Radnóti Miklós abdai szobrának magyar neonácik általi gyalázatos ledöntéséről szóló bőséges beszámolók ismertetését - kapacitás híján - a német és a héber sajtó egy részére korlátozzuk. A hisztérikus hazugság megint olyan nagy erővel kelt szárnyra, hogy az már megállíthatatlan és megcáfolhatatlan. Legnagyobb érdemeket szerezte ezen a téren a Győrben megjelenő, a német lapok jó része által is hivatkozott Kisalföld című napilap előítéletes híre.
 Ismét jó ok a rettegésre |
A magyarok túlzott szeretetével nem vádolható, önmagát függetlennek (unabhängig - sic!) meghatározó német nyelvű Pester Llyold főcímben tudatja az olvasóval: "Magyarországon ismét masíroznak a neonácik Horthynak; Radnóti szobrát ledöntötték". A hír írójának a témához való "hozzáértését" egyetlen mondat górcső alá vétele is bizonyítja. A mondat így hangzik magyarul: "Győrben vasárnap lerombolták a magyar nácik által 1944-ben meggyilkolt magyar-zsidó író, Radnóti Miklós szobrát."
Először is, német szövegkörnyezetben Győr nevét, hogy Münchenben és Kielben is megértsék, Raab-nak írjuk (vagy magyarul írjuk, és mellette zárójelben a német megfelelőjét), de főleg nem rövid "ö"-vel, amint ezt a Pester Lloyd újságírója tette. Találkozunk a mondatban a "magyar náci" jellegzetes fogalomzavarral, amelyet Tel-Avivtól Budapestig, New Yorktól Brüsszelig nagy előszeretettel alkalmaznak. Radnóti Miklóst egyébként egyesek csak akkor mondják zsidónak, vagy más megfogalmazásban magyar-zsidónak, ha ezzel rúghatnak egyet a magyarokba. A zsidók maguk Radnótit nem tartják zsidónak, de még magyar-zsidónak sem, amiképpen a költő sem tartotta magát annak. A zsidók Radnótit nemes egyszerűséggel "mesümed"-nek nevezik jiddis nyelven, amit magyarra csak tekervényesen lehet lefordítani: olyan ember, aki önmagát irtotta ki, pusztította ki a zsidóságból... Más. Radnóti írt ugyan prózai műveket (Ikrek hava), ám a magyar irodalom elsősorban költőként, s nem íróként tartja számon. A "Schriftsteller" helyett ezért inkább a "Dichter", vagy "Lyriker" szót kellett volna használni.
A Pester Llyold hírének következő mondata így hangzik: "A tettesek a szobrot járművel döntötték le." Három nappal később az újság világhálós kiadásában "frissítésként", eldugva odabiggyesztették: "Amint kiderült, ezúttal közlekedési balesetről van szó", ám változatlan maradt a főcím, amely továbbra is azt sugallja, hogy Radnóti szobrát magyar neonácik döntötték le. A magyarországi olvasó pedig időközben megismerhette a szobordöntögető "neonáci" fiatal fényképét is. A Pester Llyold eddig nem vette magának a fáradságot, hogy a magyar neonáci fényképét is bemutassa a nyájas olvasónak.
 P. Szabolcs, a szobordöntögető "neonáci" |
Az ismert elkötelezettségű Der Spiegel című németországi újság szintén a Kisalföld által fölröppentett előítéletes, magyarellenes változatot tálalja az olvasónak, de a frissítésre, magyarán a helyesbítésre eddig nem kerített sort. A Der Spiegel a többi között ezt írja: "A cselekedetnek valószínűleg szélsőjobboldali, illetve antiszemita háttere van". A kulcsszó pedig ezúttal is az antiszemitizmus.
Izraelből az általunk sokszor hivatkozott, a Jobbikkal és általában a magyar nemzeti oldallal sokat foglalkozó kormányzati, a Zsidó Ügynökség támogatta Antiszemitizmus Elleni Küzdelem Összehangolásának Fóruma (CFCA) című heccportál cikkét emelnénk ki. A brooklyni Melville House Books világhálós kiadására hivatkozva az izraeli portál, akárcsak a német nyelvű tudósítások, hetet, havat összehordva, korábbi eseményekkel összemosva tudósít Radnóti Miklós zsidó költő szobrának magyar neonácik általi ledöntéséről.
Hering József - Kuruc.info
Előzmények:
