és kit mire ítélt Ignácz bíró, az az ő önkényes döntésén múlott, amit mi eleve törvénysértőnek, egyoldalúnak és elfogultnak tartunk, és nem kizárt, hogy az ilyen helyzetekre való megosztás szándéka is benne volt. Mi eleve vitatjuk a vádak minősítését (mert valójában csak a „terror” minősítéstől „súlyosak” a kisértékű rongálások) és a bizonyítottságot is. Azt gondolom, hogy mindezekért sem szerencsés Ignácz bíró ítéletét kiindulási alapnak tekinteni.

Értve a döntés indoklását, azért fenntartom a reményt, hogy szilveszter után az Elnök Asszony a reakciók és vélemények fényében újragondolja az ügyet és egy második körben a többi tíz vádlott kérelmének pozitív elbírálása is megtörténhet.

Végül pedig le kívánom szögezni azt, hogyha viszont rákényszerülünk a másodfokú eljárásra, akkor a magam részéről én egy – az ilyen „liberális mozgalmár” bíróktól mentes – tisztességes bíróságot követlek, ami megítélésem szerint, nem lehet a Fővárosi Ítélőtábla. És egy olyan bírói tanácsot, amely komolyan veszi, hogy a nyomozóhatóságnak is be kell tartania a Be. rá vonatkozó előírásait, és csak törvényes bizonyítékokkal vádolhat meg bárkit is. Aki nem enged teret a terrorizmus fogalmának parttalan kiterjesztésére olyan cselekményekre, amelyek valójában nem tartoznak az alá.

A Nemzeti Jogvédő Szolgálat, mint a jogi visszásságokkal teli Budaházy-Hunnia büntetőeljárást kezdettől fogva nemzeti jogvédő monitorozással követő és a vádlottak kegyelemben részesítése mellett kiálló jogvédő szervezet örömmel értesült arról, hogy dr. Novák Katalin köztársasági elnök a mai napon a 17 vádlottból hetet eljárási kegyelemben részesített. A többi tíz terhelt– köztük a nem jogerősen 17 éves fegyházbüntetésre ítélt Budaházy György – kegyelmi ügyében viszont a döntését a jövő márciusban várható újabb másodfokú bírósági határozathozatal utánra halasztotta, kérelmeiket el nem utasította.

Bár álláspontunk szerint – ahogy azt többször kifejtettük – minden vádlott esetében indokolt lett volna az eljárási kegyelem és ez lett volna a gordiuszi csomó igazi átvágása, mégis ezt a döntést előremutató lépésnek, áttörésnek tekintjük. Egy bíztató előjelnek arra, hogy ezt, a gyurcsányi önkény és jogtiprások lenyomatát magán viselő, az igazságszolgáltatás tekintélyét súlyosan megtépázó, balliberális politikai leszámolás célzatával indított ügyet kegyelmi úton meg tudja és akarja oldani a nemzeti kormányzat, felismerve annak jogi képtelenségeit és ezért a milliónyi magyar által joggal elvárt, nemzeti érdekű politikai megoldás szükségességét.

A mostani döntés előrevetíti azt, hogy ha másodfokon fennmaradna az eljárásban maradt Budaházyval és 9 társával a koncepciós és koholt bizonyítékokra alapozott terrorvád, akkor a kegyelem végrehajtási kegyelem formájában kiterjed rájuk is. Értelmezésünk szerint a bíróságok kaptak egy utolsó esélyt arra, hogy a számtalan korábbi jogellenességet és visszásságot korrigálják, törvényes döntést hozzanak, amely álláspontunk szerint csak a felmentés lehet.

Mindezt igazolni látszik, hogy a köztársasági elnök a döntéséről kiadott közleményében közölte: az úgynevezett “Budaházy-ügy” is rámutat arra, hogy a bírósági eljárások ésszerűtlen elhúzódása elfogadhatatlan, és sérti az emberek igazságérzetét. Üzenetértékű az is a közleményében, hogy sajnálatosnak tartja, hogy a bíróság közel másfél évtized alatt sem tudott jogerős döntést hozni, továbbá „az előzetes letartóztatásban töltött idő és a 13 éve tartó vesszőfutás az érintetteket és családjaikat alaposan megpróbálta.” Az is figyelemre méltó, hogy felhívta a jogalkotó és jogalkalmazó szerveket, hogy tegyenek lépéseket a bírósági döntéshozatal felgyorsítása érdekében.

