No, azért az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy nem mindegy, hogy a település melyik részét választjuk otthonunknak. Mert itt is vannak veszélyesebb (külterületek: Homoki dűlők, Krekács dűlő, Haleszi dűlők, Sándor, József, Nagy Sándor u.) és kevésbé veszélyes területek. Bár azt minden pilisi lakos tudja, hogy a Vasútállomáshoz közeli kis parkocska mellett csak akkor közlekedjen az ember - kiváltképp gyalogosan - ha biztosan nincs nála semmi, amit értéknek tart.

A módszerek már rég beváltak: estétől reggelig eltűnik a vaskapu. Az, hogy otthon van-e az idős lakó – kit érdekel? A gyerekek már professzionális szinten megtanulták, hogyan és mit kell ellopni egy-egy portáról, csak átemelik őket a kerítésen (ha még megvan) és már tudják a dolgukat. Ekkor jön a nagy liberális jogvédelem: fiatalkorú – nem büntethető.

Pilisen félnek, rettegnek az emberek. De az Ő problémáikkal nem foglalkozik az Amnesty International, nem nyaraltatja őket Richard Field. Nem rohannak segítségükre a Tisztelt Képviselő urak és hölgyek. Nem, mert ők most el vannak foglalva az új roma integrációs programmal, ami így kívülről nézve megint csak egy jó alkalom lesz az állami pénzek lenyúlására. És az eredmény: minden marad a régiben.

Mindezekből lett elege néhány pilisi civilnek és fáklyás felvonulással kívánták akaratukat kifejezni: rendet, biztonságot, igazságot! Az ország több településéről érkeztek olyanok, akik egyetértettek a felhívással.

Nem lehet a problémákat a szőnyeg alá söpörni és nem lehet, hogy mindenféle kisebbségi jogokra hivatkozva megengedjük bárkinek is, hogy megfeledkezve kötelességéről, csak a jogaival éljen. Igenis törődnünk kell azokkal az emberekkel – bárhol lakjanak is ebben az országban – akik kénytelenek elviselni az őket ért atrocitásokat. Vagy azért, mert túl idősek ahhoz, hogy hathatósan megvédjék magukat, vagy azért, mert attól tartanak, hogy rájuk sütik az önbíráskodás vádját. Jó lenne (persze tudom, hogy ez csak utópisztikus álom), hogy a cigányság maga ébredne rá, hogy ez az út, amin most jár nem vezet sehova.

Lehet szülni a megélhetési gyerekeket, lehet verni az asztalt a segíjért, de előbb-utóbb kiapad a kút. Az állam a tönk szélén áll, a dolgozni akaróknak nincs munkalehetőség, lassan elfogy a lopni való. Akkor mi lesz? Ott állnak majd 10-20 gyerekkel, 30 évesen, nagyszülőként. Írni-olvasni nem tudnak, mert legyünk őszinték, nem kell nekik fekete mellényes alak az utcán ahhoz, hogy nagy ívben elkerüljék az iskolát.

Akkor mi lesz? Ki tudja? Vagy inkább, ki foglalkozik ezzel? A cigány ember nem, mert ő csak a mának él. A politikusok sem, mert ők már a holnapnak élnek. Marad a kisember, aki a múlt romjain próbálja tengetni a mát, hogy megérje a holnapot. Hát mindezekért emelte fel hangját a pilisi közösség, mindezekért vonult fel Pilis utcáin, hogy minél több lakosnak felnyissa a szemét, dacolva a kellemetlen időjárással is.

Így végezetül még köszönetet mondanék a Rendőrség munkatársainak, akik velünk együtt tették meg ezt az utat a városka utcáin. A fejekbe ugyan nem láthatok bele, de bízom benne, hogy köztük is voltak néhányan, akik legalább elgondolkoztak azon, amit hallottak. Hiszen belőlük fog kikerülni a jövő rendőri vezetése és ennek értelmében, az ő feladatuk lesz mindazt rendbe hozni, amit elődeik elrontottak.

Mindannyiunk jövője a tét!