Iohannist a csíkszeredai megyeháza előtt Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke és Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke köszöntötte. Az államelnök a rá váró újságíróknak elmondta: a látogatása célja, hogy informálódjon a székelyföldi emberek problémáiról, és reméli, hogy a nap végére már többet fog tudni az itteni emberekről. Az államelnök és kísérete ezután bevonult a megyeháza amfiteátrumába, ahol meghallgatták először a román himnuszt, majd a résztvevők elénekelték a székely himnuszt is. Borboly Csaba és Tamás Sándor tolmácsolták a két megye (Hargita és Kovászna) kéréseit, problémáit. Klaus Iohannis magyarul is köszöntötte az egybegyűlteket, és megköszönte, hogy elénekelték neki a székely himnuszt.

A decentralizáció kötelező, a regionalizáció ajánlatos, de csak akkor, ha a közigazgatás korszerűsítéséhez vezet, ugyanakkor az etnikai alapú autonómia nemkívánatos, mert "meggátolná a fejlődést" – hazudta Csíkszeredában Klaus Iohannis.

A román államfő azt mondta: Romániának nagy szüksége van a gazdaság növekedésére és a közigazgatás fejlődésére, ezek érdekében pedig a decentralizáció kötelező, mert a helyi választott tisztségviselők ismerik a legjobban a helyi lakosság igényeit. A regionalizáció ajánlatos, de csak akkor, ha a közigazgatás modernizációjához, új munkahelyek teremtéséhez és gazdasági növekedéshez vezet – idézi az Agerpres az elnököt. A helyi és regionális autonómia hasznos lehet, de az etnikai alapú autonómia nemkívánatos, mert "meggátolná a fejlődést". Erre a következtetésre jutottak európai szinten is, ahol a regionalizáció esetében egyenesen ajánlják, hogy a regionális határ meghúzása ne etnikai ismérvek szerint történjen – mondta Iohannis.

Az intolerancia és a más etnikumú személyek elutasítása a közösségek fejlődésének útjában áll, jelentette ki Klaus Iohannis államfő. Az elnök úgy fogalmazott: a Kovászna és Hargita megyei választott tisztségviselők nagy többsége egyensúlyra törekszik, és összekötő kapcsot teremt kisebbség és többség, helyi és központi döntéshozók között.

"Sajnos azonban az önök, többségben magyarlakta megyéiben túl sokszor értelmezi ez vagy az a fél oly módon a valóságot, hogy az széthúzáshoz vezessen, kihangsúlyozza a különbségeket, és ellenséges hangulatot szítson. Az intolerancia, a más etnikumúak elutasítása – függetlenül attól, hogy az a kisebbség vagy többség részéről jön – biztos módja a fejlődés meggátolásának úgy közösségi szinten, mint az ország egésze számára" – jelentette ki Iohannis, hozzátéve, hogy ezen közösségek jogos érdekei védelmében arra van szükség, hogy az egész társadalom aktívan részt vegyen a közéletben. Az államfő azt mondta: ragaszkodott hozzá, hogy eljöjjön „erre a csodálatos helyre, dolgos emberek közé, hogy megismerjem önöket.” „Azért jöttem, hogy nagyon figyelmesen hallgassam meg önöket. Meggyőződésem, hogy csak párbeszéd és a központi és helyi döntéshozók közti hiteles, nem pedig megjátszott partnerség révén találjuk meg a legjobb megoldásokat azokra a nehézségekre, amelyekkel önök szembesülnek” – mondta.

Az eseményen jelen levő Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere elmondta: két éve várnak erre a látogatásra, majd egy székely zászlót szeretett volna odaadni az államelnöknek, amire ráírták Iohannis megválasztásának dátumát, a látogatás dátumát, illetve azt, hogy hány százalékban szavaztak a székelyek Iohannisra.

A zászlót az elnök egyik embere vette át, Iohannis viszont egy román zászlót nyújtott át Csíkszereda polgármesterének, majd kezet fogtak.

Ezek után pedig jópofizni indult a helyi lakossággal.

(Székelyhon, képek: Gecse Noémi)

Sportszerűnek nevezték az államfővel folytatott keddi megbeszéléseket a székelyföldi önkormányzati vezetők. A székelyföldi megyék vezetői és a megyeszékhelyek polgármesterei az államfővel kedd délután folytatott sepsiszentgyörgyi szűkkörű megbeszélés után nyilatkoztak a sajtónak.