A kegyelemben részesültek személyét pontosan nem tudni, de annyit ki lehet következtetni, hogy közülük ötöt többségében terrorcselekmény miatt ítéltek el, de a többiekénél csekélyebb mértékű szabadságvesztésre, kettőt pedig felmentettek a 13,5 éve zajló eljárás megismételt első fokú szakaszában idén márciusban.

Mindez az érintettek számára azt jelenti, hogy- az igazságügyi miniszter minden bizonnyal rövidesen bekövetkező ellenjegyzését követően – a minden vádlott tekintetében benyújtott ügyészi fellebbezések és az elítélt vádlottak fellebbezései miatt jelenleg másodfokon zajló, terrorcselekmény és más bűncselekmények miatti büntetőeljárás egyszer s mindenkorra véget ér velük szemben.

Ezen eljárással kapcsolatosan – a miniszteri ellenjegyzést követően – semmilyen jogkövetkezmény már nem érintheti őket és mentesülnek az elsőfokon kiszabott tetemes, összesen 30 millió forint bűnügyi költség rájuk eső milliós nagyságrendű részétől is.

A kegyelmi döntéseket a várható ellenjegyzéseket követően az igazságügyi miniszter megküldi a Fővárosi Ítélőtábla részére. A büntetőeljárási szabályok szerint a kegyelmi döntésről szóló ellenjegyzett határozatot az eljárást megszüntető határozatával együtt a terheltnek, a védőnek és a kegyelmi kérelem előterjesztőjének ugyanis az a bíróság kézbesíti, amely előtt a büntetőeljárás folyamatban van. A Fővárosi Ítélőtábla egyébként a másodfokú tárgyalásokat és határozathozatalt már kitűzte jövő februárra és március elejére.

Az idén októberben neves nemzeti elkötelezettségű közszereplőkből és elismert művészekből megalakult Budaházy Bizottság az Igazságtételért civil szerveződéssel és számos szervezettel, emberrel együtt sokan szorgalmaztuk ennek a félresiklott és gyurcsányi koncepciós szerinti Hunnia terrorpernek a kegyelmi lezárását.

Magyar emberek százezreinek, de még a jogászok köreiben is elementáris erejű felháborodást és megdöbbenést váltott ki a Fővárosi Törvényszék eljáró bírája, a sokak szerinti elfogultan és szakmaiatlanul ítélkező dr. Ignácz György 2022. március 16-án, megismételt eljárásban hozott elsőfokú ítéletével Budaházy Györgyre és 16 vádlott társára összesen 117 év szabadságvesztést szabott ki. 117 évet mértek ki 17 olyan magyar emberre, akiknek összesen 30 gyermekük van, és akiket terroristának akarnak nyilvánítani, miközben az állítólagos, 15 évvel ezelőtti terrorcselekmények miatt senkinek nem esett bántódása.

A bírósági szakaszban és főleg a megismételt eljárásban bebizonyosodott, hogy a vádban szereplő cselekményeket úgy és abban a formában, ahogy a vádhatóság állította, nem követhették el a vádlottak. Inkább megdőltek ezek, mint megerősödtek volna. Máig nincs kétséget kizáró bizonyíték a vádlottak ellen és ilyen már nem is lehet. Mindezen visszásságokról a Nemzeti Jogvédő Szolgálat már többször beszámolt.

