Érdekes riport jelent meg ma, 2014. február 9-én az osztrák Kronen Zeitungban. Egy újságírónő riportot készített egy burgenlandi paraszttal, a kb. 200 osztrák gazda egyikével, akiket a magyar kormány új földtörvénye 2014 májusától hátrányosan érint. Hogy reális képet kaphassunk e csoport elképesztő érveléséről, érdemes az interjút fordításban olvasnunk:
Szereti még Magyarországot, Fuhrmann úr?
(Conny Bischofbergertől – a „Személyes” rovatban)
Orbán 200 osztrák mezőgazdász ellen: Klaus Fuhrmann (51) egy közülük. A biogazdász elmeséli, hogyan vált a magas politika meccslabdájává.
Szombat, kora reggel, a Neusiedler See (Fertő tó) melletti Weidenben (Védeny): Klaus Fuhrmann (51) saját mezőinek egyikén áll, a távolban ködbe burkolózott, gigantikus szélkerekek forognak. A biomezőgazdász itt összesen 500 hektáron termel kukoricát, kölest, búzát és borsót; 200 hektár magyar területen található. „Mióta visszaemlékszem”, mondja, „Magyarországgal szoros kapcsolat állt fenn.” Mind a négy nagyszülője magyar volt, 1921 után lettek osztrák állampolgárok. Mikor Klaus Fuhrmann 10 éves volt, érkeztek a weideni udvarokba az első magyar aratási kisegítő munkások. 1994-ben a család magyar rokonainak úgynevezett kárpótlási jegyeket adtak, ezekkel az ember cégalapítás (korlátolt felelősségű társaság) segítségével földbirtokot szerezhetett. A magyar államfő (sic!) Orbán Viktor e szerződéseket illegálisnak nyilvánítja.
A jogi helyzet
A magyar parlamentben a kormányzópárti Fidesz és a szélsőjobb Jobbik párt szavazataival az utolsó héten egy törvényt fogadtak el, mely szerint osztrák parasztok, akik magyar földtulajdonosokkal úgynevezett „haszonélvezeti szerződést” kötöttek (legális a telekkönyvi beírással), ezen jogukat 2014 május 1-től elveszítik. A jövőben hovatovább büntetőjogi eljárás is jöhet.
200 osztrák paraszt félti szántóterületét, melyet 20 éve művel. A Krone-interjúban Klaus Fuhrmann elmeséli, hogy e konfliktus hogyan hat munkájára és a szomszéd országgal való kapcsolatára.
Fuhrmann úr, mit mond a szemrehányásra, hogy az osztrák parasztok kétséges körülmények között, olcsó földtulajdont szereztek, és most nem kell csodálkozniuk, ha Magyarország e szántóterületeket szeretné újra visszakapni?
Én mindenesetre nem utaztam Magyarországra, nem dobtam pénzt az asztalra, hogy bevásároljak. A mi családunkban ez úgy volt, hogy magyar rokonok, akiket 1947-ben – a hogyan sok más németajkú magyart – kitelepítettek, akkor 1993-ban ezeket az úgynevezett kárpótlási jegyeket kapták, mint jóvátételt. Ezzel szereztem 200 hektárnyi földet. Ebből 30 hektárt haszonélvezeti joggal, 99 évre.
Milyen olcsón?
A földár akkor épp egyhatoda-egyhetede volt az osztrák áraknak. Ma egyharmadát fizetné az ember. De ehhez hozzá kell tenni, hogy e területek részben parlagon hevertek, nekünk kellett felművelnünk. Azt hittem, valamit felépíthetek magamnak. Hét alkalmazottam is van Ausztriában és Magyarországon, és ott is fizetem az adót.
Ezeket a haszonélvezeti szerződéseket érvénytelenítette most Orbán kormányfő - mit szól hozzá?
Nem tudom elhinni. Számomra rendkívül kérdéses, hatályon kívül helyezni egy jogot, amely már az egész EU-ban megszilárdult. A régi kormány mégiscsak ezek szerint határozott. De ha a parlament egy új törvényt hoz, addig ez természetesen legális, míg nem vonják vissza.
Bírósághoz fog fordulni?
Azt anyagilag nem vagyok képes végigvinni. És valószínűleg őrületesen sokáig tartana. Nem merek erre gondolni.
Úgy érzi, elegendő támaszt nyújt az osztrák mezőgazdasági miniszter?
Csak az újságban olvastam, hogy állítólag segíteni akar. De még senki sem kereste velünk a kapcsolatot. Azt sem tudom, milyen lehetősége van. Ha nem kapjuk meg az EU támogatását, akkor minden értelmetlen. Akkor mi a földjeinket el fogjuk veszíteni.
A „mi” a 200 érintett?
Nem tudja az ember pontosan. Úgy saccolom, hogy a valós számok magasabbak.
Orbán azt nyilatkozta, hogy az EU beavatkozását barátságtalan aktusnak tartja. És az Ausztriával történő tárgyalásokat eddig elutasította.
Azért olyan erős Orbán, mert az EU ennyire gyenge. Itt EU-jogról van szó, mely felette áll a nemzeti jognak. És a demokratikus értékeknek, melyek nekünk, osztrákoknak a legszebb jót jelenti. Ha senki nem tartja többé magát ehhez, akkor nincs szükségünk az EU-ra sem többé. Ezért kellene ezt Brüsszelben alaposan megvizsgálni. Itt egy törvényt, mely 20 éve érvényes, amelyet egyszerűen hatályon kívül helyeznek, hovatovább visszamenőleges hatállyal. Hogy az EU nem kiált fel, ez fáj a legjobban.
Az ön véleménye szerint mivel lehetne hatni Orbánra?
Csak az EU oldaláról történő nyomással. Nem szabad elfelejteni, hogy Magyarországon hamarosan választások lesznek, és nekünk, osztrákoknak is volt már egy populistánk, akit mindenki követett. Így van ez Magyarországon is: Orbán százszázalékosan (sic!) nyerni fog.
Igaz, hogy most az ember egész Magyarországon nem talál ügyvédet, aki a parasztokat ebben a dologban – tehát Orbán ellen – képviselné?
(Rövid gondolkodás után): Azt hiszem, itt inkább hallgatásba kell burkolóznom.
Hogy esik személyesen önnek, hogy egy barátságos ország hirtelen csaknem ellenségesen reagál?
Kissé elszomorít. Úgy gondolom, nálunk Burgenlandban magyarok is szintén vehetnek földet. És sok magyar is dolgozik nálunk. Ők a bérüket vehetik, és hazautazhatnak vele. De én nem tudom a földemet venni, és idehozni.
Szereti még Magyarországot?
Mindenképpen. És még mindig bizakodom, hogy végül is jól végződik a dolog. Hogy mégiscsak jön még megoldás. Vagy hogy Orbán, ha megnyerte a választásokat, az egészet újra fiókba dugja.
Ön 14 évvel ezelőtt átállt a biomezőgazdaságra. Mit szeret leginkább a foglalkozásában?
A természettel való munkát. S a gondolatot, hogy néhányan, akik vasárnap a „Krone”-t olvassák, talán az én terményeimet tartalmazó müzlit, vagy bioveknit fogyasztanak.
/Német eredetiből fordította: Tarnóczy Szabolcs/