A sepsiszentgyörgyi megyeházáról kijövet Klaus Iohannis a románoknak és a magyaroknak is azt üzente: dolgozzanak együtt, mert ez az egyetlen célra vezető út mindenki számára.

A sportszerűség fogalmával Ráduly Róbert, Csíkszereda polgármestere jellemezte a megbeszélések természetét. Szerinte ezt jelezte az is, hogy az megbeszélések elején elhangzott a román és a székely himnusz, és zászlót is cseréltek a székelyföldi önkormányzati vezetők és az elnöki hivatal képviselői.

Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere a párbeszéd őszinte és konstruktív voltát hangoztatta. A két polgármester mellett Tamás Sándor, a Kovászna megyei tanács elnöke is határozottan cáfolta, hogy etnikai alapon kérnének területi autonómiát Székelyföldnek. Arra reagáltak, hogy Klaus Iohannis a délelőtti csíkszeredai önkormányzati fórumon szükségesnek tartotta a helyi és regionális autonómiát, de úgy vélte, hogy az etnikai alapú autonómia nem kívánatos.

Antal Árpád az MTI kérdésére kifejtette: Székelyföld területi autonómiája nem lehet etnikai alapú, hiszen a régió csaknem minden településén élnek románok, "romák" és más nemzetiségűek is. Hozzátette: az autonóm régió területének a kijelölésénél azonban természetesen figyelembe kellene venni a történelmi hagyományokat és a kulturális sajátosságokat.

Sepsiszentgyörgy polgármestere elmondta: tájékoztatták az elnököt arról, hogy Székelyföld számára olyan területi autonómiát tartanak szükségesnek, amilyen az olaszországi német többségű Dél-Tirol autonómiája. Hozzátette: abban egyeztek meg, hogy folytatni kell a párbeszédet. A városvezető azt hangoztatta, hogy az államfőnek be kellene tölteni az alkotmányos közvetítői szerepét a magyar közösség és az állami intézmények között.

Ráduly Róbert, Csíkszereda polgármestere elmondta: arról is tájékoztatta az államfőt, hogy az erdélyi magyar közösségre 1920 óta nemzetbiztonsági kockázatként tekintenek Romániában, és ezt nem tartja rendjén valónak. ”Amíg ez a típusú gondolkozás nem változik meg, addig nehéz lesz őszinte partnereket találni a román többségben” – jelentette ki a politikus. Ráduly Róbert kampányjelleget is tulajdonított a mandátuma felénél tartó Klaus Iohannis látogatásának.

Utalt arra, hogy a legutóbbi államfő-választáson Iohannis Székelyföldön “sokat aratott anélkül, hogy vetett volna”, és ezt meg szeretné ismételni.

Tamás Sándor azt emelte ki a megbeszélésekből, hogy először történt meg, hogy Románia elnöke a látogatása során összekapcsolta Székelyföld megyéit azáltal, hogy a látogatásnak mind a csíkszeredai, mind pedig a sepsiszentgyörgyi helyszínére Hargita és Kovászna megye, valamint Maros megye székelyföldi részének az elöljáróit is meghívták.

A sepsiszentgyörgyi szűkkörű tanácskozáson a három megye önkormányzatának az elnöke, valamint a megyék öt magyar többségű, megyei jogú városának a polgármesterei vettek részt. A politikus biztatónak tartotta, hogy az államelnök nem zárkózott el semmilyen téma megvitatásától.

Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke megemlítette, hogy az államfő Csíkszeredában megcsodálta a székely termék mozgalom kézműves termékeit, és a csíksomlyói gyermekotthonában Böjte Csaba ferences szerzetes gyermekvédelmi rendszerével is megismerkedett.

Megemlítette, hogy a barnamedvék által okozott vadkárokról is tájékoztatta az elnököt és a segítségét kérte a megoldás megtalálásában.

Péter Ferenc, a Maros megyei önkormányzat elnöke elmondta, arra kérte az államfőt, hogy közvetítsen az állami intézmények között a marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnázium ügyében. Meggyőződését fejezte ki, hogy Klaus Iohannis, aki korábban tanár és polgármester is volt, értő módon tud viszonyulni az ellehetetlenített helyzetű iskolában tanuló gyermekek ügyéhez.

Az államfő Sepsiszentgyörgyről a Vrancea megyei Marasti-re utazott, hogy az első világháború egyik legnagyobb romániai ütközetének centenáriumi megemlékezésén vegyen részt, és az első világháborúban elesett román katonák emléke előtt tisztelegjen.

