Amint azt sejteni lehetett az ünneplés nem telt el magyarellenes provokáció nélkül, a felvonulás célállomásánál videó készült arról, amint az egyik oláh szónok a Mihály Vitéz szobor előtt Nagy-Romániát követeli, amely a Dnyesztertől a Tiszáig tartana. A prefektúra épületével szemben lévő Székelyföld táblától sem fértek el az ünneplők, eltakarták azt egy nagy méretű oláh ronggyal.

Hagymázas álmok

Köztudott, hogy az első világháború után a oláhok nemcsak Erdélyt szerették volna megkaparintani, hanem Magyarország Tiszáig terjedő részét is, még a magyar városok nevét is átnevezték, így lett volna Debrecenből "Debretin" és Szegedből "Seghedin". A román provokációról rögzített videót, a helyi Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom tagjai készítették, akárcsak december elsején. A oláh politikusok mindig azt hangoztatják, hogy a székelyföldi autonómia lehetetlen mert Románia egységes és oszthatatlan, de úgy tűnik az már nem jelentene gondot ha a hagyományaikat híven ápolván Magyarországtól kéne még egy kis területet ellopni.

Először ünnepelték Romániában nemzeti ünnepként szombaton január 24-edikét, a román fejedelemségek - Moldva és Havasalföld - 1859-es egyesülésének napját, miután erről tavaly decemberben törvényt fogadott el a bukaresti parlament.

A jászvásári (Iasi) központi rendezvényen mondott beszédében Klaus Iohannis a szász származású államfő azt hangsúlyozta, hogy a fejedelemségek egyesülése indította el Romániát a "modernizáció és nyugatosodás" útján, amihez az önös érdekeken túllépni tudó, a nemzeti érdekeket tisztán látó és azokért áldozatokat is vállaló vezetőkre volt szükség.

"Egy erős polgári nemzet azonban nem táplálkozhat kizárólag a múlt jelképes pillanataival: tudatosan kell dolgoznia nap mint nap célkitűzései valóra váltásáért" - mutatott rá az oláh államfő.

Iohannis: decentralizáció igen, autonómia nem

Iohannis az egyik legfontosabb adósságnak a decentralizációt nevezte, amelyet már az 1859-es egyesülés megálmodói is szükségesnek láttak, mégsem valósult meg. Az elnök a túlzott központosítás leépítését a következő időszak faladatának nevezte, amelyet "záros időn belül, türelmesen és okosan" kell megvalósítani.

Iohannis rámutatott: a fejedelemségek egyesülését az Európai Unió keleti határának legnagyobb városában, Jászvásáron, a Moldovai Köztársaságtól mintegy 150 kilométernyire ünneplik, ezért gondolatban együtt vannak "a Pruton túli testvérekkel", akikkel nemcsak a közös történelem, hanem "a közös célok, a közös Európához való tartozás" is összekötik a oláhokat.

1859 januárjában Moldva és Havasalföld is Alexandru Ioan Cuzat, a moldvai Nemzeti Párt uniót szorgalmazó vezetőjét választotta fejedelmévé, annak ellenére, hogy korábban a nagyhatalmak a - krími háború után török fennhatóság alól felszabadult - két román fejedelemség korlátozott egyesülésébe egyeztek csak bele. A perszonálunió után Cuza 1862-re elérte a két államapparátus összevonásának nemzetközi elismerését: az új állam ekkor vette fel a Románia nevet.

Romániának eddig (1990 óta) december elseje volt az egyetlen nemzeti ünnepe. 1918-ban az erdélyi, bánsági és magyarországi (ez nem vicc, ezek után az MTI legközelebb talán már a dáko-román elméletet fogja hirdeti - a szerk.) oláhok ezen a napon nyilvánították ki Gyulafehérváron az általuk lakott területek és Románia egyesülését, azaz önkényes "lakásfoglalókká" váltak, minden más népre téve magasról, akikkel együtt élnek. Romániában 1918. december 1-jét a Nagy Egyesülésnek is nevezik, ennek mintájára 1859. január 24-ét - Cuza havasalföldi fejedelemmé választásának napját - a Kis Egyesülés napjaként kezdték emlegetni.

Dániel pátriárka, a oláh ortodox egyház vezetője az immár nemzeti ünnepnek minősülő dátumról szombaton kijelentette: január 24-e nem a Kis Egyesülés, hanem a modern oláh állam megteremtésének napja, amely megalapozta a nemzetegyesítés 1918-as beteljesedését.

(Magyarellenesség.com - MTI nyomán)