Iohannis kijelentette: míg a román hatóságok a világjárvány ellen küzdenek, a PSD "a parlament titkos irodáiban azért harcol, hogy Erdélyt odaadja a magyaroknak". Az államfő televíziós nyilatkozatában észbontónak találta, hogy hova jutott a PSD, és milyen megállapodások köttetnek a román parlamentben.

"Ez egy mérgező többség" - jelentette ki az elnök arra utalva, hogy a Ludovic Orban vezette kormány ellenzéke többséget alkot a parlamentben. Hozzátette: az autonómiastatútum hallgatólagos elfogadása immár világossá teszi, hogy miért akart előrehozott választásokat tartani. "Nem akarom, hogy a nemzet fontos ügyeit a PSD döntse el Románia és a románok ellenében. Ez megengedhetetlen" - jelentette ki a román államfő, aki hozzátette: míg ő Románia elnöke, ilyen törvény nem létezhet. Iohannis egyébként a televíziós beszédét magyar nyelvű "Jó napot kívánok, PSD!"-vel indította.

"Jó napot, Ciolacu! Vajon mit ígért Orbán Viktor, a budapesti vezető cserébe ezért a megegyezésért?" - tette fel a szónoki kérdést.

Az államfő arra a kedden nyilvánosságra került fejleményre reagált, hogy a román Képviselőház - amelyet a PSD ideiglenes elnöke, Marcel Ciolacu vezet - kifutott a törvényes határidőből, s ezzel hallgatólagosan elfogadta Székelyföld autonómiastatútumát. A Kulcsár-Terza József és Biró Zsolt képviselők által tavaly decemberben benyújtott tervezetet a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) dolgozta ki. A tervezet átkerült a parlament felsőházába, az ellenzéki többségű Szenátusba, amely - immár határidő nélkül - döntő házként vitatja meg a dokumentumot.

Államfőhöz méltatlan, hisztérikus kirohanásnak, a magyarok elleni gyűlöletkeltésnek nevezte Kelemen Hunor azt, hogy Klaus Iohannis román államfő Székelyföld autonómiastatútumának hallgatólagos elfogadása miatt azzal vádolta az ellenzéki Szociáldemokrata Pártot (PSD), hogy "odaadná Erdélyt a magyaroknak".

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke szerint a román államfő azzal riogatja honfitársait, hogy "a magyarok elveszik Erdélyt", ami a - 90-es években jelentős támogatottsággal rendelkező, szélsőségesen nacionalista - Nagy Románia Párt (PRM) erőszakos és veszélyes politikájára emlékeztet.

"Ma az elmúlt harminc év példátlan megnyilvánulásának voltunk tanúi, hiszen az elnöki palota mikrofonjától zúg a félretájékoztatás és a magyarok elleni gyűlöletkeltés. Az RMDSZ határozottan elutasítja ezt a fajta beszédet és gyűlöletbeszédet. Az államelnöknek elnézést kell kérnie ezért a nagyon veszélyesen elcsúszott mondatáért" - olvasható az RMDSZ elnökének MTI által ismeretett sajtóközleményében.

Marcel Ciolacu PSD-elnök az egyik közösségi portálon közölt reagálásában olyan alávaló megnyilvánulásnak minősítette Klaus Iohannis nyilatkozatát, amelyik teljes mértékben diszkvalifikálja őt az elnöki tisztségben. Felidézte, hogy az államfő cinkosként hallgatott, amikor néhány nappal ezelőtt "bemocskolták Románia nagykövetét Budapesten". Hozzátette: ha igazi hazafi lett volna, meg kellett volna védenie a nagykövetet. A pártelnök arra a budapesti reakcióra utalt, amely a román nagykövet Szabó Tímea parlamenti képviselőnek írt levelét követte.

A PSD vezetője úgy vélte: Klaus Iohannis annak ellenére tette a "románellenes, demokráciaellenes kirohanását", hogy az államfő tudta: a PSD is ellenzi Székelyföld autonómiáját, és a szenátus még szerdán elutasítja a tervezetet.

