"Magántámogatásokkal és állami pályázatok révén kell feltárni a Budai Várban található nagyzsinagógát" - mondta Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. Szerinte a zsinagóga nemcsak a hazai zsidóság számára képez értéket, de egyben a magyar és európai kultúrának is szerves része.

Vizi E. Szilveszter ismertetése szerint a Táncsics Mihály utcában található zsinagóga, amely öt méter mélyen található, kétszer nagyobb, mint a világhírű prágai. "Óriási turisztikai vonzereje lenne" - emelte ki az MTA elnöke. (Biztosan a palesztin turisták számára - a szerk.) "Négy méter magasságig teljes épségben fennmaradt. Néhányan összeálltunk, hogy megmentsük a zsidóság e hihetetlenül becses emlékét, amely ugyanakkor emlékeztet Mátyás korára, a reneszánszra" - hangsúlyozta Vizi E. Szilveszter. Tájékoztatása szerint a munkálatok - egy askenázi múzeum létrehozásával együtt (!) - mintegy félmilliárd forintba kerülnének. Erre pedig van pénz, méghozzá magyar pénz természetesen. Buda vára föld alá került részeiben óriási értékű magyar épületromok, pincerendszerek, katakombák vannak, ezekre azonban a cionista és bandája szarik.

Mint Vizi E. Szilveszter kifejtette, a Magyar Tudományos Akadémia támogatja a kezdeményezést, s a szükséges források egy részét a Nemzeti Fejlesztési Terv keretében benyújtott pályázattal szeretné biztosítani. A Társaság a Középkori Eltemetett Zsinagóga Feltámasztásáért közleménye szerint a Zolnay László régész és Scheiber Sándor által 1964-ben feltárt, dokumentált nagyzsinagóga a Táncsics Mihály utca 23. számú ház Babits Mihály sétány felőli előkertje alatt van betemetve.

Az 1461-ben épült kéthajós, középen három oszlopos, csúcsíves boltozatokkal lefedett, gazdagon tagozott nagyméretű késő gótikus csarnok külmérete 26,26 x 10,73 méter. Építői feltehetőleg a királyi udvari építőműhely mesterei voltak. A zsinagóga ebben a formában 1526-ig működött, amikor a győztes török szultán Buda teljes zsidó lakosságát Törökországba szállíttatta (legalább ennyi hasznunk volt belőle). (Továbbá elképzelhető, hogy ők is megöltek hatmilliót belőlük, ahogy tették azt a spanyolok, később a németek a magyarokkal, és ki tudja, mi ki nem derül még - a szerk.)

Az 1530. évi ostrom idején az elhagyott épület boltozatai beomlottak, és a sajnálatos módon  visszatérő zsidók csak 1541-ben tudták ismét használhatóvá tenni. Mivel a török kori Budán nem voltak megfelelő mesteremberek boltozatok készítésére, fagerendás födémmel fedték le a teret.

Buda 1686-os visszafoglalásakor az ostromló katonák a zsinagógát felgyújtották, és az összeomló épület maga alá temette mindazokat, akik a templomba menekültek. Az ostrom után beköltöző új lakosok azután az épület romjait igen helyesen teljesen betemették. Méltatlan utódaik pedig ki akarják ásni.

1964-ben véletlenül fedezték fel a maradványokat. Kiderült, hogy a templom középkori padlószintje 4,40 méterrel van lejjebb a jelenlegi terepnél, felette egyáltalán nincs épület, így falai átlagosan 4 méter magasságig megmaradtak a gazdag tagozású középoszlopokkal együtt. A megkezdett ásatásokat és a zsinagóga helyreállítását azonban szerencsére pénzügyi és politikai okokból akkor nem lehetett folytatni, így mindent vissza kellett temetni, a kiemelt faragott kő- és egyéb leletanyagot múzeumi raktárakba kellett szállítani. A nyugalomnak azonban vége.

Kapcsolódó: Bontják a várfalat. Miért? Pénzért. Szabad? Szabad. Képek, videók, tessék csak