Balog Zoltán emlékeztetett: az uniós keretstratégia elfogadását követően minden tagállamnak el kellett készítenie saját nemzeti stratégiáját. Magyarország a mélyszegénység és a gyerekszegénység elleni küzdelem keretén belül alkotta meg saját koncepcióját, és presztízskérdés volt számára, hogy tavaly november végén elsőként nyújtsa be azt Brüsszelnek. Hozzátette, Budapest látni szeretné, hogy a jelentős cigány kisebbséggel rendelkező tagállamok – mint például Szlotákia – hogyan teljesítették „házi feladatukat”.

Balog Zoltán elmondta, Pozsony idén januárban készítette el saját stratégiáját. Tót szakértők megállapították: ha nem sikerül integrálni a cigányokat, az 7 százalékos veszteséget jelent majd az elszakított terület GDP-je számára. Az államtitkár szerint fontos, hogy a "szlovák" vezetés a gazdasági szükségszerűségre hivatkozva jelezte a probléma fontosságát, mert a humanitárius-szociális dimenzió legtöbbször elutasítást vált ki a társadalomból. Kiemelte a közbiztonsági tényező fontosságát is, amely szerinte mindkét államban gondot okoz.

A Felvidéken nemrég betonfalakkal elválasztott cigánytelepekkel összefüggésben Balog Zoltán úgy fogalmazott: Magyarország jó példával szeretne előljárni, és nem kíván a sajtón keresztül kritikai üzeneteket megfogalmazni tárgyalópartnere felé. „Szerintem nem az a feladatunk, hogy egymást a vádoljuk, hanem hogy jó együttműködést alakítsunk ki” – mondta.

(MTI nyomán)