Az MTI összefoglalója szerint a Dcnews.ro portál közzétette a miniszterelnök teljes nyilatkozatának a leiratát, és ebben azok a részek is szerepelnek, amelyek a szerda esti tévéadásban a rossz telefonkapcsolat miatt alig voltak kivehetők. E leírás szerint a kormányfő úgy fogalmazott: „Ugyanaz lesz a válaszom, mint amikor, nem tudom, milyen nap alkalmából, zászlót próbáltak kitűzni. Ekkor világossá tettem, hogy ha az a zászló lobogni fog a szélben, ott fognak lengeni mellette a helyi felelősök is.” Azt is kijelentette: az autonómianyilatkozatnak csupán az a célja, hogy román–magyar marakodással teljen el Erdély és Románia egyesülése kinyilvánításának centenáriumi éve.

Arra is kitért, hogy az autonómiaterveket összehangoló magyar pártok nem képviselnek jelentős politikai erőt Romániában. „Nem kell semmibe venni őket, de nem is kell nagyon lobbanékonyan viszonyulni a kérdéshez” – jelentette ki.

Porcsalmi Bálint, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség ügyvezető elnöke nyilatkozata visszavonására és bocsánatkérésre kérte a román kormányfőt. Twitteren közzétett román nyelvű bejegyzésében Porcsalmi Bálint felelőtlennek és a miniszterelnöki tisztséghez méltatlannak minősítette Tudose nyilatkozatát. Hangsúlyozta, hogy „a primitív és középkori viszonyokra jellemző” nyilatkozatával a kormányfő leplezetlenül megfenyegette a székelyföldi magyar közösséget.

„A miniszterelnök vagy nem tájékozott, vagy semmit nem értett meg az RMDSZ arra vonatkozó javaslatából, hogy kezdődjön őszinte párbeszéd a románokkal az autonómiáról” – fogalmazott Porcsalmi Bálint. Hozzátette: Mihai Tudose jelezheti, hogy nem ért egyet egy nyilatkozattal vagy egy politikai projekttel, „de nem küldheti akasztófára azokat, akik nem értenek egyet vele”.

Hétfőn a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, a Magyar Polgári Párt és az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke közös állásfoglalásban erősítette meg Kolozsváron az erdélyi magyarság negyed évszázada megfogalmazott autonómiaigényét. A közösségi autonómiák megteremtéséhez az erdélyi magyar politikai alakulatok vezetői a román többség támogatását kérték. „Száz évvel a gyulafehérvári nyilatkozatban foglaltak után készek vagyunk egy új kezdetre: az ország fejlődése, a közös jövőnk érdekében találjunk együtt megoldásokat a közösségeinket megosztó kérdésekre. Céljaink nem sértik a románok jogait, de azt is tudjuk, hogy törekvéseinket csakis a többség támogatásával tudjuk megvalósítani – ehhez ajánlunk partnerséget és kérünk tiszteletet” – írta közös nyilatkozatában Kelemen Hunor az RMDSZ, Biró Zsolt, az MPP és Szilágyi Zsolt, az EMNP elnöke.

A Mediafax hírügynökség később azt írta: határozottan elutasította a román jobbközép ellenzék legerősebb pártjának számító Nemzeti Liberális Párt elnöke a közös nyilatkozatban megfogalmazott autonómiakövetelést. Ludovic Orban szerint a kezdeményezés gyakorlatba ültetése teljességgel esélytelen.

Razvan Rotaru, a bukaresti kormány vezető erejének számító Szociáldemokrata Párt Botosani megyei parlamenti képviselője szerdán országos népszavazás kiírását kérte Klaus Iohannis államfőtől az autonómia ügyében. „Eljött az ideje, hogy intézményes választ adjunk, egyszer s mindenkorra lezárva az autonómia témáját, amellyel minden évben előhozakodnak azok, akik a magyar nemzetiségűek képviselőiként állítják be magukat” – jelentette ki.

Elfogadhatatlan és megbocsáthatatlan a román miniszterelnök nyilatkozata – közölte Hidvéghi Balázs, a Fidesz kommunikációs igazgatója közleményében.

Ez a kijelentés a 20. század legsötétebb, legbarbárabb időszakait idézi, és olyan agresszivitásról tanúskodik, amely egy magát európainak tekintő állam kormányfőjétől megengedhetetlen.