Az eljárás nyomozati szakaszában, 2009-ben is számos jogsértés történt, többek között terhelő vallomásokat kényszerítettek ki meg nem engedett módszerekkel akkori gyanúsítottakból. A vád „koronatanúja” 2010-ben azt közölte dr. Gaudi-Nagy Tamással és egy másik volt képviselőtársával, hogy vele szemben számos jegyzőkönyvet eredményező kényszervallatást alkalmaztak Budaházyékra teendő terhelő vallomások elérése érdekében. Erről a büntetőperben a volt képviselők tanúvallomást tettek, de ezt a bíró nem fogadta el mentő bizonyítékként, de dr. Gaudi-Nagy Tamás ellen viszont alaptalanul fegyelmi felelősségre vonást kezdeményezett az ügyvédi kamaránál az ítélethirdetést követően kifejtett véleménye miatt, amely eljárás fegyelmi vétség hiányában azonban megszüntetéssel ért véget.

Az egyes súlyos eljárási szabálysértések (pl. a már említett „koronatanú”-nak a vádlottak és a védelem távollétében, otthonában történt kihallgatása) és a bizonyítékok önkényes értékelése mellett még az is igazolja dr. Ignácz György bíró aggályos eljárását, hogy az ítélet indokolásakor sokak számára egészen meghökkentő és felháborító, sértő minősítgetéseket engedett meg magának olyan stílusban és hangnemben, amelyek a Bírói Etikai Kódexet sérthették.

Ezekre és későbbi eljárási szabálysértésekre hivatkozva (a kegyelmi kérelmekkel is lassan, illetve hiányosan intézte) a Közhatalom Jogsértettjeinek Egyesülete elnöke, Gőbl György novemberben fegyelmi és büntetőjogi felelősségre vonását kezdeményezte. Ennek kapcsán derült ki, hogy ősszel dr. Ignácz György bírói kinevezést nyert a Fővárosi Ítélőtáblára, éppen ahol jelenleg a Budaházy-Hunnia ügy másodfokon elbírálására vár.

Budaházy Györgyöt és öt társát letartóztatták az ítélet után, amelyből Budaházy csak október végén szabadult, jelenleg ő és négy vádlott bűnügyi felügyelet alatt áll, egy vádlott pedig még mindig letartóztatásban van. Budaházy eddig már több mint 3,5 fél évet töltött letartóztatásban, további hasonló időszakot más kényszerintézkedések hatálya alatt. Mindez esetében – feltételes szabadságra bocsátással számolva – kiszabott 5 év 9 hónap fegyház vagy 6 év 7 hónap börtönbüntetésnek felel meg. Ha esetében maradna a 17 éves fegyházbüntetés, akkor – mivel a mindenkire tévesen alkalmazott bűnszervezeti minősítésre tekintettel kizárt feltételes szabadságra bocsátás miatt – csak 2036-ban szabadulhatna.

Dr. Gulyás Gergely kancellária-miniszter szerint is teljesen leszerepelt az igazságszolgáltatás ebben az ügyben. Úgy fogalmazott, hogy: ” ez olyan mértékben sérti a jogbiztonságot, olyan mértékben sérti a jogállami alapelveket, hogy az biztos, hogy a bíróság ebben az ügyben már leszerepelt” és “elfogadhatatlan, türhetetlen, hogy ilyen ügyekben nincs jogerős döntés 13-14 év után, ezután már jó döntést nem lehet hozni.”

Ez a mostani kegyelmi döntés is megerősíti, hogy a Budaházy György és 16 társa elleni, Budaházy-Hunnia ügyként ismert, koncepciós büntetőeljárás olyan mértékben siklott ki a törvényesség medréből, hogy ezt már csak rendkívüli igazságtétellel: kegyelmi döntéssel lehet helyreállítani. Az igazságszolgáltatás iránti közbizalom visszaállítása érdekében is szükséges ezen, az igazságügyi rendszerre és a Kormányra nézve is tehertételt jelentő ügynek – törvényes felmentő ítélet hiányában – kegyelmi úton történő lezárása számos jogi, politikai, humanitárius és nemzetstratégiai indok miatt.

Honfitársi üdvözlettel:

Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd,

a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) ügyvezetője

Korábban írtuk: A fideszes államfő karácsonyi ajándéka: nem ad kegyelmet Budaházynak