Az indoklás szerint a bejegyzés azért nem támadható meg, mert azt egy korábbi oltalom alá helyezés nyomán automatikusan jegyezték be. A tokaji borvidéknek egy része a felvidéki műállamban, egy része Magyarországon található. A bizottság az ún. Szlovákia kérésére a meghatározott termőhelyről származó minőségi borok jegyzékébe felvette a Vinohradnícka oblast’ Tokaj eredetmegjelölést, ami ennek alapján bekerült az elektronikus nyilvántartásba. A magyar érvelés szerint a bizottság hibát követett el, mert egy korábbi tót szabályozás alapján vette fel a nevet, miközben a jegyzékbe vételkor a Tokajská vinohradnícka oblast megnevezés volt érvényes a helyi jogszabályok szerint.

A "két ország" között már igen régóta vita van a névhasználatról. Ez ügyben 2004-ben majdnem sikerült megegyezni, ám akkor a tótok nem teljesítették ígéretüket, így nem született megegyezés. A Tokaji nevet egyebek közt csak akkor használhatták volna északi albérlőink, ha pontosan kijelölik azt a területet, ahol ilyen néven kívánnak bort előállítani. Ez a magyar vélemény szerint 565,2 hektáros termőterületet jelentett volna. Emellett harmonizálniuk kellett volna a tokaji borra vonatkozó előírásaikat a magyar bortörvénnyel, illetve különféle más jogszabályokkal. Továbbá a tokaji bor egységes minőségét egy közös testület ellenőrizte volna. Ezzel egy gúnyhatáron átnyúló borvidék jöhetett volna létre.

A luxemburgi Európai Bíróság ítélete ellen két hónapon belül lehet fellebbezni. Bár erről nincsenek információk, nem kétséges, hogy a magyar kormány él majd ezzel a jogával.

– Végtelenül bosszant és vérlázítónak tartom, hogy a luxemburgi bíróság nem tiltotta el a Tokaj név használatától a szlovák felet. Kíváncsi lennék, hogy hasonló esetben egy francia borvidéknél is ugyanilyen megengedők lettek volna-e, az ugyanis teljesen abszurd, hogy két ország szomszédos borvidéke ugyanazt a nevet viselje – nyilatkozta tegnap miskolci tudósítónknak Marcinkó Ferenc, a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnöke. Szavai szerint az ügyben egy meccs még hátravan, arról ugyanis az EU illetékes bizottsága dönt majd, hogy a borpalackokon szerepelhet-e a Tokaj név.

A pozsonyi külügyi, igazságügyi és agrártárca természetesen közös közleményben üdvözölte a luxemburgi Európai Bíróság magyarellenes döntését. A tót bortermelők öröme viszont még mindig nem teljes, attól tartanak, Magyarország új ellenlépésekre készül. "Szlovákia" sem jelentette fel a lengyeleket azért, mert a saját nyelvükön Magas-Tátrát használnak a saját kiadványaikban – érvelnek hamisan a magyar érdekek ellen.

„Szlovákia – úgy, mint ebben az esetben – továbbra is következetesen képviseli majd uniós szinten is az ország bortermelőinek érdekeit, hogy az itteni földrajzi megnevezéseket kellő védelemben részesítse” – szögezi le álszent mód minisztériumi dokumentum.

Az ügyben érintett bortermelők óvatos derűlátással fogadták a verdiktet. – Örömünk még nem teljes, hiszen a magyar fél nyilván új ellenlépésekre készül – közölte Mária Macíková, a kistoronyai (Mala Trna) Macik Winery cég társtulajdonosa. Ugyanígy vélekedett a történtekről Simon Zsolt volt pozsonyi agrárminiszter is: – Véleményem szerint a luxemburgi székhelyű testület csupán adminisztratív jellegű ügyről, vagyis az unió elektronikus nyilvántartásával kapcsolatos bejegyzésről döntött. Ezzel a Tokaj eredetjelölést érintő magyar–szlovák vitát érdemben még nem zárták le Brüsszelben. Eddig nem sikerült kétoldalú kompromisszumos egyezséget sem kötni – közölte a Most-Híd nevű áruló formáció jelenlegi parlamenti képviselője.

Jaroslav Ostrozovic, a nagytoronyai (Velká Trna) J.&J. cég társtulajdonosa értelmetlennek minősítette a csatározást. – Szlovákia sem jelentette fel a lengyeleket azért, mert a saját nyelvükön Magas-Tátrát használnak a saját kiadványaikban, holott a hegység nagy része országunkban található. Tokaj egységes történelmi borvidék, amelynek egy része mindig Szlovákia mai területéhez tartozott. A múlt század elejei határváltozás ezen a tényen semmit sem módosított. Ezért megengedhetetlennek tartom, hogy csupán a magyar fél diktáljon. Mi is tudunk olyan minőségű borokat előállítani, mint magyarországi partnereink, erről többek között számos nemzetközi díj tanúskodik. Nemrég például a brazíliai világversenyen aranyérmet nyertem ötputtonyos szlovák tokajimmal. Ilyen elismerésben a 117 kiállított minta közül csupán még egy kaliforniai bor részesült – közölte a tót borász.

