A Kúria dr. Kónya István vezette bírói tanácsa kedden kora délután fölmentette Budaházy Györgyöt az államellenes, az alkotmányos rend erőszakos megdöntésére, arra történő biztatás és előkészület bűntette alól. Dr. Kónya István tanácselnök az ítélet megindoklásában a többi között elmondta, hogy Budaházy semmilyen tettével nem buzdított az erőszakos cselekmények elkövetésére, s a megnyilvánulásai kizárólag verbális jellegűek voltak. A terhelt többször is kifejtette ugyan a fönnálló rend megváltoztatásának szükségességét, ám a sajtófölhívásai, megnyilatkozása nem voltak erőszakosak, erőszakra ösztökélőek.

Dr. Kónya István ezután kifejtette: Budaházy nyilatkozatainak összegzésével a másodfokú bíróság absztrakciót végzett, helytelen következtetést vont le. Budaházy a megnyilatkozásaival nem lépte túl az ellenállás fogalomkörét, s nem szólított föl az alkotmányos alapintézmények erőszakos fölforgatására. A kedvező ítélet után Budaházy Györgyöt a Kúria folyosóján még sokáig ünnepelték a tisztelői, családtagjai és hozzátartozói.

Hering József – Kuruc.info

Frissítés: Budaházy közleménye:

Először is meg szeretném köszönni mindenkinek, aki a mai felülvizsgálati tárgyalásomra eljött és jelenlétével is támogatott. Korszakos jelentőségű ítélet született az egész nemzeti ellenállás számára. Mert ezzel az elítélésemmel annak idején az egész hazafias mozgalom 2006-7-es tevékenységére rásütötték tulajdonképpen "az államellenes felforgatók" bélyeget, és most ezt sikerült letépnünk.

Nem mi voltunk, akik erőszakosan a hatalmat meg akartuk szerezni, hanem Gyurcsányék voltak, akik azt erőszakkal birtokolták, bár a felmentő ítélet ez utóbbira már nem tér ki, de a Balsai-jelentés megállapításával együtt (miszerint a rendőrség követett el lakosság megfélemlítése céljából terrorcselekményeket 2006 őszén), így most lett kerek egész az ügy. Persze csak akkor vehetnénk végleg lezártnak a gyurcsányi korszakot, ha végre a névadója és bűntársai állnának a bíróság előtt. A mai ítélet utáni jókedvemben megengedek magamnak egy kis optimizmust, hogy egyszer ez is eljön.

Kapcsolódó: Morvai: Szánalmas, hogy az ügyészség folyamatosan Budaházyt üldözi, Gyurcsányt pedig futni hagyja

Budaházy Györgyöt a 2006 szeptembere és 2007 márciusa között az interneten közzétett tucatnyi írása miatt vádolta meg az ügyészség állam elleni bűncselekménnyel, mert álláspontja szerint ezekben a szövegekben a vádlott az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatására buzdított például azzal, hogy a kormány elkergetésére, a parlament feloszlatására és a rendőrség "legyőzésére" hívta fel olvasóit. Budaházy György az eljárás során mindvégig tagadta "bűnösségét".

A Fővárosi Bíróság (FB) első fokon úgy vélte, hogy a bár a szólásszabadság határait feszegetik az írások, a vádbeli bűncselekményt nem valósítják meg, ám ezt a döntést a Fővárosi Ítélőtábla hatályon kívül helyezte. Az új eljárásban az FB már kimondta Budaházy György bűnösségét, és egy év, három évre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte, amelyet a tábla másodfokon helybenhagyott és jogerőre emelt. Ez ellen a döntés ellen fordult felülvizsgálati kérelemmel a Legfelsőbb Bírósághoz Budaházy és védője.

Az LB jogutódjának, a Kúriának a keddi nyilvános ülésén idéztek a másodfokú ítélet indoklásából mely szerint Budaházy György többi között azt írta: "blokád alá kell vonni a vörös Budapestet", "ki tudott itt bármit is elérni erő felmutatása nélkül, az egész világ az erőszak felé halad", "többet ér egy diktatúra, ha az hazafias, mint egy demokrácia, amely elherdálja a jövőt", "takarodjanak (az országból) ha élve meg akarják úszni", "a médiasöpredéket be kell gyűjteni", cél egy új rendszerváltás, egy új alkotmány, amely az ezeréves történelmi alkotmányon alapul.

Budaházy György védője, Szikinger István ügyvéd kifejtette: a vádlott írásaiban több ponton a békés ellenállást, az erőszak elkerülését szorgalmazza, személyétől teljesen idegen az erőszak alkalmazása, ami a terrorcselekmény vádjával folyó eljárásban is kiderült. A védő szerint Budaházy György semmiféle puccsot nem akart előkészíteni, de nem is tehette volna oly módon, hogy erre nagy nyilvánosság előtt, az interneten hív fel. Így nem lehet erőszakos hatalomátvételt előkészíteni.