Ciolacu, még az államfő nyilatkozata előtt, éppen a kisebbségben kormányzó Nemzeti Liberális Pártot (PNL) és a kormányt hibáztatta a törvénytervezet hallgatólagos elfogadása miatt. Szerinte a kormány két hónapot várt a tervezet véleményezésével, és ezt csak az után küldte el, hogy már lejárt a törvény megvitatásának határideje. Szerinte elkésett a véleményezéssel a Képviselőház közigazgatási bizottsága is, amelyet szintén a PNL politikusa vezet. A szociáldemokrata házelnök szerint a PNL "mímeli a nacionalizmust, de éppen miatta nem tudta a képviselőház plenáris ülése elutasítani a törvénytervezetet".

A témára Ludovic Orban miniszterelnök, a PNL elnöke még Klaus Iohannis államfő nyilatkozata előtt reagált. Ő egy orvosi maszkokat gyártó dél-romániai vállalat meglátogatásakor szerda délelőtt azt nyilatkozta: Marcel Ciolacu házelnöknek kellett volna gondoskodnia arról, hogy a székelyföldi autonómiatervezet a képviselőház plénuma elé kerüljön.

Elutasította a román szenátus szerdán azt a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által kidolgozott, a bukaresti parlament két magyar képviselője által decemberben ismét beterjesztett törvényjavaslatot, amely területi autonómiát irányozna elő a Székelyföldnek.

A kétkamarás parlament felsőházának soron kívüli szerdai ülésén ez volt az egyedüli napirendi pont. A rendkívüli ülést azért hívták össze, mert Romániában politikai botrányt váltott ki a tervezet képviselőházi hallgatólagos elfogadása, ami a megvitatására megszabott határidő lejárta miatt következett be.

A végleges döntést hozó szenátus szerdán név szerinti voksoláson 126 szavazattal 9 ellenében erősítette meg a - Székelyföld autonómiáját elutasító - szakbizottsági jelentést. Az autonómiatervezetet kizárólag a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) frakciója támogatta.

A Mi Hazánk Mozgalom durva, a Nagy-Románia Párt egykori soviniszta, magyargyűlölő elnökét is megszégyenítő magyarellenes kirohanásnak tekinti és teljesen elfogadhatatlannak tartja Klaus Iohannis román államfő mai nyilatkozatát, amelyben azzal riogatott, hogy amíg ő és a kormány a koronavírus-járvány ellen küzd, addig a magyarellenességéről egyébként jól ismert Szociáldemokrata Párt (PSD) titokban megegyezett az RMDSZ-szel és odaadta Erdélyt a magyaroknak.

Felhívnánk Klaus Iohannis figyelmét, hogy Erdélyt nem lehet odaadni a magyaroknak, hiszen az most is magyar föld, ahol a magyar nemzettől elszakított külhoni magyar testvéreink élnek! Egyben emlékeztetnénk - a gyalázatos trianoni döntés 100. évfordulójának évében - arra is a román államfőt, hogy a Mi Hazánk Mozgalom kezdeményezte a trianoni békediktátum ratifikációjáról szóló 1921-es törvény hatályon kívül helyezését.

Javasoljuk, hogy - amint azt évekkel ezelőtt Tőkés László is felvetette - Magyarország legalább vállaljon védhatalmi státust az erdélyiek felett ugyanúgy, mint Ausztria Dél-Tirol felett.

Felszólítjuk az egyébként német származású román államfőt, hogy azonnal hagyja abba a magyarellenes uszítást, amelyet minden bizonnyal arra próbál most használni, hogy elterelje a figyelmet a romániai válságkezelésbe egyre látványosabban belebukó kormányzat tevékenységéről, és kérjen bocsánatot az erdélyi magyaroktól!

A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) állásfoglalásban jelentette ki szerdán, hogy Románia jövőjét nem lehet a gyűlöletre építeni. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) Székelyföldi Önkormányzati Tanácsa (SZÖT) felszólította Klaus Iohannis államfőt, hogy vonja vissza felelőtlen nyilatkozatát, és kérjen bocsánatot a magyar emberektől, mert nyíltan uszított egy nemzeti közösség ellen.

