A bojkottfelhívás ellenére soha nem látott érdeklődés övezte az iskolai évzáró ünnepséget

A bojkott kezdeményezése Aáry-Tamás Lajos oktatási ombudsman Tv2-ben elhangzott nyilatkozata után fogant meg néhány helybeli szülőben. Az oktatási jogok biztosa az igazgatóválasztás kapcsán tiltakozásra szólította fel a tordasiakat és a gyúróiakat.

A két település képviselő-testülete három hete minősített többséggel Kosaras Péter Ákost választotta meg iskolaigazgatónak. A történelemtanár egy másfél évvel ezelőtt készült fénykép miatt került a balliberális média össztüzébe. Egy pilisi hagyományőrző túrán a Waffen-SS kötelékében harcoló Hunyadi hadosztály egyenruháját viselte, társai pedig orosz és amerikai katonai viseletben várták az ellenőrző ponton a kirándulókat. A szervezők előzetesen bejelentést tettek a rendőrségen a két egyenruhán lévő tiltott önkényuralmi jelkép miatt. Hiába, mert valóságos kampány indult az akkor a budakeszi Prohászka gimnáziumban tanító és igazgatóhelyettesként dolgozó történelemtanár ellehetetlenítésére, és Kosaras Péter Ákosnak távoznia kellett az intézményből.

Egy névtelen szülői levéllel másfél év után újrakezdődött a ellene indított hajsza. A meghurcolt tanár megpályázta a tordasi iskola igazgatói posztját. Az öt jelölt közül három pályázó maradt versenyben. A tordasi önkormányzat már az első szavazáson minősített többséggel Kosaras Péter Ákost választotta, a gyúróiak akkor még nem mertek hasonlóan dönteni. Tóth Béla, Gyúró polgármestere lapunknak korábban azt mondta, hogy a tanár programja, felkészültsége meggyőzte őket, de a sajtóhadjárat miatt időre volt szükségük, hogy átgondolják, milyen szankciók érhetik településüket, ha támogatják Kosaras Péter Ákos kinevezését. Végül minősített többséggel támogatták a történelemtanár kinevezését.


Mengele-maszkos orvosok

Kosaras Péter Ákos megválasztása után három héttel szólalt meg először Hiller István oktatási miniszter az ügyben, majd a Tv2 hétfő reggeli műsorában Aáry-Tamás Lajos oktatási ombudsman arra biztatta a két település lakóit – és a magyar állampolgárokat –, hogy tiltakozzanak Kosaras Péter Ákos megválasztása miatt. "Meg kell nézni – mondta –, hogy feltettük-e magunknak a kérdést: akarjuk-e, hogy gyermekeinket nácik tanítsák? Akarjuk-e, hogy a balesetet szenvedett gyermekeinket Mengelének öltözött orvosok gyógyítsák? Derüljön ki, kik vannak többen." Aáry-Tamás Lajos megjegyezte, nincs olyan eszköz a kezében, hogy az ügyben eljárjon. A helyzet megoldását a tordasiak tiltakozása jelentheti. Az oktatási ombudsman elmondta, az ő feladata, hogy megvizsgálja, alkalmasak-e arra az önkormányzati fenntartású közoktatási intézményi vezetők kiválasztásának szabályai, hogy kiszűrjék a szélsőséges eszméket valló jelölteket. Azt ígérte, a lehető leghamarabb eljár az ügyben, és kikéri a fenntartó önkormányzat véleményét. "Semmilyen megkeresés nem érkezett a polgármesteri hivatalhoz az igazgatóválasztással kapcsolatban" – mondta lapunknak az évzáró ünnepség után Teszár Tamás, Tordas alpolgármestere.
 

Ők is értesültek a bojkottfelhívásról, de további kommentár helyett körbemutatott a zsúfolt iskolaudvaron.

Kosaras Péter Ákos, bár kinevezése csak augusztus elsejétől szól, társadalmi munkában már hetek óta dolgozik. "A személyes beszélgetések, találkozások feloldották a feszültséget, amelyet mesterségesen generált a sajtó" – mondta lapunknak. Találkozott a tantestülettel, elkezdődött az adminisztrációs feladatok átadása-átvétele is. A posztra pályázó másik két jelölttel közösen vágnak neki az új tanévnek. Egyikük igazgatóhelyettesként segíti majd a munkát. A beszélgetés ekkor félbeszakadt, egy idős hölgy szorította meg az új igazgató kezét, és invitálta kedvesen vasárnapi cseresznyeszedésre.

