Az Európai szélsőséges mozgalmak: ki kicsoda és mi micsoda? címmel megjelentetett, Harold Brackman által jegyzett körkép szerint a "szélsőséges mozgalmak" újjáéledése - Nagy-Britanniától és Franciaországtól kezdve Norvégián, Svédországon, Németországon, Ausztrián, Spanyolországon, Görögországon, Magyarországon, Lengyelországon át Ukrajnáig és Oroszországig - különböző variációkban ugyan, de mindenütt megfigyelhető.

"Az ADL (Rágalmazás elleni liga - amerikai zsidó szervezet) felmérése szerint Magyarország Spanyolországgal osztozik Európa leginkább antiszemita országai listájának első helyén" - hangzott a jelentés, amely kelet-európai fejezetét a magyarországi helyzetleírással kezdte.

Ebben Brackman rámutatott, hogy a Jobbik Magyarország harmadik legnagyobb pártja, amelynek elnöke, Vona Gábor szerinte "időnként a fasiszta vaskeresztesekről mintázott egyenruhát ölt és paranoiás Izraellel kapcsolatban". A jelentés szerint "a párt gyűlöli a homoszexuálisokat, a cigányokat és a zsidókat, valamint a törvényesen betiltott 'nyilas' katonai csoporttal kacérkodik."

A jelentés - fotóval is illusztrálva - beszámolt a budapesti Wallenberg-szobor májusban történt kidíszítéséről. Idézett Gyöngyösi Márton Jobbik-képviselőnek a londoni The Jewish Chronicle-nek adott interjújából. Ebben a 400 ezer Auschwitzba deportált magyar zsidóval kapcsolatban Gyöngyösi a jelentés szerint kijelentette: "Én kérjek bocsánatot ezért, amikor 70 év elteltével, még mindig óráról órára emlékeztetnek engem erre? Legyünk túl ezen, Krisztus szerelmére!" Gyöngyösi a tőle kiemelt mondatok szerint fantasztikus üzletnek nevezte a halott zsidók számának felemlegetését és a "holokauszt túlélőinek" "kárpótlásával" kapcsolatban hangsúlyozta, hogy "ez a pénzkeresés a tűzzel való játék Magyarországon".

A Wiesenthal-központ jelentése kitért Képíró Sándor perére, amelyet azért indítottak ellene, mert "1942-ben részese volt 1200 zsidó, szerb és cigány lemészárlásának". Emlékeztetett rá, hogy a 2011-ben elhunyt Képíró rágalmazás címén ellenkeresetet nyújtott a központ "nácivadásza", Efraim Zuroff ellen, aki rátalált Buenos Airesben. (Zuroffot felmentették.)

"Az a tény, hogy a náciban volt annyi arcátlanság, hogy pert indítson azon a földön, amelyről zsidók százezreit deportálták az auschwitzi halálba, tükrözi a vakmerőségét és népszerűségét Magyarország növekvő fasiszta mozgalmának, amely támogatta Képíró bírósági mutatványát" - írta Harold Brackman.

A jelentés megemlítette, hogy sárgacsillagos tüntetők tiltakoztak a székesfehérvári temető meggyalázása, valamit a Schweitzer József volt főrabbi elleni (verbális) támadás ellen.

A "szomszédos országok" szélsőjobboldali mozgalmaival kapcsolatban a beszámoló a román Új Jobboldallal és a Szlovák Nemzeti Párttal (SNS) kapcsolatban egy félmondatban megemlítette a magyarellenességet is.

"A történelem újra és újra arra tanít bennünket, hogy azok a társadalmak, amelyek hajlamosak a múlt feledésére, katasztrófára vannak ítélve" - írta Brackman.

A jelentés szerzője rámutatott, hogy az elmúlt évtized során Európában a növekvő számú "gyűlölet-bűncselekményeknek" a zsidók a muszlimoknál négyszer nagyobb számban voltak a célpontjai. Egyebek mellett Németország példájára hivatkozva felhívta a figyelmet arra is, hogy "a szélsőjobb és a szélsőbal antiszemitizmusa között átfedés alakult ki".

"A nyugati világ vagy szembeszáll a gonoszsággal, vagy annak leszünk tanúi, hogy unokáink új totalitárius himnuszokra fognak menetelni" - fogalmazott Brackman a központ jelentésében.

(MTI nyomán)