Tudose szavai túlmennek minden határon, példátlanok az európai politikában és végérvényesen belevésődnek minden magyar lelkébe és emlékezetébe. Azonnali bocsánatkérése jelen helyzetben a minimumot jelenti.

A Fidesz-KDNP mindent meg fog tenni azért, hogy megvédjük az erdélyi magyarokat akár Románia primitív kormányfője ellen is – közölte Hidvéghi.

Kelemen Hunor szerint az Európai Unióban nem maradhat tisztségében az a miniszterelnök, aki olyan kijelentést tesz, mint Mihai Tudose román kormányfő.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke a Radio France Internationale-nak nyilatkozott pénteken, nyilatkozatát az RMDSZ hírlevele foglalta össze. Kelemen Hunor kijelentette: nem maradhat következmények nélkül a miniszterelnöknek az a szerda esti kijelentése, amikor egy zászlóállítási kísérletre adott válaszával példázta, hogy miként viszonyul a székelyföldi autonómiatörekvésekhez. A kormányfő úgy fogalmazott: „ha a zászló lobogni fog, ott fognak lengeni mellette a helyi felelősök is”.

Az RMDSZ elnöke szerint a miniszterelnök bocsánatkéréssel tartozik, és vissza kell vonnia a kijelentését.

Kelemen Hunor sérelmezte, hogy a román politikai pártok nem határolódtak el Mihai Tudose kijelentésétől.

Szávay István, a Jobbik országgyűlési képviselője, a párt nemzetpolitikai kabinetjének elnöke nyakában kötéllel tartott sajtótájékoztatót pénteken.

"Ha a székelyföldi intézményekre kiteszik a székely zászlót, akkor azok is lógni fognak, akik kitették azt." Ezt a román miniszterelnök jelentette ki, amire Szávay István jobbikos képviselő reagált, azonnali cselekvésre szólította fel a magyar kormányt. A politikus kezében a székely zászlót tartva reagált a magyar autonómiatörekvésekkel kapcsolatos román kormányfői nyilatkozatra Románia budapesti nagykövetsége előtt.

A Jobbik azonnali távozásra szólította fel Mihai Tudose román miniszterelnököt, a magyar kormánytól pedig azt kéri, hogy az elvárható konzekvenciák levonásáig rendelje haza a bukaresti nagykövetet.

Szávay István, a Jobbik országgyűlési képviselője pénteken – kezében székely zászlóval, nyakában kötéllel – tartott sajtótájékoztatót Románia budapesti nagykövetsége előtt, tiltakozva az ellen, hogy a román kormányfő „gyakorlatilag halállal fenyegette meg Erdély azon magyarjait, akik a székely autonómiáért küzdenek”.

Ez az eset bebizonyította, hogy Románia a legsötétebb, a legprimitívebb soviniszta propagandával készül 1918. december 1., Erdély elszakításának 100. évfordulójára – értékelt.

A politikus üdvözölte, hogy nemrég három erdélyi magyar párt egyeztetett az autonómiakoncepciók összehangolásáról, azt ugyanakkor bírálta, hogy ezt követően „barbár versenyfutás” kezdődött a román pártok és politikusok között, hogy ki tudja az eseményt minél hangosabban elítélni.

A „balkáni versenyt” maga a miniszterelnök nyerte meg azzal a nyilatkozattal, miszerint a „székely zászló mellé azokat is ki kell akasztani, akik annak kitételét fontosnak tartják”.

Szávay István szerint ez jól beleillik az elmúlt évek magyarellenes támadássorozatába. Ezek közé sorolta egyebek mellett Tőkés László és Kelemen Hunor kitüntetésének elvételét, a kétnyelvű helyiség- és utcanévtáblák akadályozását, a magyar nyelvű oktatás ellen indított támadásokat és polgármestereket ért hatósági vegzálásokat.

Ezzel együtt kétarcúnak nevezte, hogy Calin Popescu-Tariceanu, a román szenátus elnöke a kisebbségi jogok betartásának pozitív példájaként hirdeti Romániát a nemzetközi kommunikációjában.

A Jobbik képviselője szerint ilyen esetekben az Európai Unió sem hallgathat, egy uniós tagállamnak pedig nem lehet olyan miniszterelnöke, aki halállal fenyegeti egy békés szabadságmozgalom aktivistáit.

Kitért arra is, hogy Mihai Tudose a Szocialista Internacionálé alelnöke is egyben, ezért szerinte az MSZP-nek is fel kellene emelnie szavát abban a szervezetben, amelynek tagja.