A vitatott autonómiatervezetet kidolgozó SZNT állásfoglalása szerint az államfő üzenete "nyílt uszítás Románia magyar nemzetiségű polgárai ellen, nyílt és oktalan uszítás a szomszédos Magyarország ellen, sérti a két ország között megkötött államközi szerződést".

Az SZNT hangsúlyozta: Székelyföld autonómiastatútuma építő jellegű törvénytervezet, amely maga mögött tudhatja a székely nép akaratát, készségét a párbeszédre, törvénybe iktatása Székelyföld polgárainak teljes és tényleges jogegyenlőségét szavatolja.

"Sem az államelnöknek, sem a román politikai pártoknak nincs elképzelése a jövőről. Pedig annyit illene tudniuk, hogy egy ország jövőjét nem lehet gyűlöletre építeni" - állapította meg a tanács. Egyúttal hangsúlyozta, hogy nem mond le Székelyföld területi autonómiájáról, és minden rendelkezésére álló demokratikus eszközzel ezért fog küzdeni a jövőben is.

Az RMDSZ Székelyföldi Önkormányzati Tanácsa arra emlékeztetett, hogy az autonómiatervezetet 2004-ben, 2012-ben, 2017-ben és 2019-ben is benyújtották már a parlamentben, ez tehát nem tartalmaz újdonságot.

"Minden közösségnek joga van ahhoz, hogy legitim politikai célokat fogalmazzon meg, és azokat képviselje, mi pedig mindig nyíltan, egyértelműen, a jogállam és a demokrácia keretei között kértük az autonómiát, és sosem mondtunk mást, mint, hogy Székelyföld autonómiája Románia állami keretei között valósulhat meg, a parlamentben elfogadott törvény által" - áll az állásfoglalásban.

Az önkormányzati tanács felidézte: már a középkorban sem volt ismeretlen gyakorlat, hogy közösségek autonómiát kapjanak. Így kapott autonómiát II. András magyar királytól az erdélyi szász közösség is, amelynek az államfő, Klaus Iohannis is tagja. Ez az autonómia tette lehetővé, hogy a szászok virágzó városokat építsenek, és közösségük sikeres legyen Erdélyben.

"Mi is egy sikeres Székelyföldet szeretnénk, és azt, hogy a román állam hivatalosan ismerje el azt a valóságot, miszerint ebben a régióban magyar nyelvű, magyar kultúrájú emberek élnek többségben" - közölte a tanács. Egyben arra emlékeztette Klaus Iohannist, hogy nemcsak a román nemzetiségűek elnöke, hanem minden román állampolgáré.

A SZÖT szerint az államfő egyértelművé tette, hogy nem támogatja a nyelvi és kulturális sokszínűséget, és nem támogatja a regionalizmust sem, amely fontos hajtóereje minden sikeres országnak. A tanács leszögezte: a továbbiakban is célnak tekinti Székelyföld autonómiáját, és elvárja, hogy Klaus Iohannis vonja vissza nyilatkozatát, "és kérjen bocsánatot a magyar emberektől azért, hogy hatalmával visszaélve nyíltan uszított egy nemzeti közösség ellen".

A romániai Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) a Mikó Imre Jogvédő Szolgálat megkeresése alapján vizsgálni kezdte Klaus Iohannis román államfő szerda délben tett kijelentéseit - közölte Asztalos Csaba CNCD-elnök a Mediafax hírügynökségnek nyilatkozva.

A Mikó Imre Szolgálat abszurditásnak tartja, hogy a 21. században egy európai ország elnöke azzal riogatja az embereket, hogy az országban élő egyik nemzeti közösség az ország szuverenitására tör, miközben a valóságban ez a közösség nyelvi, kulturális jogokat és reális decentralizációt kér.

