A zsidók senkit nem bántanak, gyarmatosítással viccelődnek - Peresz-interjú
2007-12-27. 11:47

Úriember nem látogatja a Népszabadság honlapját (a hírszerkesztő sajnos kivétel), ezért mazochista olvasóink kedvéért mi is közzétesszük a judeobolsevista újság Peresz-interjúját. Gyöngéd alákérdezések, antiszemétizmus miatti őszinte aggódás, a felvásárlás beismerésének mentegetése (Csintalan készülhet a cipőevésre) - minden, ami kell. Csak erős idegzetűeknek!

Az izraeli üzletembereket arra kértem, hogy ne vigyék ki a pénzüket az országból, inkább itthon, Izraelben fektessenek be - mondta a Népszabadságnak adott interjújában Simon Peresz izraeli államfő. A 84 éves, világszerte köztiszteletben álló elnök, aki több mint hat évtizede az izraeli politika fontos szereplője, a közel-keleti válságról is kifejtette nézeteit.

- Elnök úr, ön talán nem is tudja, milyen nagy visszhangot keltett egyik októberi kijelentése, miszerint "az izraeli üzletemberek felvásárolják Magyarországot, Lengyelországot és Manhattant". A szélsőjobboldali sajtóorgánumok a kijelentést antiszemita fegyverként használják, és máig gyakran idézik.

- Kissé csalódott vagyok. Eddig azt hittem, hogy a magyaroknak jó a humorérzékük. Semmi más nem történt, mint, hogy az izraeli üzletembereket az Izraelben történő befektetésekre ösztönöztem. Azt mondtam, hogy jobban örülnék, ha nem külföldön, hanem itthon fektetnék be a pénzüket. A reakció nagyon megdöbbentett, különösen, hogy egyedül a magyarok reagáltak minderre.

- A szóhasználat - ha tréfának szánta is - többek szerint nem volt túl szerencsés. Még szerencse, hogy országaink kapcsolatait nem érintette hátrányosan.

- A kapcsolataink valóban nagyon jók. De azt nem igazán értem, mi rossz van abban, ha izraeliek Magyarországon befektetnek. Van valaki, aki komolyan veszi, hogy Izrael zsebre vágja Amerikát, vagy meg tudja venni Magyarországot? Hiszen ez teljes képtelenség volna. Végtére is nem politikai nyilatkozatot tettem, csak humoros akartam lenni. Humor nélkül az élet semmit sem ér. Közismert, hogy a magyaroknak voltak a világon a legjobb humoristáik, köztük én csak Efrajim Kishont vagy George Mikest említeném.

- Az antiszemitizmus erősödik Magyarországon és máshol is Európában.

- Az antiszemitizmus olyan betegség, amely nem a mi, hanem az önök, európaiak gondja. Mindenütt a világon vannak antiszemiták, s ez nem normális magatartás. Az antiszemitizmus - a történelem a tanú rá - a pusztítást segítette Európában. A zsidók viszont tőlük telhető módon hozzájárultak az egész világon a fejlődéshez. Senkinek sem ártottak, és ma sem ártanak, sőt. A magam részéről ezért nem gondolom, hogy elnézést kellene kérnem ezért a tréfáért.

- Mi várható az Annapolis utáni izraeli-palesztin tárgyalások újraindításától? Valóban új helyzetről lehet beszélni?

- A helyzet nem új, csak egy újabb fejezet kezdődik. Arra számítok, hogy a felek folytatni fogják a tárgyalásokat. Az ugyanis katasztrófa lenne, ha Annapolis újrakezdésről szóló céljai csődöt mondanának.

- Már oly sokszor hallottuk ezt. A kérdések ma is változatlanok. Ön még mindig hisz az "Új Közel-Kelet megteremtésében", ahogy azt az 1993-ban publikált könyvében kifejtette?

- Mi az alternatíva? Álljunk le? Nem, inkább mindig újraindulunk. Én változatlanul bízom abban, hogy valamikor ebben a térségben is lesz változás. Lassan a területekért folytatott háborúk helyét a tudományos eredményekért vívott "csaták" veszik át. Az emberek a hagyományaikat féltve tartanak a korszerűség térhódításától. Egyedül tradícióból azonban nem lehet jövőt építeni. A modernizálás elkerülhetetlen.

- Az arab vagy az izraeli szélsőségesek akadályozzák inkább a közel-keleti békét?

- Az izraeli szélsőségesek nem lőnek, csak kiabálnak. Gázából a palesztin szélsőségesek mindennap rakétákkal lövik Izraelt.

- A Hamaszt lehet egyáltalán tárgyalópartnernek tekinteni?

- Nincs szükség tárgyalásra a Hamasszal. Ha ők nem lőnek minket, mi sem lövünk vissza.

- A Fatah erőit gyengítené, ha önök a Hamasszal szóba állnak?

- A Hamasz Izrael elpusztítására tör, és nem akar tárgyalni.

- Mit vár Bush elnök januári látogatásától a térségben?

- Bush, aki Annapolis öszszehívását kezdeményezte, továbbra is az érintett felek közötti tárgyalások folytatását szorgalmazza. Annapolis pedig sikeres kezdetnek bizonyult.

- Izraelnek van konkrét elképzelése a határokról és Jeruzsálemről? A "két állam" vagy az "egy állam" tervét tartják elfogadhatónak?

- Csakis a "kétállam"-elképzelés jöhet szóba. Az "egy állam" terve Izrael végét jelentené. Csak azért, mert vannak, akik ez utóbbit akarják, Izrael nem folytathat öngyilkos politikát. A határokról, Jeruzsálem kérdéséről még nincs végleges álláspontunk. Az eddigi megállapodásunk szerint a palesztinoknak visszaadjuk földjeik nagy részét. Feltéve természetesen, hogy Izrael biztonságát garantálni fogják.

- Irán valóban felfüggesztette nukleáris programját?

- Ha igaz is az erről szóló amerikai titkosszolgálati jelentés, az sem jelent semmit. Irán bármikor újrakezdheti atomprogramját. Semmi garancia nincs arra, hogy ez nem így lesz. Irán nemcsak Izrael, hanem az egész világ számára veszélyt jelent. A történelem tanúsítja, hogy 1938-ban Chamberlain brit kormányfő sem ismerte fel Hitler veszélyességét. Az angol politikus vak volt, saját naivságának áldozata, aki nem fogta fel, hogy valójában kivel tárgyalt. Szerencsére Churchill már tisztában volt a helyzettel.

- Ön, az örök optimista, a Közel-Kelet jövőjét milyennek látja?

- Európát háborúk, forradalmak, konfliktusok jellemezték évszázadokon át. Az Európai Unió ma már másról, a békéről szól. Még akkor is, ha a határok nyitottsága ellenére ma is vannak ellentétek. Ezek azonban már más természetű, kevésbé súlyos gondok. Reménykedem abban, hogy egyszer megvalósul a Közel-Kelet uniója is, és - még ha ez ma oly hihetetlennek is látszik - eltűnnek a fegyverek, megszűnnek a háborúk, és a mi határaink is megnyílnak majd.

Jeruzsálem, 2007. december, Népszabadság