 Képünk illusztráció |
Apácán a magyarok megelégelték a romák tolvajlásait
[ 2007. augusztus 23., 14:34 ] Erdely.ma
Lincselésközeli állapotokat idézett elő a Brassó megyei Apácán, amikor kedden este a faluközösség járőre lopott lucernával megrakott szekerekkel találkozott. A roma származású tolvajok és a járőr tagjai közötti kedd éjszakai összetűzésben négyen szenvedtek kisebb sérüléseket. A rendet csak a kivonuló 130 csendőr és rendőr tudta helyreállítani.
Rendkívüli tanácsülésen igyekeznek ma végső megoldást találni a Brassó megyei Apácán a magyar és a roma lakosság közötti, immár tettlegességig fajuló ellentétekre. Kedden késő este az önkéntes falujárőr négy, roma tulajdonban lévő, lucernával megrakott szekeret állított meg. A tolvajláson ért romák azonban nem voltak hajlandók lerakni a más tulajdonát képező takarmányt, a szóváltás verekedésbe torkollt, amelynek következtében négyen könnyebben megsérültek.
Emberhalál fenyeget?
"Hajjaj, nem ez az első ilyen eset, csak még nem lett verekedés belőle - tér azonnal a tárgyra a barcasági község egyik háza előtt megszólított asszony. - Visznek azok mindent, amit érnek, előfordult, hogy fényes nappal álltak be az egyik apácai pityókatáblájába, s amikor a tulajdonos számon kérte, veréssel fenyegették. A Jóisten tudja, de ebből még emberhalál is lehet."
A falu főutcáján hosszú kocsisor jelzi, hogy valami szokatlan történik, műholdas adóvevővel felszerelt tévéskocsik, árnyékban pihegő csendőrök és bámészkodó falubeliek szolgáltatnak statisztériát az eseményekhez. A kultúrház emeleti szobájában hőség és tömény "emberszag" csap meg, javában zajlik a Brassó megyei alprefektus, Aurelian Danu által vezetett ülés, amelynek célja a feszültségek enyhítése. Mert ahogyan az egyik jelenlévő fogalmaz: volt, ami volt, de mi lesz itt az éjjel?
Egyelőre azonban az indulatok uralkodnak, egymást túlharsogva mondja mindenki a magáét. A cigányok tanácsi képviselője, a demokrata párti Gheorghe Drãgan szerint valamennyi roma élete veszélyben forog, mint mondja: biztos értesülései vannak arról, hogy Bölöni Gyula polgármester személyesen készül felgyújtani a romatelepet. A polgármester a fejét fogja ennek hallatán, a nagy termetű és -hangú Varga János viszont az alprefektust is elsöpörve sorolja a magyarság sérelmeit. "Legyen törvény - zúgja -, a múltkor is elvettük a tolvaj cigány szekerét, másnap este betörte a polgármesteri hivatal kapuját, elvitte a járművet, s azóta is büntetlenül jön-megy az úton. Hogy lehessen így rendet tartani?"
Mi inkább Tana Árpádtól, a kedd esti járőr egyik higgadtan üldögélő tagjától próbálunk tájékozódni. "Három hete járjuk a határt, de minden este ez van, csak eddig elfutottak a tolvajok - mondja. - Most viszont többen voltak, mint mi, s szembeszálltak velünk. Sorolhatnánk, hányszor fosztottak ki bennünket, de most már elég volt. A csordát és a nyájat is lehozták, pedig a szerződésben az áll, hogy október elsejéig fent tartják a legelőn. Augusztus 15-e óta viszont már lent vannak, s az emberek földjén legeltetik az állatokat. Úgy gondoltuk, szerezzen tudomást most már az egész ország arról, mi történik itt."
Közös hadtest - A csendőrök még maradnak
Az apácaiak a nyilvánosság megteremtésének azt a módját választották, hogy felhívták az egyik kereskedelmi televízió brassói stúdióját, ahonnan aztán a csendőrök is tudomást szereztek az esetről, így végül a forgatócsoport 130 fős csendőrállomány kíséretében érkezett a barcasági faluba. Az egyenruhások jelenléte aztán fokozatosan lecsillapította az indulatokat - egyetlen csendőr sérült meg könnyebben -, s a szerdára virradó éjszaka viszonylagos nyugalomban telt.
A csendőrök további négy napig maradnak, ezalatt kellene megszervezni azt a közös "hadtestet", amelyben egyforma arányban vennének részt a magyarok és a romák képviselői. Ez a járőr cirkálna esténként a határban a termés betakarításáig. Legalábbis ez a megoldás körvonalazódott a tegnapi megbeszélésen, amelyen több olyan javaslat is megfogalmazódott, amelyek révén a további atrocitásokat igyekeznek megelőzni. "A csütörtöki rendkívüli tanácsülésen olyan javaslatot terjesztünk elő, amelynek alapján három napon belül valamennyi szekeret be kell jelenteni - mondta el a Krónikának Bölöni László, Apáca alpolgármestere. - Egy másik tervezet szerint valamennyi tilosban járó szekeret vagy állatot befogunk, s csak 300 lej ellenében adjuk vissza a tulajdonosának. Három napon túl pedig az önkormányzatnak joga lesz értékesíteni az elkobzott állatokat."
A 3200-as lélekszámú - ebből mintegy 1800 a roma nemzetiségű - Apácán lapzártánkkor nyugalom uralkodott. A helybeliek azonban nem örülnek annak, hogy csendőrök cirkálnak az utcán, s hogy ilyen módon híresültek el a világ előtt. Azt mondják, jobban szeretik, ha a híres húsvéti kakaslövéskor telik meg vendégekkel és tévékamerákkal a helység.
Tariceanu miniszterelnök a magyarok mellé állt
Az eset kapcsán Calin Popescu Tariceanu kormányfő ma felkérte a belügyminisztert, hogy hozzon "drasztikus intézkedéseket" a konfliktus ügyében. "Megengedhetetlen, hogy Romániában egyesek dolgozzanak, mások lopjanak és a rendfenntartó erők csak akkor lépjenek közbe, amikor már kirobbant a konfliktus, és nem dolgoznak annak megelőzésén" - mondta Tariceanu. Kedd éjszaka mintegy 200 roma és 150 magyar nemzetiségű személy verekedett össze botokkal, vasvillákkal a Brassó megyei Apáca községben. Több mint 130 csendőr és rendőr közbelépésére volt szükség, hogy a kedélyeket lecsillapítsák. A konfliktus abból robbant ki, hogy öt romát lopáson kapott a magyar lakosság. A romákat szabadlábon vizsgálják, mondta Emil Rada, a Brassó megyei rendőrség vezetője. Apáca községnek 3200 lakosa van, közülük fele roma nemzetiségű.
Paprika Rádió - Csinta Samu, Krónika www.kronika.ro - Erdély Ma
Kapcsolódó hírünk: Exkluzív: A miniszterelnök a cigánybűnözők ellen fellépő magyarok mellé állt!
