Annak a törvénynek az elfogadása kapcsán írták ezt, amely ellen gyakorlatilag az összes magyar párt felszólalt az utóbbi napokban, és amely miatt még az ukrán nagykövetet is berendelték a magyar külügyminisztériumba, sőt még tüntetést is szerveztek Budapestre. A szeptember 5-én megszavazott jogszabály ugyanis kimondja: hároméves átmeneti idő után a nemzetiségi kisebbségek – vagyis a kárpátaljai magyarság is – csak az óvodában, illetve az elemi iskolában (1–4. évfolyam) tanulhatnának az anyanyelvükön, később ukránul lenne kötelező folytatni tanulmányaikat.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfői sajtótájékoztatóján közölte: a magyar kormány szégyenteljesnek és gyalázatosnak tartja a törvényt. Mint mondta, a helyzetet ismertető és intézkedést sürgető levéllel fordul hétfőn az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet főtitkárához, az EBESZ nemzeti kisebbségi főbiztosához és soros elnökéhez. Intézkedést sürget az ENSZ emberi jogi főbiztosánál, az Európa Tanács főtitkáránál, valamint az unió szomszédságpolitikáért és csatlakozási tárgyalásokért felelős biztosánál is. Hozzátette: minden nemzetközi intézményt fel kell használni ahhoz, hogy a törvény ne léphessen életbe.

– Ukrajna hátba szúrta Magyarországot, nem tudjuk máshogy értelmezni a helyzetet – szögezte le Szijjártó Péter. Szerinte van "némi cinizmus" abban, hogy az ügyben éppen a vízummentességre és a társulási megállapodásra vonatkozó döntés után határoztak. Az elmúlt több mint fél évben minden egyes magyar–ukrán kétoldalú tárgyalás fő napirendi pontja az ukrajnai törvénymódosítások voltak, jelentette ki.

A külügyi tárca azt már korábban jelezte: utasításba adta, hogy a magyar diplomácia semmilyen nemzetközi szervezetben nem támogathat egyetlen ukrán kezdeményezést sem, és Magyarország nem támogat semmilyen Ukrajna számára fontos döntést.

Hazánkon kívül Románia és Lengyelország is felemelte szavát az ukrajnai intézkedés ellen.

(MNO nyomán)