A jogfejlődés és a nemzetközi egyezmények alapján nem is lehet kérdéses, hogy Biszku Bélának, a Kádár-kormány belügyminiszterének bíróság előtt kell felelnie azokért a tettekért, amiket az 1956-os forradalom leverését követő megtorlások részeként tett - mondta Völgyesi Miklós nyugalmazott legfelsőbb bírósági bíró.
Völgyesi a Magyar Hírlapnak elmondta: a nemzetközi jogban sikerült áttörni azt az elvet, hogy a bűnös parancsok büntetőjogi szankcionálása nem lehetséges, mert az a nemzetállam jogrendjébe nem illeszthető be - olvasható a napilapban. Sőt, a nemzetközi jog visszamenőlegesen bünteti az emberiesség elleni bűncselekményeket. Völgyesi utalt Marosán Györgyre is, aki 1957 januárjában a Legfelsőbb Bíróságon a polgári bírókat is arra kötelezte, hogy részt kell venniük a forradalmárokkal szembeni megtorló ítélkezésben.
"Biszku védekezése tehát, hogy ő nem írt alá halálos ítéletet, csúsztatás és hazugság" - mondta Völgyesi. "Voltak olyan bírók, akik nem voltak hajlandók részt venni ebben a gyalázatban. Nevüket márványtábla őrzi az LB épületében. Kötelességemnek tartom, hogy fejet hajtsak és tisztelegjek az emlékük előtt, mert ezek a bírók az egzisztenciális halált vállalták bátor lépésükkel."
(HavariaPress, Magyar Hírlap)