A Krónika vezércikkírója szerint az elnök “előre megírt házi feladattal” érkezett a magyar többségű régióba, és sokadszor nemkívánatosnak nevezte az etnikai autonómiát, az ajándéknak szánt kék-aranysávos lobogó láttán pedig azonnal előrántotta a román trikolórt. “Az államfő egyfajta miheztartás végett igyekezett lehűteni a székelyek lendületét (...), azt üzente az erdélyi magyaroknak: legyenek lojális állampolgárai Romániának, és tanulják meg az állam nyelvét. A többi részletkérdés.”

A Krónika szerint Iohannisról az is “lerítt, hogy kipipálandó témának tekinti a magyarkérdést, Székelyföld ügyét saját problémalistáján”, és a látogatással “letudta saját hozzájárulását a felvázolt gondok megoldásához”.

A Maszol.ro portál véleménycikkének szerzője azt írta: nem alakult ki érdemi vita a régió kérdéseiről, mert Klaus Iohannisnak előre leírt válaszai voltak azokra a problémákra, amelyekről tájékozódni érkezett. “Több ízben is utalt az elkülönülés veszélyére, ám minden alkalommal a kisebbségek felelősségét hangsúlyozta. Az önkormányzati képviselők figyelmét felhívta arra, hogy nem szabad elfelejteniük, hogy egyes témák mindig érzékenyek lesznek a többség számára. A kisebbség érzékenysége pedig már nem számít” – fogalmazott a cikkíró.

“Jó alkalom volt ez Iohannisnak az oroszlán barlangjából üzenni a többségnek: az elnök a legjobb, a legnagyobb román, aki nem alkuszik. Ugyan elfogadja a decentralizációt, azt kötelezően alkalmazandónak, a regionalizációt pedig kívánatosnak nevezi, de az etnikai alapon szervezett autonómiát nemkívánatosnak nyilvánítja” – fogalmazott a Maszol.ro cikkírója.

A Főtér.ro portál cikke szerint “Iohannis úgy tesz, mintha nem értené: az autonómia, amelyet a székelyek kérnek, nem etnikai alapú – mely típusú önkormányzást egyébként az elnök szász ősei évszázadokon át sikerrel gyakorolták, és nem úgy tűnt, mintha akadályozná a fejlődésüket -, hanem közigazgatási és területi jellegű, és történelmileg, organikusan kialakult kulturális sajátosságok szólnak amellett, hogy ez a régió adminisztratív szempontból is egységet alkosson”.

Traian Basescu korábbi elnök legalább megkísérelt úgy tenni, mintha nem pusztán önös politikai érdekből járná a Székelyföldet, hanem érdekelnék az ott élő emberek valós problémái – folytatja a szerző. “Iohannis már nem fárasztja magát ilyesmivel, mert valószínűleg úgy érzi, hogy megteheti. Megteheti, hogy ne tegyen semmit”. Arra játszik, hogy ha egy erdélyi szász és egy román politikus közül kell a következő elnököt választani, a székelyek úgyis a szászt fogják támogatni. A cikkíró felveti: talán egyszer ki kellene próbálni, milyen az, amikor az egymilliós közösség testületileg távol marad az urnáktól.

A Háromszék napilap vezércikkírója szerint Klaus Iohannis “annyiban következetes, hogy megválasztása előtt sem mutatott érdeklődést a magyarság iránt, és most sem próbál hiú reményeket kelteni”. A lap szerint a kínos kérdések halogatása nem vezet sehova. “Ha egy kisebbség elnyomottnak érzi magát, azért nem lehet csak őt vádolni. (...) A fordított logikát ugyan megszoktuk a balkáni eszköztárban, de nem szívesen fogadjuk egy erdélyi – és szintén kisebbségi – személytől, akinek két és fél éve feltétel nélkül bizalmat szavaztunk. Szeretnénk látni, hogy megérdemelte” – fogalmazott.

A Székely Hírmondó napilap a látogatás egyetlen hozadékát abban látta, hogy országos nyilvánosságot biztosított a székelyföldi követeléseknek. “Minden jel arra utal ugyanis, hogy az erdélyi magyarok bukaresti delegáltjai saját erőből nem boldogulnak ezzel a feladattal. Vagy tán nem is lelkesednek érte” – írta.

(MTI)

Kapcsolódó: Így hallgatta Iohannis, hogy "Ne hagyd elveszni Erdélyt, Istenünk!"