A bíró a rendőrségi igazoltatások kapcsán készült feljelentések áttanulmányozását és a hazafiak meghallgatását követően arra az álláspontra jutott, hogy az eljárás alá vont személyek semmiféle szabálysértést nem követtek el. A meghallgatások eredményeképpen nyilvánvalóvá vált, hogy a rendőri jelentések – mint sok hasonló esetben – egyáltalán nem fedik a valóságot, iratellenesek voltak, állításaikat nem támasztották alá bizonyítékokkal, mivel sem az eljárás alá vont személyek által viselt ruházat, sem az általuk tanúsított magatartás nem egyezett azzal, amit a rendőrség állított. A rendőrség a Horthy menetben részt vevők közül még vöröskeresztes karszalagos személyt is eljárás alá vont, holott az elsősegélynyújtókat még a hadijog is külön védelemben részesíti.

A feloszlatott társadalmi szervezetben való részvétel szabálysértése keretében a rendelet olyan tevékenység végzését rendeli büntetni, amit a Magyar Gárda Egyesület kapcsán bírósági ítélet tiltott meg, ilyen tiltott tevékenységek végzésére azonban nem került sor a hazafiak részéről.
A bíróság végzéseiben kimondta azt, hogy az eljárásokat meg kell szüntetni, mert a demonstráción való részvételével nem követett el senki szabálysértést. Ezen túl azt is megállapította, hogy a rendőrség  önkényesen és jogellenesen járt el, amikor e személyeket feljelentette a fenti szabálysértés elkövetésének gyanúja miatt. A bíróság határozott, Alkotmánybírósági döntésekkel alátámasztott  álláspontja szerint, alapjogot – és ezen belül gyülekezés, és véleménynyilvánítás jogát – csak konkrét eset kapcsán és kizárólag másik alapjoggal lehet korlátozni, és hivatkozott a feloszlató ítéletre is, amely kimondja: „a bíróság döntése a Magyar Gárdát alkotó természetes személyek jövőbeli egyesülési és gyülekezési jogára -  mint anyagi jogi jogosultságra – kihatással nincsen, az e jogok jövőbeli gyakorlásával kapcsolatos kérdéseket nem dönti és nem is döntheti el.”

A bíró  hosszasan sorolta azokat a jogi érveket, amelyek miatt a konkrét ügyekben nem volt jogellenes az egyforma ruha, az összetartozás, a nemzeti érzelműség – mint ahogy azt tudtuk eddig is, de jó volt kimondva, egy bíró szájából hallani. Azt, hogy a hazafiak csak állampolgári jogaikkal éltek, amikor a demonstráción az általuk megválasztott ruhában jelentek meg, egy csoportban sétáltak, sőt, akkor is, amikor egy (be nem tiltott) mozgalom tagjaiként jelölték meg önmagukat. 

A végén késztetést éreztem tapsolni és kezet rázni az ügyek bírájával, e kiváló  jogásszal, aki az Alkotmány szabályait és szellemiségét is ismerve, pusztán a jogszabály szövegéből kiindulva hozta meg részrehajlás nélküli és politikai befolyástól mentes döntését.

A tárgyalások megkezdése előtt nem volt idő átbeszélni senkivel a saját  ügyét, mégis – mint kiderült – az volt a célravezető, hogy mindenki egyszerűen csak az igazat mondta el. Azt, ami valójában történt. Az igazsággal szemben pedig nincs erősebb fegyver, ha a döntéshozó valóban egy pártatlan szakember, mint ahogy ebben az ügyben láthattuk.

Az egyetemen azt tanítják, a bíróságokon nem igazságszolgáltatás, hanem jogszolgáltatás zajlik. Pedig az igazság sincs sokkal messzebb, csak egy kicsit jobban kell törekedni arra, hogy kiderüljön. És ha kiderült, merni kell kimondani.   
 
dr. Seres Krisztina - Jobbik Jogsegélyszolgálat

(Kuruc.info)