A terület-, állampolgárság-, és immár névrablókkal folytatott borvita a trianoni békediktátum következménye. 1920-ban két falut: Kistoronyát és Szőlőskét, valamint Sátoraljaújhely határának egy részét a csehszlovák műállamnak ítélték oda. Ez összesen 172 hektár szőlőt jelentett a borvidékből. Egészen a rendszerváltásnak nevezett folyamat kezdetéig a felvidéki oldalon termelt tokaji szőlőt is felvásárolták Tokaj-Hegyalján. Miután "Szlovákia" 2004-ben belépett az unióba, bejelentette igényét a tokaji védelmére. Magyarország továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy a Tokaj-Hegyaljának minősített tótok által bitorolt terület mindössze 172 hektár szőlőre vonatkozzék. Néhány éve azonban szigorú feltételek mellett hajlott arra, hogy ezt a területet 565,2 hektárosra bővítsék. Pozsony azonban 908 hektáros tokaji területet szeretne, mert ezen a vidéken a tót agrártárca szerint ugyanolyan módszer alapján, ugyanolyan minőségű bort termelnek, mint a magyarországi területen. Ezenkívül nem hajlandók lemondani a Tokaj márkanév használatáról sem.

(Nol - MTI - Kuruc.info)

Úgy is, mint a vita tárgyát képező életelixír feltétlen híve és úgy is, mint a magyar érdekek előmozdítását szem előtt tartani igyekvő tollforgató, természetes érdeklődéssel viszonyulok a tokaji borvidéket övező szlovák-magyar vitához. Alapállásomat tekintve azok közé tartozom, akiknek kezd megtelni a puttonyuk a szlovák fél ragadós tenyerével, amihez nem csak egy egész országrész, de annak számos - történelmi, kulturális és természeti - értéke is úgy hozzátapadt az elmúlt évtizedek során, hogy hajlamos a sajátjának érezni. A tokaji borvidék is egy ilyen, az enyves kézhez ragadó történet, főképp ha a borvidékhez nem tartozó területek szlovák részről történő "odacsapását" tekintjük.

Mindezzel együtt a legutóbbi hír kapcsán nekem az a személyes benyomásom, hogy az EU bíróságának tegnapi határozata körüli gerjedelem nem egyéb, mint egy kis vihar a lopótökben, ami arra jó, hogy megint ne a lényegről beszéljünk.

A határozat lényege tehát az, hogy a korábban is oltalom alatt álló megnevezések az új rendszerbe (E-Bacchus) automatikusan átkerültek. Vagyis a "Vinohradnícka oblast' Tokaj" (Tokaj borvidék) megjelölés, mint védjegy.

Namost nekem ebből az pottyant le, hogy a védjegy hivatalos megnevezése nem tokajské, tokajsky vagy valami hasonló agyament szláv kreálmány, hanem a szép magyar Tokaj. Ez a borvidék böcsületes - és ebben a formájában védett - neve, így kell azt mindenkinek használnia.

Arról pedig már nem az Európai Bíróság törvényszékének ítészei tehetnek, hogy a magyar tokaji propagandája magyar oldalról olyan, amilyen. Ez alatt azt értem, hogy a világ számára mindenféle jogi hadakozás nélkül is egyértelművé lehetne tenni, hogy "ki fia, bor(j)a" a tokaji. Például azzal, hogy minden egyes hivatalos megjelenés során (diplomáciai események, fogadások, üzleti és/vagy politikai találkozók stb.) orrba-szájba kellene önteni a külföldi vendégekbe, politikusokba, újságírókba és mittudomén még kibe a jó magyar tokajit. Nem tudom, létezik-e ennél jobb, és főleg maradandóbb hatású propaganda.

Természetesen a háttérben ettől még lehet és kell is jogi síkon futtatni a vitát és harcolni az igazunkért, csak nem szabadna, hogy ez elterelje a figyelmünket a lényegesebb dolgokról, teendőkről.
Szerintem.

Szűcs Dániel - Felvidék.ma

Kapcsolódó:

- A Sólyom-ügy után a Tokaj név kapcsán is a tót tolvajok javára döntött a "magyarbarát" EU

- Tokaj-ügyben is a tolvaj tótok mellé állt az Európai Bizottság