Románia miniszterelnökének minél előbb rendeznie kell ezt a helyzetet – így reagált Szijjártó Péter Mihai Tudose szerdai tévényilatkozatára, miszerint ha kitűzik a székely lobogót az intézményekre, a magyar vezetők „zászlóik mellett fognak lengeni”.

A magyar külgazdasági és külügyminiszter azt mondta: ez a kijelentés teljes mértékben elfogadhatatlan és nem méltó Európához. Szijjártó Péter úgy fogalmazott: vitathatatlan, hogy Románia miniszterelnökének tegnapi nyilatkozata, amikor egy nemzeti közösséget, annak képviselőit gyakorlatilag kivégzéssel fenyegetett meg, teljes mértékben elfogadhatatlan. Az ügy miatt pénteken reggel a Külügyminisztériumba rendelték Románia budapesti nagykövetét.

A külügyminiszter hangsúlyozta: a Románia területén (sic!) élő magyar nemzeti közösség érdekében a magyar kormány mindig a kölcsönös tisztelet talajára kívánta építeni a magyar–román kétoldalú kapcsolatokat, ami az éppen aktuális román kormányok tekintetében, hol több, hol kevesebb viszonzással és kölcsönösséggel párosult.

Európához, az európai értékekhez, a 21. századhoz teljes mértékben méltatlan. Éppen ezért természetesnek, evidensnek, vitán felülinek gondoljuk, hogy Románia kormányának, Románia miniszterelnökének ezt a helyzetet rendeznie kell – tette hozzá a külgazdasági és külügyminiszter.

Magyarország célja továbbra is az, hogy a Románia területén élő magyar nemzeti közösség érdekében kiegyensúlyozott, nyugodt, higgadt, kölcsönös tiszteleten alapuló kapcsolatunk legyen Romániával. Kétségtelen, hogy ez a nyilatkozat ebben a legkevésbé sem segít. Úgyhogy elvárjuk Románia miniszterelnökétől, Románia kormányától, hogy ezt a helyzetet sürgősen tisztázza – hangsúlyozta Szijjártó Péter.

Jelezte: „pénteken reggel a Külügyminisztériumba rendelték Románia budapesti nagykövetét, és a miniszterhelyettes világossá tette számára a magyar kormány álláspontját, a nagykövet pedig bizonyos nyelvtani magyarázatot próbált adni a kijelentésre.”

A bukaresti külügyminisztérium szerint Mihai Tudose román kormányfő a Romániát egységes és oszthatatlan nemzetállamként meghatározó alkotmány betartásának szükségességére, a helyi és a központi hatóságok felelősségére hívta fel a figyelmet, de nyilatkozatának nem volt etnikai vonatkozása, és nem volt magyarellenes.

A pénteki külügyi kommünikét válasznak szánták arra, hogy aznap reggel a Külgazdasági és Külügyminisztérium bekérette a román nagykövetet, de egy szóval sem említi, hogy Budapest lépésére amiatt került sor, mert Tudose egy televíziós interjúban akasztással fenyegetőzött az erdélyi magyar pártok közös autonómiaköveteléseit kommentálva. A román külügyminisztérium úgy véli: az autonómiaigény nem tesz jót az etnikai harmóniának, és nem segíti a kétoldalú román-magyar kapcsolatok fejlesztését.

Bukarest aggasztónak tartja az etnikai alapú területi autonómia ügyének napirendre helyezését, mondván, hogy egy ilyen alkotmányellenes követelés hangoztatói tudatosan eltekintenek azoktól az intézkedésektől, amelyeket Románia a „legigényesebb elvárásoknak is eleget téve” hozott a nemzeti kisebbségek védelmében. „A román külügyminisztérium elítél minden ilyen provokációt, főleg abban az évben, amikor Románia az összefogás és tolerancia, az etnikai hovatartozástól független kölcsönös tisztelet jegyében szeretné megünnepelni a nagy egyesülés (az Erdély és Románia egyesülését kimondó 1918-as gyulafehérvári nyilatkozat) centenáriumát” – olvasható a cinikus bukaresti közleményben.

A román külügy kifejezte reményét, hogy a román-magyar kapcsolatok a két ország közötti alapszerződés jogi és politikai pilléreire alapozva, a stratégiai partnerség, az európai értékek szellemében fognak fejlődni.

(MTI - MNO - Híradó nyomán)