Nikolić az eseményről megemlékező rendezvényen, az újvidéki Szerb Nemzeti Szinházban mondott beszédet. Kiemelte, hogy "Vajdaság" a nemzetek békés együttélésének és a nemzetközi-regionális együttműködés példájával nagy hajtóerőt képez az ország fejlődésében. Az államfő kincsnek nevezte az itt élő kultúrákat, amelyeket senki nem tudna egymás ellen fordítani. (Szép példához a szerb-magyar együttéléshez lásd kapcsolódó anyagunkat - a szerk.)

„Az itt élő emberek példaértékű közös életet építő fáradozásai még a széleskörű kisebbségi jogokat biztosító törvényeket is túlszárnyalták” – mondta.

„Fontos eseményre emlékezik az ország, nélküle nem létezhetne a modern Szerbia” – fejtette ki Nikolić.

Az államfőn kívül többek között felszólalt még Igor Mirović, a tartományi kabinet elnöke és Milos Vučević újvidéki polgármester is.

Anastas Bocarić szerb festő így örökítette meg a délszlávok területrablását

A szerbek, bunyevácok és más szlávok (az 1910-es népszavazás alapján lakosság felét kitevő magyarokat és a németeket nem kérdezték meg - a szerk.) újvidéki népgyűlésén 1918. november 25-én döntöttek Bácska, Bánát és Baranya Szerbiához való csatolásáról. Egy nappal korábban a Rumában tartott szerémségi gyűlés is azonos döntést hozott. A döntéseket a trianoni békeszerződés erősítette meg.

(RTV nyomán)

Példa a Délvidéken élő kultúrák egymás ellen fordíthatatlanságára: "Csúrogon összeszedték a magyar férfiakat, és kivégezték őket, egyetlen bűnük az volt, hogy magyarok voltak" - valódi túlélők emlékeztek

A lényeg, hogy "nemzeti" kormányunk rajong a szerbekért: Ócska nemzetárulás 2.0: Szerbia uniós csatlakozását szorgalmazza a futsalbohóc

- Büntetése letöltése után, karácsony napján szabadult az egyik temerini fiú

- Temerin központjában ma is veszélyes magyarul beszélni - hárman még mindig börtönben