Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára hangsúlyozta: a törvényjavaslat nyomán jelentősen könnyebbé válik a magyarok élete. A kormány célja az, hogy az emberek minél több ügyet tudjanak elintézni digitális eszközön, amellyel időt spórolnak meg - mondta. Hozzátette: a digitalizáció emellett gazdaságélénkítő hatású, valamint növeli Magyarország versenyképességét is.

Jelezte: Magyarországon a társadalom széles rétegei rendelkeznek okostelefonnal, illetve mobilinternettel. A 16-74 év közöttiek 84 százalékának vannak ilyen eszközei, a 18-30 év közöttieknél pedig az okostelefon-használat aránya a száz százalékot közelíti.

A Digitális állampolgárság program lényege az, hogy az ügyintézés az igazolvány és az aláírás is elérhető lesz mobilon, ahol a felhasználók egyszerűen és átláthatóan működő szolgáltatásokat kapnak - ismertette Dömötör Csaba. Tájékoztatása szerint egy olyan központi mobilalkalmazás jön létre, amely mindenki számára elérhető, és folyamatosan új funkciókkal bővül majd.

A magyarok az alkalmazás segítségével egyetlen gombnyomással igazolhatják majd személyazonosságukat, és rendezhetik fizetnivalóikat az állam vagy a közművek felé, valamint biztonságos elektronikus aláírást is kapnak - jelentette ki Dömötör Csaba. A cél az, hogy minden közigazgatási ügyet digitálisan is el lehessen intézni - összegzett.

Az elsők közt a születéssel és az autóátírással kapcsolatos ügyeket lehet majd végezni az applikációból, később a költözéssel, házassággal, vállalkozásindítással kapcsolatos ügyeket is el lehet intézni, és az erkölcsi bizonyítványt is be lehet szerezni - sorolta.

Emellett a felhasználók hivatalos leveleiket is megkaphatják a felületen, válaszolhatnak rájuk, illetve a közműszámlák is érkezhetnek az alkalmazásba, sőt azt is szeretnék, ha a későbbiekben a háztartási gépek garanciajegye is rendelkezésre állhatna elektronikusan.

A felhasználók értesülni fognak dokumentumaik lejárati idejéről, és a jövőben piaci szereplők bevonásával a banki vagy a biztosítási ügyekben is lehet majd használni az egyszerűsített azonosítást és a digitális aláírást.

Dömötör Csaba hangsúlyozta: nem lesz kötelező az új alkalmazás használata, mindenki szabadon dönthet róla, hogy szeretné-e igénybe venni, és bármikor dönthet úgy, hogy megszünteti a profilt. Hozzátette: az állam továbbra is csak azokhoz az adatokhoz férhet hozzá, amelyeket eddig is tárolt, és az új rendszer a ma elérhető legmagasabb szintű informatikai biztonságot garantálja majd.

A törvényjavaslat egyelőre a jogszabályi kereteket teremti meg, a kormány azt szeretné elérni, hogy 2026-ra a magyarok minden ügyet online, azon belül is okostelefonon keresztül intézhessenek - jegyezte meg az államtitkár. Arra is kitért:

Ez az irányelv előírja az egységes digitális azonosító használatát, azonban az ilyen joggyakorlatokat az Alkotmánybíróság korábban alkotmányellenesnek tekintette. Ezek az ítéletek azonban még egy más technológiai fejlettségi időszakban születtek, és a kormány alaptörvény-módosítással oldaná fel az ellentmondást - közölte az államtitkár.