Az autonómiatervezet képviselőházi elfogadása és az államfő televíziós beszéde nyilatkozatháborút váltott ki az önkormányzati és parlamenti választásra is készülő romániai pártok sorában, de a kérdésben a Román Akadémia is megszólalt. A székelyföldi autonómiát valamennyi román megszólaló elutasította, de sokan Klaus Iohannis hangvételét is bírálták.

Traian Basescu volt román elnök, a Népi Mozgalom Párt (PMP) európai parlamenti képviselője a Digi24 hírtelevíziónak adott nyilatkozatában kijelentette: Iohannis nyilatkozata Corneliu Vadim Tudor, a szélsőségesen nacionalista Nagy-Románia Párt néhai vezetője hangvételét idézi, és teljességgel nélkülözi a fair-play szabályait. Basescu ezt azzal magyarázta, hogy nemcsak a PSD, hanem a Iohannis által korábban vezetett Nemzeti Liberális Párt (PNL) is ugyanolyan hibás a tervezet hallgatólagos elfogadásáért.

A liberális Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke, Dan Barna kijelentette: az autonómiáról nincs mit beszélni, az soha nem lesz törvény által elfogadva Romániában. A politikus ugyanakkor nevet nem említve azt is megjegyezte Facebook-üzenetében, hogy a jelenlegi gazdasági válsághelyzetben "semmit nem segít a nacionalista diskurzus tudatos felélesztése".

Dacian Ciolos EP-képviselő, volt miniszterelnök, a liberális Szabadság Egység és Szolidaritás Pártjának (PLUS) elnöke szerint az autonómiatervezet hallgatólagos elfogadása támadás a románok és a magyarok ellen egyaránt, melyet a politikusok felelőtlensége és inkompetenciája tett lehetővé. Szerinte a hasonlóan érzékeny témákat azért vetik fel, hogy megosszák a társadalmat és lerombolják a reakciókészségét. Ciolos valószínűsítette, hogy a téma indulatokat gerjeszt, és arra ösztönzi a szélsőségeseket, hogy megpróbálják lerombolni mindazt, amit Románia a kisebbségi jogok terén felépített az elmúlt évtizedekben. Hangsúlyozta: a mindkét oldalon álló szélsőségekre gondolt.

Calin Popescu Tariceanu volt miniszterelnök, a Liberálisok és Demokraták Szövetségének (ALDE) elnöke elismerte, hogy hiba történt a képviselőházban, de úgy vélte: ez a hiba könnyen javítható a szenátusban. "Amikor nincs mit adni a népnek, amikor nincsenek ötleteid a gazdaság újraélesztésére, amikor nincsenek források a nyugdíjak és a gyermeknevelési segély emelésére, akkor előveszed az utolsó kártyát: a nacionalizmusét" - minősítette Klaus Iohannis beszédét. Úgy vélte, a jelenlegi krízishelyzetben felelőtlen politikusok ehhez az utolsó fegyverhez nyúltak, azt remélve, hogy így megmenthetik a széküket. Szerinte Klaus Iohannis ma azzal vádolta meg a PSD-t, hogy titkos megállapodást kötött az ország területe egy részének az átadásáról egy idegen hatalommal. Ehhez hasonlóan súlyos vád 1989 óta nem hangzott el. Felszólította az államfőt, hogy jöjjön a parlament elé, és tárja fel bizonyítékait. Vagy vannak bizonyítékok, és a megvádolt pártot be kell tiltani, vagy nincsenek, és ez esetben a hazug államfőnek kell lemondania - vélte Tariceanu.

Victor Ponta volt miniszterelnök, a Pro Románia párt elnöke kijelentette: pártja soha nem fogja megszavazni "az etnikai alapú területi autonómiát". Úgy vélte: ez hamis téma, és a körülötte kialakult cirkusz, az államfő csatája a PSD-vel, ami nem segíti a valódi kihívások megoldását. Ilyen valódi kihívásnak nevezete a román gazdaság járvány utáni újraindítását.

