„14–14:30 között leomlott a bözödújfalusi katolikus templom” – adta hírül az egykori falu lakóit tömörítő Facebook-oldal, fotókkal illusztrálva a torony leomlását.

Csibi Attila Zoltán, a szomszédos Erdőszentgyörgy polgármestere az MTI-nek nyilatkozva elmondta, hogy a község a közelmúltban indított el egy olyan programot, amelynek a római katolikus templom megmentése is része lett volna.

„Két-három hete mérettük fel a templomtorony statikai állapotát. A szakértők úgy vélték, hogy az épületnek még két-három éve van, de azt is hozzátették, az bármelyik pillanatban összedőlhet" – mondta Erdőszentgyörgy RMDSZ-es polgármestere.

Csibi Attila Zoltán megjegyezte: a pár hete végzett felméréskor a templomtorony három méter mély vízben állt, a parttól mintegy 25 méterre. Hozzátette: az egykori unitárius templom mára már nincsen vízben, de az az épület is veszélyeztetett. „Megpróbálunk minden követ megmozgatni annak érdekében, hogy – ha nem is tudjuk már visszaállítani a templomot – állítsunk valamiféle emléket neki" – nyilatkozott az MTI-nek a polgármester.

Az Erdőszentgyörgytől mintegy öt kilométerre, a Küsmöd-patak partján található falut 1988-ban árasztották el egy víztározó építésekor. A falut a Bözödről a Küsmöd-patak völgyébe települt családok alapították, első okiratos említése 1566-ból származik. Bözödújfalu különlegességét vallási sokszínűsége adta. Száz esztendővel ezelőtt az alig 700 lelkes faluban a katolikus, az unitárius, az ortodox és a székely szombatos felekezet hívei is megtalálhatók voltak.

A bözödújfalusi víztározó építése 1988-ban kezdődött meg, a gátépítés azonban még 1975-ben megindult, és bár 1977-ben leálltak a munkálatok, 1984-től újrakezdték az építkezést. A gát 625 méter hosszú és 28 méter magas lett. 1985-ben elkezdődött a falu kitelepítése. A településnek 1992-ben még 126 lakosa volt, melyből 99 magyar, 23 cigány és 4 román, de a tervek szerint minden lakót ki kellett volna telepíteni. 1994-re a falu két templomával együtt teljesen víz alá került, lakosai elköltöztek. Mindössze 12 ház menekült meg az elöntéstől.

Az egykori Maros megyei falu emlékét márványtábla őrzi, amelyen a lakosok neve és a falubeliek felekezeti hovatartozásának szimbólumai láthatók.

„A tó fenekén Bözödújfalu nyugszik, 180 házának volt lakói szétszórva a nagyvilágban ma is siratják. A diktatúra gonosz végrehajtói lerombolták, és elárasztották, ezzel egyedülálló történelmi-vallási közösséget szüntettek meg, melyben különböző nemzetiségű és felekezetű családok éltek együtt évszázadokon át, egymást tisztelve és szeretve, példás békességben. Immár a katolikus, unitárius, görög katolikus és a székely szombatosok fohászai örökre elnémultak. Legyen e hely a vallásbéke helye és szimbóluma!” – olvasható az 1995-ben Sükösd Árpád emelte emlékművön. Az egykori település lakói minden év augusztusának első szombatján összegyűlnek a tó partján, és falutalálkozót tartanak.

A faluból megmaradt templomok – a római katolikus és unitárius – az évek során egyre rosszabb állapotba kerültek. 2009-ben, egy viharban a katolikus templom tornyának teteje is összedőlt, már csak a csonk emlékeztetett az egykori településre. Vasárnap kora délután, 14 és 14:30 között ez is ledőlt.

(Krónika)