Demeter Zoltán (Fidesz) kiemelte: a digitális állam és a digitális állampolgár olyan kifejezések, amelyeket mindenkinek szoknia kell, miközben a digitalizáció már természetes. Nem ez az első alkalom, hogy "szintet lép a világ" - fogalmazott. Közölte: minden változásnak van ellenzője és támogatója, de a fejlődés ma a digitalizáció felé halad; ami velünk történik, azzal nehéz lépést tartani, mégis meg kell tenni. A kormány dolga, hogy haladjon a fejlődés útján - jelentette ki. Úgy vélte, már eldőlt a vita a digitalizációról, az utánunk következő nemzedék már a kényelmesebb életről döntött, már mindent az okostelefonján keresztül intéz. Illúzió azt hinni, hogy a digitalizáció miatt csak ezután tudhatnak majd mások mindent rólunk, mert ez a világ már itt van - vélekedett. Hangsúlyozta: nem lehet lezárni azt az utat, amelyen a gyermekeink már járnak, inkább "szegődjünk melléjük".

Harangozó Tamás (MSZP) úgy értékelt: fel kell hívni a veszélyekre is a figyelmet és kérni kell azokat a jogi garanciákat, amelyek ezeket a veszélyeket kizárják. Közölte: a digitális ügyintézés kiterjesztése, az eljárások gyorsítása alapvetően kívánatos, ez költségcsökkentő hatású az államnak és az embereknek is jó. Ugyanakkor a konkrét javaslat számos aggályt vet fel, kifogásolható például, hogy sok kérdést kormányrendeletben szabályoznának - mondta. Szerinte ugyancsak aggodalomra ad okot az adattovábbítás lehetősége, a jövőben pedig még bővülhet is a tárolt adatok köre. Kijelentette: jogilag és politikailag is kifogásolható a javaslat, ezért a szocialisták nem támogatják annak elfogadását.

Hollik István (KDNP) azt mondta: sajnálattal veszi tudomásul, hogy az MSZP nem támogatja a javaslatot, vagyis azt, hogy az állampolgárok felhasználóbarát módon tudjanak ügyeket intézni. A baloldal korábban a támogatói személyes adatait odaadta egy "haveri cégnek", amely azokat kivitte külföldre, ami felháborító - mondta. Hozzátette: ezért a baloldal nem vethet fel aggályokat az adatok felhasználásával kapcsolatban. Hangsúlyozta: a részvétel a Digitális állampolgárság programban önkéntes, és az állam csak olyan adatokat fog kezelni, amelyeket már eddig is kezelt, semmilyen új adat nem kerül hozzá. Úgy vélte, a program szerves folytatása a kormány 2010-ben megkezdett politikájának, amelynek a célja, hogy az ügyintézést minél egyszerűbbé tegye az állampolgárok számára. Fontos mérföldkő ez a program, még kényelmesebbé, egyszerűbbé válik az ügyintézés - fogalmazott.

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) kritikája szerint a kormány a digitális korral járó kihívások közül egyet sem tudott kezelni, nem érti a sharing economyt és a mesterséges intelligencia jelentette kihívásokat sem. Elmondta: a javaslatban említett digitális szolgáltatások többsége már létezik, a fő probléma azonban a garanciák hiányával van, a kigyűjtött adatokból ugyanis összeállítható az állampolgárok személyiségprofilja. A szolgáltató ráadásul nemcsak állami szerveknek, hanem piaci szereplőknek, bankoknak és biztosítóknak is kiadhatja majd az állampolgárok adatait - nehezményezte. Emlékeztetett arra is, hogy az állami Vakcinainfó honlapján adataikat megadók e-mail-címükre "kampányleveleket" kaptak. A javaslatban "nem egy kínai szociális kreditrendszer fekszik az asztalon", de ha rosszul csinálják, az lehet belőle egyszer - összegezte véleményét.

Dúró Dóra (Mi Hazánk) nemzetközi kitekintést is téve megállapította: "egy globalista diktatúra kiépítése zajlik a világban", miközben Magyarországon az alapvető emberi jognak számító készpénzhasználat korlátozása fenyeget.

