Bár március 1-től elvileg önként vállalt döntési moratórium köti a Bajnai-kormány kezét a nagyobb horderejű ügyekben, mégis összesen tizennégy milliárd forintot csatornázhat be egy újonnan létrehozandó társaságba szerdai utolsó ülésén a kabinet. A Regionális Tőkealap-kezelő Zrt. feladata a magyar kis-, és középvállalkozások tőkéhez juttatása lenne olyan módon, hogy az állam a cégen keresztül kisebbségi részesedést szerezne a cégekben.

A Hírszerző birtokába jutott kormány-előterjesztés szerint érdekes körülmények között jött létre a cég, amely innentől kezdve a Regionális Operatív Programok (ROP) keretében eddig működő Regionális Tőkebefektetési Alap forrásait kezeli majd - ez tesz ki nagyságrendileg 14 milliárd forintnyi uniós támogatást összesen. Az előterjesztés szerint "a Kormány a Regionális Operatív Programok Akcióterveiben nevesített Regionális Tőkebefektetési Alap komponensek vonatkozásában forráskezelő szervezetként a Greenfield Capital Zártkörűen Működő Részvénytársaságot kizárólagos joggal kijelöli".

A Greenfield Capital érdekes módon került képbe: a kormány még 2009. november 18-án hozott határozatot arról, hogy a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács vásároljon meg egy céget, amely "alkalmas a Regionális Tőke-alapkezelő létrehozására". Ezután a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) előzetes tájékozódás után öt kockázati tőkejogosultsággal bíró alapkezelőt kért fel ajánlattételre 2010 január 28-i határidővel, de az egyetlen érvényes ajánlat a Greenfield Capital Zrt.-é volt.

A Greenfield Capitalt a cégjegyzék szerint 2009. július 7-én jegyezték be, a minimálisan előírt 5 millió forintos jegyzett tőkével. A társaságról kevés adatot találni, honlapjukon gyakorlatilag semmilyen információ nincs, eddigi tevékenységüket, referenciáikat nem sorolják fel, az oldal rovataira kattintva a "fejlesztés alatt áll" feliratba ütközünk.

Az MNV mégis őket találta a jelek szerint a legalkalmasabbnak. Az előterjesztés szerint a megvásárolt cég fölötti tulajdonosi jogokat az MNV átadja az Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnek, amely átnevezi a Greenfield Capitalt Regionális Tőkealap-kezelő Zrt.-vé. Az előterjesztés szerint "a társaság várhatóan 2010. II. negyedévében elkezdi munkáját". A nyilvános cégadatok szerint a Regionális Tőke-alapkezelő Zrt.-t 2010 április 1-vel létre is hozták, öt millió forinttal, igazgatóságában megtalálható Benedek János, és Mosonyi Balázs is.

Benedek János az állami tulajdonú regionális, fejlesztésekkel foglalkozó VÁTI Nonprofit Kft. vezérigazgatója, Mosonyi Balázs pedig az NFÜ vezető tisztségviselője. Úgy tudjuk, mindketten személyesen is jó kapcsolatot ápolnak Bajnai Gordonnal, a kormányfő Mosonyi esküvőjén is részt vett korábban.

Az előterjesztés információink szerint meglehetősen sietve készült el, még tárcaközi egyeztetésen sem volt, ami ellentétes a kormány ügyrendjével. A konstrukció több kérdést is felvet: miért volt szükség 14 milliárd forintnyi pénz új társaságba szervezésére ennyivel a ciklus lejárta előtt, hogy került képbe a "semmiből" a referenciákkal nem rendelkező, nem sokkal korábban alapított Greenfield Capital? Maga a leendő tevékenység mikéntje is kérdéses: az, hogy az állam kisebbségi részesedés vásárlásával juttat tőkéhez cégeket, nem túl hatékony módja a források felhasználásának, hiszen úgy folynak uniós források cégekhez, hogy közben a tőkejuttató nem lesz képes érdemben befolyásolni, hogy mi történik a pénzzel.

A Medgyessy-kormány üvegzseb intézkedéseinek egyik része volt az efféle tőkejuttatás leállítása, hiszen ez alkalmat ad arra is, hogy baráti cégeket stafírozzanak ki állami pénzekkel, úgy, hogy később a többségi tulajdonos esetleg csődbe vigye a vállalkozást, az állam meg fusson a pénze után. Kérdéseinket eljuttattuk az MNV Zrt. sajtóosztályának is, eddig azonban nem válaszoltak, de amint fognak, természetesen közölni fogjuk.

Működhet, attól függ, hogy csinálják – röviden így lehetne összegezni a Hírszerző által megkérdezett szakértők véleményét a kisvállalkozások tőkéhez juttatásáról, ilyen módszerrel. Csapó Krisztián, a Corvinus Egyetem tanára szerint "két ellentétes iskola van az állami tőkejuttatásokkal kapcsolatban, az egyik azt mondja, hogy van helye az ilyen segítségnek, a másik szerint az államnak még ily módon sem lenne szabad beavatkoznia a piaci folyamatokba".

A kkv-szektorral foglalkozó kutató azt mondta a Hírszerzőnek, Magyarországon több területen, ilyen például a biotechnológia, és a gyógyszeripar, lehetnek olyan kis cégek, melyekben komoly növekedési potenciál rejtőzik, és ehhez jó eszköz lehet a tőkejuttatás. "Ugyanakkor kétségtelen, hogy mások úgy gondolják, ezzel a módszerrel ’elkényelmesednek’ a vállalkozások, amelyek a piacokon egyébként nem tudnának megélni" – mondta lapunknak a szakember. A lényeg, hogy milyen szempontrendszer alapján, milyen feltételekkel juttat pénzt az állam a cégeknek.

Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója szerint a jelenlegi rendszeren mindenképpen változtatni kellene, mert "nagyon lassan, nagyon nehézkesen jutnak tőkéhez a magyar vállalkozások", a hogyanra több megoldás is kínálkozik, az állami tőkealap bevonása ezek közül egy. "A felméréseink szerint a kisvállalkozások fele képes lenne komoly növekedésre, nekik jól jöhet a tőkejuttatás, erre külföldi működő példák is vannak. Mindenképpen le kellene hívnunk és felhasználnunk az uniós pénzeket, hiszen azok akkor már Magyarországon maradnak. Lehet ezt jól és rosszul is csinálni, az elképzelés nem ördögtől való, a végrehajtás mikéntje a lényeg" – fogalmazott a közgazdász, hozzátéve ugyanakkor, hogy számára inkább az a kérdés: a megcímzett kkv-k részéről lesz-e fogadókészség arra, hogy az államot ilyen módon beengedjék cégükbe.

(Hírszerző)