Állásfoglalást tett közzé szerdán a Román Akadémia is. Ebben kijelentette, hogy "az úgynevezett Székelyföld" területi autonómiájának tervezete durván megsérti Románia alkotmányát. Az akadémia szerint "a modern kori történelmi fejlődés következtében a térségbeli etno-demográfiai valóság nem felel meg azoknak a középkori struktúráknak, amelyek egykor a térséget jellemezték". Az akadémia arra emlékeztetett, hogy Románia a területén élő valamennyi etnikai közösség számára törvényi úton biztosított egy státust, amelyet az Európai Unió is elfogadott.

A szerdai szenátusi vitán a román pártok szónokai az autonómiatervezetet egyöntetűen elutasították, románellenesnek minősítették, beterjesztését pedig provokációnak nevezték, ugyanakkor egymást vádolták árulással a képviselőházi malőr miatt.

Az RMDSZ nevében felszólaló Tánczos Barna szenátor azt nehezményezte, hogy a román politikusok nem hajlandók érdemi vitát folytatni az autonómiáról. Rámutatott: tucatnyi jól működő példa létezik szerte az Európai Unióban különböző autonómiaformákra. Felidézte, hogy a modern Romániát megalapozó - Erdély és a Román Királyság egyesülését egyoldalúan kikiáltó - 1918-as Gyulafehérvári Nyilatkozatban a románság kötelezettséget vállalt arra, hogy önrendelkezést biztosít Erdély népeinek.

A végleges döntés meghozatala érdekében összehívott szenátus szerdán név szerinti voksoláson 126 szavazattal 9 ellenében erősítette meg a - Székelyföld autonómiáját elutasító - szakbizottsági jelentést. A koronavírus-járvány miatt a szenátorok többsége nem volt jelen az ülésen, szavazatukat telefonon keresztül jelentették be az ülésvezetőnek. A név szerint voksolás több időt vett igénybe, mint a tervezet vitája.

Az elnöki hivatal szerda este közleményben reagált a szenátusi szavazásra. Eszerint Klaus Iohannis határozott fellépése nélkül a szenátus nem sietett volna elutasítani nagy többséggel az "alkotmányellenes és veszélyes tervezetet", amelyet a "PSD felelőtlen cinkosságával" hallgatólagosan elfogadott a képviselőház.

"Románia elnöke arra figyelmeztet, hogy az ilyen törvényjavaslatok elsősorban a magyar közösségnek ártanak, és az elmérgesedés kockázatát hordozó mesterséges feszültséget keltenek a társadalomban. Az ilyen törvényjavaslatoknak, amelyek semmibe veszik az alkotmányos rendet, nem kellene valaha is Románia parlamentjének napirendjére kerülniük" - zárul a román elnöki hivatal közleménye.

A Fidesz határozottan elítéli Klaus Jonannis román államelnök magyarellenes nyilatkozatát.

Az elmúlt napokban a román állam képviselői több magyarellenes kirohanást intéztek, ma pedig Románia első embere a veszélyhelyzet idején kiáll és a magyarok, az RMDSZ, Magyarország és Orbán Viktor ellen uszít.

Szomorú látni, hogy miközben Magyarország segélyt küld Romániába az erdélyi magyaroknak, a román elnök belpolitikai csatározások miatt, a legsötétebb időket idézve, etnikai feszültséget szít.

A Fidesz abban érdekelt, hogy Romániával jó kapcsolatok alakuljanak ki és nyitottak vagyunk az együttműködésre, ebben a nehéz helyzetben különösen egymásra vagyunk utalva.

Kérésünk Románia elnöke irányába az, hogy kérjen bocsánatot a magyaroktól, vonja vissza felelőtlen nyilatkozatát és tanúsítson több tiszteletet a magyarok iránt.

Minden magyar felelős minden magyarért!

(MTI nyomán)

- A román alsóház "véletlenül" elfogadta a székely autonómiatervezetet - majd a szenátusban kijavítják

- Iohannis nagyon megerőltette magát: magyarul is "kellemes" húsvéti ünnepeket kívánt