Tordas és Gyúró szeretne végre megszabadulni attól az országos figyelemtől, amely az igazgatóválasztás miatt irányult rájuk, névvel senki sem nyilatkozik. Egy kétgyermekes anyuka félve megszólított, és félrevont. "Még nincs vége az egész hangulatkeltésnek. Nem mondhatom meg a nevem, mert nem akarok bajt, de most már nemcsak Kosaras Péter Ákost, hanem az egész iskolát megpróbálják majd lejáratni – mondta, s még halkabban hozzátette – Csak nézzen körbe az interneten."
 

"Ezen a településen nem a most megválasztott igazgató az egyetlen szélsőjobbos-náci beállítottságú történelemtanár" – írta az oktatási miniszterhez intézett nyílt levelében Geőcze Zoárd blogger. Arra kéri az oktatási minisztert, hogy olvassa el azokat a fogalmazásokat, amelyet az iskola tanulói írtak magyarságukról. A nyílt levél a Tordas értékmegőrző-fejlesztő és Kulturális Közhasznú Egyesület honlapjának fórumán olvasható. Ez a szervezet gyakorlatilag a mostani faluvezetés külső ellenzékeként működik, soraiban azokkal az emberekkel, akik a 2006-os választások után kiszorultak az önkormányzat képviselő-testületéből. Honlapjuk fórumán olvasható az a nyílt levél, amely újabb frontot nyithat Tordason. A levél szerzője már nem kizárólag az új igazgatót támadja, hanem a leköszönő vezetőjét, és ezen keresztül az egész intézményt.

Geőcze Zoárd állásfoglalásra kérte Hiller Istvánt. "Mit gondol arról, hogy mekkora károkat okozott a dolgozatíró gyerekeknek Hamza Lászlóné, aki – a szövegekből érzékelhetően – évek óta csepegteti beléjük mindazt, amit a jobb- és szélsőjobb politikai és egyéb alakulatai szajkóznak ország- és médiaszerte?"

Az említett Hamza Lászlóné két évtizeden át volt az iskola igazgatója. Korábban a helyi művelődési házban dolgozott. Radnóti-díjas versmondó, mélyen vallásos ember, mindig arra törekedett, hogy nemzeti szellemben oktassa tanítványait, szerinte ez olyan iránytű, amely mindig a helyes utat mutatja. 1991-ben talán nagyobb harcra kényszerült, mint most utóda, Kosaras Péter Ákos. Döntésével szembekerült a szülői közösség ellenállásával, illegálisan kötelező tantárggyá tette a néptáncot. Mostanra ezáltal országos hírnévre tett szert az iskola.

"Az új igazgatóval folytatódhat a munka, amit elkezdtünk – mondta Hamza Lászlóné. – Az iskolában hosszú évtizedek óta nemzeti szellemű oktatás folyik a tantestület többségének és a szülőknek az egyetértésével."

A szokásnak megfelelően az idén is megíratta a végzős diákokkal a fogalmazást, amelyben a hasonló című dokumentumfilm megnézése után arra kérdésre kellett válaszolniuk: mit ér az ember, ha magyar? "Sokat, rengeteget. Nemcsak az a magyar ember, aki itt él Magyarországon, hanem az is, aki úgy gondolkodik, mint egy magyar ember" – írta dolgozatában Áldott Dorottya.

Baki Tamás szerint "ha találkozunk magyarokkal bárhol a világban, azt szinte mindig megismerjük, mert ő is itt született, teljesen nem tud elszakadni hazájától. A magyaroknak ez a kis ország, amely több ezer éve létezik, és senki nem tudta elvenni tőlünk. És ez megmutatja, milyen jó magyarnak lenni, hiszen tudunk küzdeni és bátran kiállni a magyarságunkért. Akármilyen rossz idők következnek Magyarországon, én nem fogom elhagyni az országot, sehol máshol nem fogom hazámat lelni."

A nyugdíjba vonuló tanárnő szerint ezek a sorok is visszaigazolják, hogy munkájának gyümölcse beérett: hazaszerető, büszke fiatalokat nevelt.

Sándor Csilla, Magyar Hírlap
(Fotó: Hegedűs Márta)