Klaus Iohannis román elnök hétfői televíziós beszédében ismét megvádolta az ellenzéki Szociáldemokrata Pártot (PSD), hogy olyan törvénytervezetet támogat, amely a Székelyföld autonómiájához vezet.
Az államfő erről hétfőn kora délután beszélt egy televíziós nyilatkozatban, amelynek központi témája a koronavírus-járvány elleni küzdelem volt. Megjegyezte: múlt heti fellépése nyomán a parlamentben a legnagyobb erőt képviselő PSD a felsőházban gyorsan megbuktatta a Székelyföld területi autonómiájának a törvénytervezetét. Hozzátette azonban, hogy a szociáldemokraták a szenátus szakbizottságaiban támogatták az RMDSZ kezdeményezését egy "párhuzamos közigazgatási törvénykönyv" létrehozására, amely - mint fogalmazott - "kötelezővé teszi a magyar nyelvet Erdély egyes területein". Klaus Iohannis szerint az efféle törvények "Székelyföld autonómiájához vezetnek".
 Iohannis akkor szereti a magyarokat, ha olyan bocskoroslelkűekként viselkednek, mint ő |
Az elnök kijelentette: nincs semmi baja a magyar nemzetiségű személyekkel. Sok magyart ismer, sokakkal dolgozott vagy dolgozik most is együtt, tiszteli őket. Többségüket jóravaló, szorgalmas embernek tartja, aki végzi a dolgát. Közölte, hogy a politikusokkal van baja, elsősorban a szociáldemokratákkal, akik olyan törvényalkotásba kezdtek, amely "az erdélyiek által Székelyföldnek nevezett régió" autonómiáját segíti elő. Az elnök többször is úgy fogalmazott, hogy "ez mindennek a teteje".
"Mit gondolnak, mit ír elő például ez az RMDSZ által benyújtott közigazgatási törvénykönyv? Kötelezővé teszi a magyar nyelvet Erdély egyes területein. Erre már a PSD nem mondhatja azt, hogy nem tudta. Ez a tervezet ugyanis túljutott a szenátus bizottságain, ahol a PSD politikusai megszavazták. Persze most, miután nyilvánosan bemutattam, hogy mire megy ki a játék, a PSD megint megtalálja a módját, hogy a törvény ellen szavazzon. De ne tegyünk úgy, mintha nem látnánk, hogy a PSD egyértelműen abban a helyzetben van, amikor olyan törvényeket, közigazgatási szabályokat akar elfogadtatni, amelyek Székelyföld autonómiájához vezetnek. Ez pedig nyilvánvalóan alkotmányellenes, és nem fogom tűrni ilyen törvények megjelenését" - fogalmazott az elnök.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) tavaly októberben nyújtott be egy olyan törvénytervezetet, amely kisebbségi fejezetében elsősorban azokat az anyanyelvhasználati jogokat foglalja össze, amelyeket a román parlament a közigazgatási törvénykönyv részeiként 2018-ban már elfogadott, de a törvénykönyv egésze nem állta ki az alkotmányossági próbát. A tervezet benyújtását azért látta szükségesnek, mert a Dancila-kormány az alkotmánybírósági elutasítás után tavaly sürgősségi kormányrendelettel léptette életbe a közigazgatási törvénykönyvet, de ebből már kihagyta a kisebbségek anyanyelvhasználatára vonatkozó részeket.
Frissítés: Az RMDSZ-nek sem tetszik a iohannisi magyargyűlölet
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) hétfő este közzétett álláspontja szerint Klaus Iohannis román államelnök hétfőn újabb elfogadhatatlan nyilatkozattal próbálta megindokolni múlt heti elfogadhatatlan nyilatkozatát.
A szövetség Klaus Iohannis hétfő délutáni kijelentéseire reagált az MTI-hez eljuttatott dokumentumban. Az államfő ezúttal azzal vádolta meg az ellenzéki Szociáldemokrata Pártot (PSD), hogy olyan "párhuzamos közigazgatási törvénykönyv" elfogadását támogatja, amely "kötelezővé teszi a magyar nyelvet Erdély egyes területein", ami a "Székelyföld autonómiájához vezet".
Az RMDSZ értelmezésében az államelnök - miközben példaértékűnek tekinti kisebbségi szempontból Romániát - azt nehezményezi, hogy az RMDSZ a 2001 óta érvényben levő nyelvhasználati jogok megerősítését és a közösségi szimbólumok büntetlen használatát kéri.
"Ezt kértük 2018-ban, amikor az új közigazgatási törvénykönyvbe javaslatunkra bekerült, hogy a kisebbségek korábban szerzett anyanyelv-használati jogai utólag nem korlátozhatók. Az új törvénykönyv rögzítette, hogy ezután ott is lehet alkalmazni a kisebbségi jogokat, ahol a kisebbség aránya nem éri el a húsz százalékot, ha így dönt az önkormányzat" - emlékeztetett a szövetség.
A törvénykönyvet a parlament 2018. július 9-én megszavazta, de mind a Nemzeti Liberális Párt (PNL), mind pedig a párt soraiból államelnöké választott Klaus Iohannis megtámadta az Alkotmánybíróságon. Rá egy évre, 2019. július 3-án sürgősségi kormányrendelettel fogadta el a Dăncilă-kormány a PSD által kidolgozott új közigazgatási törvénykönyvet. Ez a jogszabály már számos ponton csorbította a magyar közösség megszerzett jogait.
"A szélesebb körű anyanyelvhasználatért és közösségi szimbólumaink büntetlen használatáért nyújtottuk be 2019. október 28-án saját közigazgatási törvénykönyv-tervezetünket, ami tartalmazta azokat a javaslatokat, amelyeket a parlament egyszer már elfogadott. Ezt a törvénytervezetet fogadta el 2020. április 8-án hallgatólagosan a szenátus, ez ellen szólalt ma fel az államelnök" - magyarázta az RMDSZ állásfoglalása.
A szövetség közölte: RMDSZ a magyar közösség anyanyelvhasználatának megerősítéséért és kibővítéséért küzd immár 30 éve folyamatosan. Nyomatékosította, hogy nem az utcán, hanem a parlamentben teszi ezt, és a parlamentnek sem a "sötét szobáiban", ahogyan az államelnök a múlt héten fogalmazott, hanem a plénum előtt, és mindig alkotmányosan.
A dokumentum szónoki kérdésekkel zárul. "Miért baj az, ha azt kérjük, hogy a kórház vagy a polgármesteri hivatal mellett a rendőrségen is lehessen magyarul beszélni ott, ahol 20 százalék a kisebbség aránya? Bukovina zászlaját fel lehet vonni, de a székely zászló használatáért büntetés jár?"
(MTI)
A többi erdélyi magyar párt is kiosztotta az elnököt: EMSZ: Iohannis politikájának a lényegévé vált a magyarellenesség
Korábban írtuk:
