A Székely Gárda tiszteletbeli székely címet adományozott a börtönben sínylődő Budaházy Györgynek és Budaházy Eddának is. Alább a Székely Gárda közleményét olvashatják, majd egy gyorsinterjút Csibi Barnával, a Székely Gárda vezéregyéniségével.
![]() |
A Székely Gárda Egyesület tudomásul vette a Székelyudvarhelyért Alapítványnak a Budaházy György magyar állampolgár számára igényelt Tiszteletbeli Székely cím és érem ügyében Orbán Balázs alapítványi tag és a Magyar Polgári Párt székelyudvarhelyi önkormányzati képviselője által villámpostai levélben kifejezésre juttatott álláspontját, mely szerint az Alapítvány, tekintettel Budaházy György előzetes letartóztatásban való tartózkodására, kénytelen a kérelmet elnapolni, és az igénylést függőben tartani.
Leszögezzük, hogy a Tiszteletbeli Székely cím kiosztásának joga kizárólag önmagukat székely identitásúnak, a székely nemzethez tartozónak valló személyek törvényes úton is számonkérhető joga, etnikai önazonosságuk kifejezésének eszköze, Románia Alkotmánya 6. szakasz – Az identitáshoz való jog cikk értelmében, mely kimondja, hogy az állam elismeri és biztosítja a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogát az etnikai, kulturális, nyelvi és vallási identitásuk megőrzéséhez, fejlesztéséhez és kifejezéséhez. A Székely Gárda Egyesület önmagukat székely identitásúként meghatározó személyek egyesülete, kizárólagos székely önazonosságunknak a 2011-ben rendezendő népszámláláson is hangot kívánunk adni.
Ebben az értelemben kétségbe vonjuk a nevében is más etnikumú Magyar Polgári Párt és hozzá közelálló alapítványok jogát a Tiszteletbeli Székely cím kiosztásában, egyúttal nemtetszésünknek adunk hangot, amiért a Tiszteletbeli Székely címet olyan személyiségek kapták meg, mint Faludy György zsidó etnikumú “költő”, akinek megkérdőjelezhető közéleti, és halála után napvilágot látott magánéleti tevékenysége sajnos nem egyeztethető össze sem a keresztény nemzeti értékrenddel, sem a székely önazonosság alapelemeivel.
Ennek értelmében mi, a Székely Gárda Egyesület alapító tagjai, székelyek, kifejezzük jogunkat, hogy Tiszteletbeli Székely címben részesítsünk általunk arra méltónak talált személyeket, a tevékenységük, cselekedeteik, a tágabb vagy szűkebb közösségük javát szolgáló erőfeszítéseik jutalmaként, elismerve őket, mint a székely nemzet tiszteletbeli tagjait. Így Budaházy György magyar állampolgárt, hazafit, a Kárpát-medence őslakosságának érdekében és különösen a Hunnia-elmélet megalapozása terén kifejtett tevékenységének elismeréseként Tiszteletbeli Székely címben kívánjuk részesíteni, amennyiben elfogadja. Ugyanakkor Budaházy Edda magyar állampolgárt is Tiszteletbeli Székely címben kívánjuk részesíteni, a nehéz körülmények közötti közéleti szerepvállalása során tanúsított bátorságáért.
2010. szeptember 29.
Szőcs Tibor, Csibi Barna, Csiszér Lóránt
Alább Florian Geyer interjúja Csibi Barnával:
- Milyen megfontolások alapján ítélték oda a Tiszteletbeli Székely címet Budaházy Györgynek?
– Adjon Isten! Budaházy György hazafinak, amint az úgy az oklevélből, mint az eseményhez fűzött közleményből kiderül, a Kárpát-medence őslakosságának érdekében kifejtett tevékenysége, és különösen a Hunnia-elmélet megalapozása terén kifejtett tevékenységének elismeréseként részesítettük a Tiszteletbeli Székely címben.
- Amennyiben jól értesültem, Önök nem ugyanaz a szervezet, amelyik FankaDelinek és Szegedi Csanádnak adományozott ugyanilyen címet. Önök milyen egyesület nevében adományozták és milyen a viszonyuk az említett másik szervezettel?
– Valóban nem ugyanaz a szervezet vagyunk, ők a Székely Pajzs Egyesület, mi pedig Székely Gárda Kulturális és Hagyományőrző Egyesület, ők bejegyzésre kerültek, sajnos mi pereskedünk. A Székely Pajzzsal egyértelműen baráti a viszonyunk, kölcsönösen tájékoztatjuk egymást rendezvényeinkről, és lehetőség szerint részt is veszünk azokon.
![]() Csibi Barna |
– Atrocitás nem ért bennünket, hanem hivatalból eljárást indított az ügyészség az ügyben ellenünk, amit mi közigazgatási bíróságon támadtunk meg, tárgyalás november 23-án lesz.
- Mint székelyföldi közéleti személyiség, vázolná pár szóban az erdélyi magyarság politikai megoszlását? Túl az RMDSZ-en és az MPP-n, milyen kitörési pontok kínálkoznak még a székelyek számára?
– Valóban, most már bizonyos közéleti tapasztalattal elmondhatom, hogy minden csoportosulásnak megvan a maga szerepe és helye a palettán, véleményem szerint akár a Jobbik erdélyi és székelyföldi politikai leképzése is csak hozzáad ehhez, és van is erre kísérlet, a Jobbik Baráti Kör. Zárójelben jegyzem meg, hogy a politikai show szerintem nem igazán jelent semmiféle kitörési pontot, az igazi kitörés akkor lenne, ha minden egyes ember vagy asszony rájönne saját közéleti jelentőségére, arra, hogy saját maga érdekeit leghatékonyabban pontosan saját maga tudja érvényesíteni.
- Önök hangsúlyosan székelyként határozzák meg magukat. Milyen különbséget jelöl ez a magyarhoz képest?
– A hangsúlyos székely önazonosságnak egyértelmű gyakorlati jelentősége van, a nemzetek önrendelkezési joga értelmében minden népnek joga van az önrendelkezésre, ez a jog adja az államok szervezésének az alapját. Mivel egy Magyarország politikailag létezik, az érzelmi töltetet félretéve, és nemzetközi jogi szempontból nézve, elvileg érthető a nemzetibb érzelmű románok azon kijelentése, hogy a magyarok költözzenek oda, mert Románia a románoké, csakúgy, ahogy a Jobbik politikai párt egyik szlogenje is érthető, mely szerint Magyarország a magyaroké. Amennyiben viszont én magamat székelynek határozom meg, székely állam nem létezik, ebben az értelemben akár meg is lehet valósítani, a nemzetközi jogrenddel összhangban. Ezt a jogot már csak érvényre kell juttatni. Csak. ;) Tréfán kívül, egy székely államhoz székelyekre van szükség.
Amúgy ez az elmélet szorosan összekapcsolódik a legfőképpen Budaházy György és Toroczkai László nevével fémjelzett Hunnia-elmélettel, annak egy gyakorlatba ültetett változata.
- Köszönöm az interjút, reméljük minél több hasonló kezdeményezéséről számolhatunk be a közeljövőben.
– Nagyon szívesen, én is remélem.
(Geyer, Kuruc.info)
Kapcsolódó anyagok:







