Orbán Viktor az átadási ünnepségen kiemelte: 2018. március 26. jó eséllyel vonul majd be azon jeles napok közé, amikor Közép-Európa a legszebb arcát mutatja a világnak.

Mint mondta, Szerbia elnöke és Magyarország miniszterelnöke a zsidó vallási vezetőkkel együtt eljött Szabadkára, hogy átadja Európa második legnagyobb felújított zsinagógáját, közös kulturális örökségünket, az egyedi stílusú, zsidó szakrális épületet, Szabadka ékkövét, a szecessziós építészet kiemelkedő alkotását.

Sikerült visszaadni régi fényét az épületnek; összeköt minket a zsidó kultúra és zsidó nép iránti tisztelet, mely saját számarányát meghaladva járult hozzá Magyarország, Szerbia és Európa gazdasági, tudományos és kulturális eredményeihez – fogalmazott a miniszterelnök.

Orbán Viktor kiemelte: a felújítás jól példázza, hogy szerbek, zsidók és magyarok mi mindenre képesek egy nemes cél érdekében, és azt is, hogy olyan időket élünk Közép-Európában, amikor a múlt kaput nyit egy közös jövőnek, amiben békében is biztonságban élnek és dolgoznak együtt szerbek, magyarok és zsidók. Ez a jövő már elkezdődött – tette hozzá.

A mai napon katolikusok, ortodoxok és protestánsok együtt ünnepelhetünk zsidó testvéreinkkel, mert abban az Európában élünk, amiben az Ó- és Újszövetség zsidó és keresztény vallási örökségen nyugszik – fogalmazott a kormányfő.

Ha hagyjuk, hogy Európa kulturális altalapját kicseréljék, a jövőt mások fogják írni helyettünk – húzta alá Orbán Viktor.

Kifejtette: 2014, a holokauszt-emlékév óta a zsinanóga-helyreállítási program keretein belül immár 10 milliárd forintból eddig számos épületet felújítottak.

A második világháború és az azt követő évek után erkölcsi kötelesség volt kiállni egy olyan Magyarország és Európa mellett, ahol zsidók és keresztények félelem nélkül élhetnek és szabadon gyakorolhatják vallásukat – fogalmazott beszédében Orbán Viktor.

Közép-Európa és a magyarok biztonságos és élhető jövőjéhez az út a zsidó és keresztény gyökerekhez ragaszkodó Európa – tette hozzá a miniszterelnök.

Aleksandar Vucic szerb köztársasági elnök megköszönte hétfőn Orbán Viktor miniszterelnöknek azt a támogatást, amelyet a magyar kormány nyújtott a szabadkai zsinagóga felújításához.

Úgy fogalmazott: "külön szeretnénk köszönetet mondani Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek, akinek a támogatása nélkül ez a zsinagóga nem lehetne ma ilyen. Köszönöm, hogy nem sajnálta a pénzt nemcsak Szerbia, hanem az egész térség legszebb épületének felújítására".

"Büszke vagyok arra, hogy több mint négy évtized után a szabadkai zsinagóga új fejezete kezdődhet el" - tette hozzá a szerb elnök. Mint mondta: az itt élő embereket is közelebb hozta a felújítás. "A zsidóknak most sokkal szebb szakrális épületük van, mint amilyen valaha is volt" - emelte ki Aleksandar Vucic.

A szerb államfő rámutatott ugyanakkor, hogy nemcsak szakrális épületről van szó, hanem kulturális és idegenforgalmi intézményről is, hiszen számos turista lesz kíváncsi a gyönyörű felújított épületre.

Szerinte a zsinagóga Szerbia jelképévé válhat, és a tolerancia, a békés egymás mellett élés és az együttműködés szimbóluma lehet.

"Ez a kulturális örökség összeköt bennünket, és biztos vagyok abban, hogy a jövőben közös munkával felújíthatjuk mindazt, amit a múltban tönkretettünk, és újraépíthetjük azokat a hidakat, amelyeket korábban leromboltunk" - fogalmazott Aleksandar Vucic. Úgy folytatta: a zsinagóga jó példája annak a jó együttműködésnek, amely az utóbbi néhány évben alakult ki a két ország és a két nép között.

Megemlítette, hogy gyakran jöttek hozzá panaszkodni, hogy Orbán Viktor segíteni akar Szerbiának, de csak a magyaroknak. "Erre mindig azt mondtam, hogy ha a vajdasági magyaroknak segít, azzal az egész országnak, egész Szerbiának segít. Kértem, hogy segítsen a jövőben is, amennyit csak tud" - részletezte.

Benjámin Netanjahu, Izrael állam miniszterelnöke levélben köszönte meg a magyar és a szerb kormánynak azt a segítséget, amelyet a szabadkai zsinagóga felújításához a két állam nyújtott.

Isak Asiel, a szerbiai zsidó hitközség főrabbija beszédében kiemelte: a zsidók Szabadka meghatározó népcsoportját képezték a huszadik század elején, később viszont kirekesztették őket, a második világháborút követően pedig a nem sokkal korábban épített zsinagóga is elhagyatottá vált, kiüresedett. Mára ennek a kis közösségnek az épülete az egész város terévé vált, és közel hozta egymáshoz Szerbiát, Magyarországot, a várost és az országot - tette hozzá.

A zsinagógafelújítást a magyar kormány, az Európai Unió, Szabadka városa, Vajdaság tartomány, valamint a szerb kormány támogatta - írj az MTI, az arányokat szemérmesen elhallgatva.

Az átadóünnepségén mintegy 900 vendég vett részt.

A magyar szecesszió stílusában épült, 1902-ben átadott szabadkai zsinagóga épületét Komor Marcell és Jakab Dezső budapesti műépítész tervezte, az üvegablakok pedig Róth Miksa műhelyében készültek. Az 1970-es években bedőlt az egyik kupolája, és az épület majdnem összedőlt, felújítása azóta folyt, de az intenzív restauráció csak 2012-ben kezdődött el.

Ez Európa második legnagyobb zsinagógája, csak a budapesti Dohány utcai zsinagóga előzi meg.

(Kuruc.info - Híradó - MTI nyomán)

- Még padlófűtés is van a mi pénzünkből felújított szabadkai zsinagógában - százmillió Ft-ról beszéltek, kétmillió eurót adtak rá

- Most már biztos: több mint százmillió forinttal támogatja a kormány a szabadkai zsinagóga felújítását az adónkból

- Obánnak 100 milliót is megér 250 szabadkai zsidó zsinagógája - a magyarverésekről vagy autonómiáról nem esett szó

- Nemzettestvéreinknek a Délvidéken sincs okuk a megszállókkal ünnepelni: 99 éve kezdődött a magyarok kálváriája

Korábban írtuk: Szijjártó történelmi barátai megtiltották a délvidéki magyar diákoknak, hogy az anyaországba kiránduljanak