Tót nyelvoktatást vezetnek be a felvidéki magyar tannyelvű óvodákban – közölte a Pravda című független szlovák napilap hétfőn.
A magyar gyerekek kényszerű nyelvoktatását az oktatási minisztérium írta elő, amely még azt is megszabta, milyen szókincskészletet kell elsajátítaniuk az óvodásoknak. Az Új Szó arról adott hírt, hogy az új szlovák KRESZ-törvényhez készült magyar nyelvű gépjárművezetői vizsga tesztlapjainak néhány kérdésére – rossz fordítás miatt – más a helyes válasz magyarul, mint szlovákul, a javításnál viszont a szlovák vizsgalapot veszik alapul, hogy elvegyék a magyarok kedvét az anyanyelvi vizsgától.
A magyar tannyelvű óvodákban eddig természetesen magyarul folyt az oktatás és a kommunikáció. A pedagógusoknak a rendelkezés alapján mostantól biztosítaniuk kell majd, hogy a magyar gyerekek játék közben anyanyelvük mellett a szlovák nyelvet is használják. (!) A minisztérium azt a szókincskészletet is meghatározta, amelyet a gyerekeknek el kellene sajátítaniuk. „A tanító játék közben anyanyelven kérdést tesz fel a gyerekeknek, majd a játékot az államnyelven is megnevezi” – idézi a módszertani rendeletet a Pravda.
A magyar tannyelvű óvodáknak ennek érdekében szlovák nyelvű gyermekkönyveket kell majd vásárolniuk. A Szlovák Nemzeti Párthoz (SNS) tartozó Ján Mikolaj által vezetett oktatási tárca már korábban is erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy a magyar tannyelvű iskolákban magasabb óraszámban oktassák a szlovák nyelvet. Mikolajék arra hivatkoznak, hogy a magyar gyermekek szlovák nyelvtudása hiányos és elégtelen. Az általános iskolák utolsó, kilencedik osztályos tanulói között készített felmérés azonban azt jelzi, hogy nincs lényeges különbség a magyar tannyelvű iskolák és a szlovák tannyelvű iskolák diákjai között.
A magyar kilencedikesek átlagosan 42 százalékban értették meg jól a szlovák nyelvű szöveget, míg a szlovák kilencedikesek, akiknek ez a nyelv az anyanyelvük, 50 százalékban. Szintén az SNS kezdeményezése volt, hogy a magyar iskolák honismereti tankönyveiben kizárólag szlovák nyelvűek legyenek a földrajzi megnevezések. Ebben a kérdésben végül is kompromisszumos megoldás született, s az új tankönyvekben kétnyelvűek lesznek a megnevezések, s az első helyen az anyanyelvű név fog szerepelni. Bár a parlament ezt a szabályt elfogadta, Ján Mikolaj többször is hangoztatta, hogy a jogszabályt nem fogja betartani, mert az szerinte zavaros.
A pedagógusok egy része helytelennek tartja, hogy a 3-6 éves gyermekek idegen nyelvű oktatást kapjanak, mert szerintük ilyen korban még anyanyelvükön sem ismernek minden megnevezést.
Félrefordított tesztlapok
Az új szlovák KRESZ-törvényhez készült magyar nyelvű gépjárművezetői vizsga tesztlapjainak néhány kérdésére – rossz fordítás miatt – más a helyes válasz magyarul, mint szlovákul, a javításnál viszont a szlovák vizsgalapot veszik alapul – írja hétfői számában az Új Szó pozsonyi napilap. Az új tesztlapok magyarra fordítása a szlovák közúti közlekedésről szóló törvény módosítása miatt vált szükségessé, mivel Szlovákiában magyarul is vizsgázhatnak, akik jogosítványt szeretnének.
A magyar fordításban szereplő szavak viszont nem minden esetben azonosak a Magyarországon használatos közlekedési szakkifejezésekkel, és több félrevezető tükörfordítás került a szövegbe. Néhány kérdésből szavak is kimaradtak, így a mondat teljesen más értelmet kapott. Egy vizsgalapon például a nesposobily szót alkalmasnak fordították, mert lemaradt a nem szó. Egy másik kérdésből kimaradt a motor, illetve a gázüzemű berendezés kifejezés.
A lap által megkeresett szlovák közlekedési minisztérium és a belügyi tárca egymásra mutogat. Mindkettő a másik illetékességi körébe tartozónak tartja a félrefordított tesztlapokat. Ezért egyelőre nem világos, ki a felelős, és az sem, hogy meddig lesznek használatban a hibás magyar tesztlapok.
(MTI korrigálva)