Így néznek ki a bíróság szerint "nem bűnöző" cigányok

Az elsőrendű vádlottat, Sztojka Katalint, a Kalocsai Cigány Kisebbségi Önkormányzat korábbi elnökét, folytatólagosan elkövetett csalás bűntettéért mint társtettest és folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétségéért mint tettest – enyhítve az elsőfokú ítéleten – öt év börtönbüntetéssel sújtotta a táblabíróság. A másodrendű vádlott Sztojka Lászlót, az Országos Cigány Önkormányzat korábbi alelnökét, egykori kiskőrösi önkormányzati képviselőt két év – végrehajtásában öt esztendőre felfüggesztett – börtönre ítélte a bíróság. A táblabíróság több vádlott esetében milliós nagyságú vagyonelkobzást rendelt el.

A magyar és az osztrák kormány 2000-ben állapodott meg a németek által a mai Ausztria területére kényszermunkára szállítottak kárpótlásáról. A kényszermunka tényét igazolók egyszeri, 1453 és 7630 euró közötti pénzjuttatást kaphattak. Az igényléseket a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítványon keresztül 2003. december 31-ig lehetett benyújtani az Osztrák Megbékélési Alaphoz.

A levéltári adatok és történészi becslések szerint a második világháborúban megközelítőleg negyvenezer embert vittek el a mai Ausztria területére kényszermunkára, nyolcvan százalékuk zsidó származású volt. 2003 első felében az osztrák hatóságok észlelték, hogy alig érkezik "roma túlélőtől" igénylés, ezért arra kérték a magyar Miniszterelnöki Hivatalt, hogy tegyen lépéseket az áldozatok felkutatása érdekében. Ezért a Cigány Kisebbségi Önkormányzatokon keresztül tájékoztatások jelentek meg a juttatás lehetőségéről. Az év végéig így mintegy 12 ezer igénylés érkezett be a közalapítványhoz.

Az országban több helyütt, így Bács-Kiskun megyében tömegével készültek fiktív adatokra épülő, alaptalan igénylések. Az idős kérelmezőket – akik közül sokan a juttatás mibenlétével nem is voltak tisztában – részben azok keresték meg, akik az igényléshez szükséges további teendőket is lebonyolították, másokat "felhajtók" szerveztek be.

A sok esetben írni és olvasni sem tudó idős emberekkel gyakran nem a valódi feltételeket közölték, hanem például csak annyit: mivel átélte a világháborút, ezért részére alanyi jogon jár kárpótlás (elvégre a zsidók is azért kapják - a szerk.). Olyan is előfordult, hogy a kérdőíveken és jegyzőkönyvekben nem is az igénylők aláírása szerepelt, hanem azt a szervezők hamisították vagy hamisíttatták rá az okiratokra. A piramisszerűen felépülő rendszerben csak a kárpótlás egy része jutott el az igénylőkhöz, a pénzből kaptak a felhajtók és a szervezők is.

Az eredetileg 55 vádlottas ügyben az érintettek többségénél jogerőssé vált az elsőfokú ítélet, őket felfüggesztett szabadságvesztésre, illetve pénzbüntetésre ítélte az első fokon eljáró Bács-Kiskun Megyei Bíróság. A táblabíróság több vádlott esetében is – részben az időmúlásra hivatkozva – enyhítette az elsőfokú ítéletet.

Hegedűs István bíró a döntés indoklása során kifejtette, az ügyben szerinte "nem bűnözők szövetkeztek arra, hogy megrövidítsék az Osztrák Megbékélési Alapot", hanem "többségében büntetlen előéletű személyek látták meg a lehetőséget" a kárpótlásban, s "nem tudtak ellenállni a kísértésnek". Na persze...

(MTI nyomán, képek: MNO)