Nem alakul eseti bizottság az euróválság megoldásában való részvételről és az EU-csatlakozás eredményeinek és hátrányainak feltárásairól, döntött az Országgyűlés Európai Ügyek Bizottsága.
Mesterházy Attila és Harangozó Gábor szocialista képviselők indítványukban azt javasolták: az Országgyűlés nyilvánítsa ki, hogy az EU tagjaként Magyarország elkötelezett "az európai integráció továbbfejlesztése és megerősítése mellett", és amellett, hogy az ország "önállóságának és érdekeinek figyelembevételével" vegyen részt az EU és az euróövezet pénzügyi stabilitásának megteremtésében.
Indítványozták továbbá, hogy az Országgyűlés határozatban erősítse meg: Magyarország alapvető érdeke a befektetések biztonságának, a költségvetési hitelességnek és a bizalomnak a fenntartása.
Az indítvány szerint az Országgyűlésnek fel kellene hívnia a kormányt, hogy dolgozza ki a magyar álláspont tervezetét a pénzügyi válság megoldására irányuló javaslatokról, az európai pénzügyi stabilitás megteremtéséről és az európai integráció mélyítéséről.
Az indítvány szerint az Országgyűlésnek fel kellene hívnia a kormányt, hogy dolgozza ki a magyar álláspont tervezetét a pénzügyi válság megoldására irányuló javaslatokról, az európai pénzügyi stabilitás megteremtéséről és az európai integráció mélyítéséről.
Hörcsik Richárd (Fidesz), a bizottság elnöke úgy fogalmazott, valóban érdemes megvizsgálni a felvetett problémákat, és a bizottság már eddig is több alkalommal foglalkozott ezekkel a kérdésekkel, a december elején kidolgozott indítvány mára "okafogyottá" vált. A szocialista képviselők javaslatát a bizottság 13 nem szavazattal 2 igen ellenében elutasította.
A Jobbik sem vizsgálódhat
Balczó Zoltán, Gyöngyösi Márton, Hegedűs Tamás és Vona Gábor, a Jobbik képviselői arról nyújtottak be indítványt a bizottságnak, hogy hozzanak létre egy eseti bizottságot, amely a magyar EU-csatlakozás eredményeit és hátrányait vizsgálná.
A képviselők által javasolt bizottság feladata lett volna egyebek mellett annak tisztázása, hogy miként alakult Magyarország gazdasági helyzete az uniós csatlakozástól, hogyan befolyásolta a tagság Magyarország önrendelkezését.
Így vizsgálták volna, hogy mennyiben valósult meg a magyar állampolgárok szabad áramlása más EU-tagállamokba munkavállalás céljából, milyen hatása volt a magyar munkaerőpiacra az EU-országokból érkező külföldiek szabad munkavállalása, és hogyan tudta kihasználni a csatlakozással elérhetővé vált támogatásokat az ország.
Hörcsik Richárd szerint Magyarország uniós tagsága tekintetében "nem a múlttal kellene foglalkozni, hanem a jelennel és a jövővel", továbbá úgy vélte, a csatlakozás mérlegének elkészítése inkább egy kutatóintézet feladata lenne. A Jobbik indítványát végül a bizottság 14 nem szavazattal 3 igen ellenében és 3 tartózkodás mellett elutasította.
(MTI nyomán)
