Az államfő álláspontja szerint nem csupán a nemzetiségeknek van szükségük autonómiára, és föltette a kérdést: miért kellene a román közösségüknek kisebb mértékű önrendelkezéssel bírniuk a közösség sorsának rendezésében? „Az etnikai autonómia helyett Romániában a helyi autonómia általános szintű növelését kezdtük el” – állította az államfő. A felvetés a közgyűlésen részt vevő egyik magyar képviselőtől érkezett, reakciójában Basescu – érvelését alátámasztandó – arról beszélt, hogy a közösségek helyi rendőrséggel rendelkeznek, a kórházakat is az önkormányzatok hatáskörébe utalják, és a színházakat és egyéb művelődési intézményeket is a helyhatóságok működtetik.

„Az új oktatási törvény arra kötelez, hogy a helyi önkormányzatok hatáskörébe utaljuk az iskolákat is. Emellett a helyi önkormányzatok saját hatáskörben helyi adókat is kivethetnek, tehát anyagi forrásokkal is rendelkeznek, amelyekhez jelentős, a központi adóalapból visszautalt összegek is társulnak. Azt mondanám, ez az az autonómiafajta, amelyet mi Romániában alkalmazhatónak tartunk, egyszerű okból: nem csupán a nemzetiségeknek van szükségük önrendelkezésre. A román közösségek miért rendelkeznének kevesebb autonómiával? Ez tehát ellenőrzött folyamat, amely lépésről lépésre halad, és amely, úgy vélem, messzebb ért, mint sok más uniós tagállamban. És a folyamat folytatódni fog” – jelentette ki.

Gaudi-Nagy Tamás jobbikos országgyűlési képviselő a vitában a székelyföldi autonómia megteremtése érdekében szólalt fel. Rámutatott: az Európa Tanács regionalitással és autonómiával kapcsolatos utóbbi években elfogadott dokumentumai egyértelművé teszik, hogy a területi autonómia nem veszély vagy probléma, hanem a nagyobb politikai stabilitásnak és az Európa Tanács értékei érvényesülésének garanciája. Példaként Dél-Tirolt hozta fel. Felhívta a figyelmet, hogy az igazságtalan trianoni diktátum óta nagyszámú magyar kényszerül Romániában élni, és sorsuk még mindig nem rendezett. Azt kérdezte Basescutól, hogy Románia kész-e biztosítani a területi autonómiát Székelyföld számára, kész-e tárgyalni ennek érdekében a Székely Nemzeti Tanács képviselőivel, miután Székelyföld több mint 600 ezres magyar azonosságtudatú székely lakossága népszavazásokon kinyilvánította autonómiavágyát. A román elnök válasz gyanánt cinikusan azt mondta, szeretné, ha a magyarországi románoknak ugyanannyi joguk lenne, mint a romániai magyaroknak. Az érdemi választ tehát megkerülte, illetve korábban megadta: az etnikai alapú területi autonómiát, így a székely autonómiát jelenleg nem támogatja Románia.

Ez alapján egyértelmű, hogy Magyarországnak fel kellene hagynia azzal, hogy "egyoldalú gesztusokat tesz" Romániának, ehelyett kőkeményen képviselnie kellene a székelyföldi autonómia ügyét. A Székely Nemzeti Tanács autonómia küzdelmét erőteljesen támogatni kell, a tavaly novemberi Felsőházban tartott történelmi ülés megszervezése fontos volt, de most a magyar diplomáciának is fel kell vonulnia az ügy mellett minden lehetőséget kihasználva a székely önrendelkezés kivívása érdekében. Most üt vissza Románia EU csatlakozásának feltétel nélküli támogatása, amelyben a Fidesz is benne volt. Ez a válasz azonban semmilyen módon nem jelenti a küzdelem végét, legfeljebb egy új korszak kezdetét. A Székely Nemzeti Tanács továbbra is számíthat a Jobbik támogatására.

(Kuruc.info - Krónika)