A Szerbia EU-tagjelöltségével kapcsolatos közelgő döntések előtt tanulságos felidézni a Nyugat-európai Unió nevű, idén megszűnt biztonságpolitikai szervezet 2010. júniusi közgyűlésén lezajlott kőkemény vitát (videó itt). (A szervezet kvázi jogutódja az Európai Védelmi és Biztonsági Szervezet, amely a héten Berlinben tartja közgyűlését, ezen én is részt veszek a magyar önrendelkezési törekvések népszerűsítése érdekében.)
A vita leghevesebbé a Balkán, de különösen a jelenleg gőzerővel az EU felé haladó és az elcsatolt délvidéki magyar közösség számára az önrendelkezést megtagadó, a '44-es magyarirtások igazságtételével máig adós Szerbia európai felkészültségével kapcsolatban.
A jelentéshez módosító javaslatot terjesztettem elő, amely azt célozta, hogy az EU kötelezze Szerbiát az önrendelkezési jog biztosítására a területén élő nemzeti közösségeknek, így a magyaroknak is. A módosító javaslat plenáris ülésen zajló vitájában rövid szóbeli indokolást mondtam el, amelyet Szerbia képviselője ellenzett. Az ülésen végül két támogató szavazat ellenében a többi nemzeti parlamenti képviselő Európa több mint 20 országából leszavazta a javaslatot, Európa megint cserbenhagyott minket. (Az eseményről szóló részletes beszámoló itt olvasható.)
Biztató ugyanakkor, hogy egy másik jelentős európai fórumon, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésén viszont idén szeptemberben sikerült elérnem Kalmár Ferenc képviselőtársammal együtt, hogy a nemzeti szuverenitással kapcsolatos ET-határozatba bekerült a területi autonómia kötelező biztosítását előíró rendelkezés. (Az eseményről szóló részletes beszámoló itt olvasható.) Van tehát értelme a nemzetközi szervezetekben kiállni a magyarság jogaiért, és lehet változást kicsikarni!
Az előbb elhangzottak konzekvenciájaként: Szerbiának biztosítania kell az önrendelkezést, és ennek keretében a regionális, területi autonómiát és a kollektív jogokat a Szerbia északi részén, a Délvidéken élő magyar lakosságnak és más Szerbiában élő közösségeknek, szükséges nekik az európai normák és gyakorlat által más országokban lehetővé tett ilyen jogok gyakorlását biztosítani. Úgy, mint például Dél-Tirolban (Olaszország), ahol a tiroli németajkú közösség széles körű jogokkal rendelkezik, vagy hasonló a helyzet Katalóniában (Spanyolország) is, valamint a finnországi svéd közösség esetében is. Úgy gondolom, hogy igazságtalan, hogy a magyar közösséghez tartozóknak nem akarják ugyanazon jogokat biztosítani, mint bármely más európai népnek. Álláspontom szerint ez oka lehet újabb konfliktusok kialakulásának Európában.
Gaudi-Nagy Tamás
(Kuruc.info)
