1920. június 4. Trianon. Egy dátum és egy helyszín, amely mindnyájunk számára fáj. Egy dátum és egy település, amelyet nem kell külön bemutatni, és egy igazságtalan békeszerződés, mely rányomta stigmáját nemzetünk múltjára, jelenére és jövőjére is.

Az ország több településén is a fekete betűs június 4. alkalmából felvonulást szerveztek. Bajtársaink gyászszalagokkal, fekete kokárdákkal ékesítették szép ruhájukat, s úgy helyezték el a kegyelet koszorúit Magyarország szétszakításának napján. A békeszerződés 95. évfordulóját az ÚMG Székely Szakasza a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom tagjaival együtt vett részt a megemlékezésen a települések nagy részén.

A méltóságteljesen lépő oroszlán Marosvásárhelyen, Székelyudvarhelyen, Csíkszenttamáson, Kézdivásárhelyen és Sepsiszentgyörgyön egyaránt jelen volt bajtársaink szívében és ruháján. Bár fáj számunkra a békeszerződés határozata, megmutattuk a világnak, hogy „annyi balszerencse közt, oly sok viszály után, megfogyva bár, de törve nem, él nemzet e hazán”. A szétszakítás ellenére is képesek vagyunk összefogni, a közös célért, a szebb jövőért tenni akaró magyar nemzetet az országhatárok nem tudják széttépni.