A nemzeti szuverenitás védelme mellett az egyének szabadságát is fontos lenne tiszteletben tartani, és megvédeni a digitális óriáscégektől is - figyelmeztetett, hozzátéve ugyanakkor: az internethez való hozzáférés terén Magyarország Európa sereghajtói közé tartozik. Hangsúlyozta: üdvös lenne a bürokráciát csökkenteni, de ezzel a javaslattal inkább az emberek szabadsága fog csökkenni. Fontos lenne ugyanis a célhoz kötöttség elve, hogy az állampolgárokról ne lehessen személyiségprofilt felállítani az állami nyilvántartások összekapcsolásával - jelentette ki. A Mi Hazánk nem lenne ellene annak, hogy az állam józanul kihasználja a digitalizáció nyújtotta lehetőségeket, de ezt a javaslatot elviekben is ellenzi a párt, véleményük szerint ráadásul a megvalósítása is csapnivaló, több pontján alaptörvény-ellenes, ezért az Alkotmánybírósághoz fordulnak - közölte.

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) arról beszélt: "a digitális kihívásokkal szemben kudarcot vallott kormánytól" nem kérnek tanácsot arról, ki miként haladjon a korral. Hozzátette: olyan kormányzati intézkedést sem látott, amely azt célozná, hogy csökkentsék a mesterséges intelligencia miatt elvesző munkahelyek okozta problémát. Eközben szerinte a kabinet olyan irreális célokat tűz ki, amelyek "a nagyotmondás kormányává teszik". A magyar munkahelyeket, a magyar embereket meg kell védeni, mert a szülőföldön boldogulásnál nincsen fontosabb - jelentette ki a politikus.

Dúró Dóra (Mi Hazánk) arra hívta fel a figyelmet, hogy a gyerekek, fiatalok esetében inkább rombolja, mint elősegíti a fejlődést a digitális eszközök használata. Döbbenetesnek nevezte, hogy e korosztály tagjai napi 4-8 órát töltenek okoseszközök használatával, ami szerinte elképesztő károkat okoz, legyen szó az idegrendszeri fejlődés vagy akár az információ-elsajátítás módja terén fellépő problémákról. Hangsúlyozta: állami programra van szükség a veszélyek tudatosítására. Arról beszélt: a kormányzat nem az emberekbe, a tudásba, annak elsajátításába fektet, hanem a gyárak létesítésére koncentrál gazdaságpolitikája.

A képviselő szerint nem tisztázott, ki és hogyan kontrollálja a mesterséges intelligenciát, hogy ne hozzon hibás döntéseket, illetve ha ez mégis megtörténne, akkor az a polgár, az állam vagy a fejlesztő felelőssége. Az sem világos, mit tervez tenni a kormány a mesterséges intelligencia alkalmazása miatt állásukat vesztők érdekében - tette hozzá.

További felszólaló híján az elnöklő Lezsák Sándor lezárta az általános vitát.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára a digitális államról és a digitális szolgáltatásokról szóló javaslat vitájában elhangzottakra reagálva azt mondta: a javaslat célja, hogy a digitális ügyintézést könnyebbé tegye mindenki számára. Azoknak is, akik mindent a digitális térben intéznek, és azoknak is, akik csak ritkán használják ezt a lehetőséget.  Jelezte: a javaslatnak nem tárgya a mesterséges intelligencia és az azzal kapcsolatos problémák.

Adatvédelmi kérdésekről szólva megerősítette: minden eddiginél biztonságosabb rendszert hoz létre a javaslat, amely kétfaktoros azonosítást vezet be. Az állam nem kér több adatot annál, mint amennyit egyébként is kezel - hangsúlyozta. Erőteljes lépéseket szorgalmazott ugyanakkor annak érdekében, hogy semmilyen nagyvállalat ne élhessen vissza az emberek adataival.

(MTI)

- Mi Hazánk: nem akarjuk, hogy Rogán a Világgazdasági Fórum "legvidámabb barakkjává" tegye Magyarországot!

- Szakács Árpád: Be tudja-e etetni a magyarokat Cukros Tóni a digitális rabszolgasággal?