Arra a bírósági érvelésre, hogy ellenállni legfeljebb egy zsarnoki hatalommal szemben lehet joguk az állampolgároknak, de Budaházy György célpontja, a Gyurcsány-kormány alkotmányosan került hatalomra, Szikinger István annyit mondott: Adolf Hitler is alkotmányosan került hatalomra. A Budaházy György által a vádbeli időszakban az akkori hatalomról és annak egyes cselekedeteiről megfogalmazott értékelések pedig mára hivatalossá váltak, törvénybe foglaltattak, például a 2006 őszi rendőri fellépéssel kapcsolatban csakúgy, mint a vádlott egyes közjogi elképzelései, például a történelmi alkotmányosság továbbélésével, érvényességével kapcsolatban, amire most már az új alaptörvényben van utalás.

A Legfőbb Ügyészség képviselője a felülvizsgálati kérelem elutasítását és a jogerős marasztaló ítélet hatályban tartását kérte. Többek között azzal érvelt, hogy Budaházy írásaiban nyilvánvalóan és teljesen konkrétan, az eszközök, módszerek, hely, idő és cél meghatározásával buzdít az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatására. A vádlott sajátosan értelmezett forradalomról beszél, ami azonban nem más, mint puccs. Mindezt egy feszült politikai helyzetben tette, számtalanszor utalt az Magyar Televízió Szabadság téri székházának ostromára és elfoglalására, ami azt érzékeltette, hogy "egyáltalán nem irreálisak" a kitűzött célok.

Az ügyvéd viszonválaszában arra figyelmeztetett, hogy míg a puccs egy kisebbség erőszakos hatalomátvétele, addig a forradalom mögött a többség, a népakarat áll, amelytől nem kellene félni.

Az utolsó szó jogán Budaházy azt hangsúlyozta: nem akarta erőszakkal megszerezni és kisajátítani a hatalmat, csupán a változás lehetőségét kívánta megteremteni. Az ellene emelt vád koncepciós jellegű, hiszen a bíróságok sok esetben politikailag minősítették, megbélyegezték, például amikor "szélsőségesnek", nevezték, vagy azt írták róla, hogy "hazafias diktatúrát vizionál", és több hosszú írásából ragadtak ki, ollóztak össze olyan gondolatmeneteket, amelyek nem a sajátjai. A vádlott szerint ily módon összegezve bármelyik vezető politikus megnyilatkozásaiból kiolvasható az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatásának szándéka.

Budaházy arra figyelmeztetett, hogy az ügyében született elmarasztaló ítélet mások szólásszabadságát is befolyásolja majd.

(MTI nyomán)

A Kúria Budapest, Markó utcai épületében kedden reggel dr. Márki Zoltán előadó bíró perismertető beszédével kezdődött a Budaházy György ellen „az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása előkészítésének bűntette” címén indított per tárgyalása. A perismertetésből kiderült, hogy a vád képviselői miképpen kívánják kapcsolatba hozni a 2006 őszén és a rá következő időszakban lezajlott utcai tiltakozásokat és az elégedetlenség egyéb megnyilvánulásait Budaházy Györgynek az említett időben a sajtóban elhangzott, vagy napvilágot látott írásaival, beszédeivel. Fölróják Budaházynak azt a kijelentését is, miszerint „Gyurcsány leváltása még nem old meg semmit”, s többször szóba került, hogy a „terhelt a vörös Budapest blokád alá vételére is biztatta az embereket”.

A bíró fölemlítette azt is, hogy Budaházy a magyarellenes „médiasöpredék, illetve annak gazdasági és politikai háttere kitakarításának” szükségességéről is beszélt azokban az időkben. A bíró hangsúlyozta, hogy a terhelt célja a Magyar Köztársaság rendjének erőszakos megdöntése, illetve a régi, a Szent Korona-tanon alapuló régi magyar alkotmányos rend visszaállítása volt. „Az erőszakkal történő fenyegetés, Budaházy írásainak keletkezése idején az országban rendkívül nagy volt a feszültség”, hangsúlyozta az előadó bíró.

Szikinger István védőbeszédében hangsúlyozta: Budaházy sosem buzdított az alkotmányos rend átalakítására irányuló erőszakra, nem beszélt fegyverekről, csatáról, sőt többször is hangsúlyozta, hogy az erőszakot el kell kerülni. Szikinger István kérte a Kúriától Budaházy fölmentését.

Az ítélethozatalra rövidesen, kedden délután 13 órakor kerül sor a Kúria Budapest, Markó utca 16. szám alatti épületében.

Hering József – Kuruc.info