Kelemen Hunor a Szabadság kolozsvári napilapban pénteken közölt interjúban kijelentette: “a románságnak pedig el kell fogadnia, hogy mi (az erdélyi magyarság) nem fogjuk tudni és nem is akarjuk ünnepelni 1918-at”.

Az RMDSZ elnöke úgy vélte: mind a magyarok, mind a románok ugyanúgy tekintenek 1918-ra és az elmúlt száz évre, mint korábban, és ez a következő hónapokban sem fog változni. Megjegyezte, az elmúlt évtizedekben “folyamatosan újratermelődtek a félelmek: a románok attól félnek, hogy el akarjuk szakítani Erdélyt, a magyarok pedig attól tartanak, hogy a románok meg akarják fosztani őket az identitásuktól”.

Kelemen Hunor ugyanakkor úgy vélte: hiba lenne, ha az erdélyi magyarság “sündisznóállásba” zárkózna Erdély és Románia egyesülésének a centenáriuma évében. “El kell mondanunk, mit gondolunk és mit várunk el a román államtól száz év után, de ugyanakkor a másik bőrébe is be kell valamelyest bújni” – vélekedett. Ezért olyan tudományos konferenciákat kell szervezni, amelyeken történészek és szakemberek bevonásával lehet elemezni, kibeszélni és újraértelmezni az eltelt száz évet. Hozzátette: a szövetség kiadványokkal készül felmutatni, hogy mit tett a magyarság az elmúlt száz évben, és mivel járult hozzá Erdély és Románia fejlődéséhez. Az RMDSZ azt a munkacímet adta a centenáriumi programjának, hogy Ezer év Erdélyben, száz év Romániában.

Kelemen Hunor ugyanakkor kifejtette, a centenáriumon a románság nem ünnepelheti meg azt, hogy autópályákkal kötötte össze Erdélyt az ország többi régióival, és a vonatok is lassabban járnak ma az átvett infrastruktúrán, mint száz évvel ezelőtt.

“Számomra nagy kérdés, mit tud felmutatni a román állam azon kívül, hogy száz éve létezik az ország” – vélte az elnök, hozzátéve, hogy a megvalósítások hiányában félő, hogy Romániában nacionalista retorikával fogják megünnepelni a centenáriumot.

A Románia Modernizálásáért Nemzeti Koalíció (CNMR) közleményben tudatta: az államfő által vezetett Legfelsőbb Védelmi Tanácsnál és a parlamentnél tesz panaszt a kijelentés miatt, mely – értelmezése szerint – "kétségbe vonja a román állam létét, a törvényeket, a történelmet, a kultúrát és a nemzeti identitást".

A társaság felszólította Kelemen Hunort, hogy mondjon le a parlamenti képviselői mandátumáról, és tisztázza az RMDSZ viszonyát a román állammal. Kilátásba helyezte, hogy – ha ez nem történik meg – kezdeményezi Kelemen Hunor román állampolgárságának a megvonását.

A CNMR úgy vélte: az RMDSZ elnöke "az idegen állampolgár szemszögéből belülről támadja a román államot", és elvitatja "azokat az erőfeszítéseket, amelyeket a román nép tett az elmúlt 27 évben azért, hogy a magyar nyelv, kultúra és identitás védelmében minden feltételt teljesítsen". Ezek az intézkedések – a CNMR szerint – a pozitív diszkrimináció határáig mentek, és oda vezettek, hogy a román lakosság elvándorolt (!) vagy elszigetelődött a magyar többségű térségekben.

A társaság szerint az RMDSZ elnöke e megnyilvánulásával a saját pártja kudarcát próbálja leplezni, hiszen a szövetség politikusai évtizedek óta katasztrofális szociális és gazdasági eredményekkel vezetik a magyarok lakta vidékek önkormányzatait.

A közlemény Alexandru Cumpanasut, a CNMR elnökét is idézte, aki felszólította a "romániai" magyarokat, hogy ne hagyják magukat megtéveszteni egyes magyar vezetők "gyűlöletre és megosztásra irányuló kijelentéseitől", és "keressék a harmonikus együttélés lehetőségeit".

Kelemen Hunornak a centenáriummal kapcsolatos kijelentéseit többen is bírálták a román médiában, miután az interjú megfelelő részét román nyelven is közölte a Hotnews.ro portál.

Porcsalmi Bálint, az RMDSZ ügyvezető elnöke az MTI-nek hétfőn elmondta: a CNMR aligha tekinthető a román társadalom hangjának. Hozzátette: a szervezet évek óta a román belügyminisztérium támogatásából él, és immár sokadik alkalommal nyilvánul meg magyar ügyekben.

Az ügyvezető elnök kijelentette: Romániában ma szólásszabadság van, és mindenkinek jogában áll elmondani a véleményét, függetlenül attól, hogy ez egyeseknek tetszik vagy nem. Azt is hozzátette: “a belügyminisztériummal szoros kapcsolatban álló civil szervezetnek tudnia kellene azt, hogy a román állam nem veheti el a román állampolgárságot senkitől, aki születése által vált román állampolgárrá” – nyilatkozta Porcsalmi.

(MTI nyomán)