A Most-Híd "szlovák-magyar" párt egy mandátumot szerzett a májusi EP-választáson. Nagy József a jobbközép, kereszténydemokrata irányzatú Európai Néppárt EP-frakciójában foglal majd helyet. Az új összetételű EP alakuló ülését július elején tartják Strassburgban.

A második világháború után Edvard Benes által kihirdetett 143 csehszlovák elnöki rendelet közül 13 rögzítette az ország területén élő németek és magyarok "kollektív bűnösségét", és rendelkezett jogfosztásukról.

"A Benes-dekrétumok fogalma évtizedek óta komoly feszültséget gerjeszt Közép-Európában. Az érintett négy nemzet - a csehek, a magyarok, a németek és a szlovákok - mindegyike ragaszkodik saját igazságához, a kérdés túlpolitizált, érzelmekkel és félelmekkel telített" - állapította meg az MTI-hez eljuttatott közleményében Nagy József.

A megválasztott EP-képviselő felhívta rá a figyelmet: a csehek részéről az elmúlt időszakban több magas rangú politikus nyilatkozatban ismerte el, hogy a dekrétumok súlyos jogtipráshoz vezettek a németeket illetően. Nagy József szerint a "biztató cseh példa alapján bátran el kell indulni a kérdés rendezésében, és előítéletek nélkül le kell azt zárni".

A "szlovákiai" magyar (?) politikus leszögezte, hogy a Benes-dekrétumok egyes tételei összeegyeztethetetlenek az emberi jogokkal és az egységesülő Európa alapelveivel. Úgy látja, itt az ideje olyan szlovák-magyar kormányközi párbeszéd megkezdésének, amelynek a végén a két parlament "közös nyilatkozattal megkövetné" azokat, akik sérelmeket szenvedtek el.

Nagy József emlékeztetett rá: a Híd párt már korábban javasolta közös kulturális alap létrehozását, ami "szimbolikusan enyhíthetné a nemzetek közti vélt és valós történelmi sérelmekkel kapcsolatos feszültséget".

"Fontos viszont azt is kimondani, hogy a Benes-dekrétumok kifogásolt tételei kapcsán szó sincs a szlovák állam alapdokumentumainak megkérdőjelezéséről" - nyugtatta meg a tótokat a kollaboráns politikus.

(MTI nyomán)