Kovács Dezső irodavezető elmondta, a 2010. december 5-én megnyílt iroda iránt várakozáson felüli az érdeklődés, a helyiek rendszeresen ellátogatnak az Illyés Gyula sétány 1. szám alatt található, nemzeti motívumokkal gazdagon díszített helyiségbe.

A három képviselőt 10.30-kor Dr. Soós Kálmán rektor és Dr. Orosz Ildikó elnök asszony fogadta a főiskola tárgyalótermében. Vona Gábor elmondta, a Jobbik legmagasabb szinten most először képviselteti magát Kárpátalján, ám jövetelének célja nem politikai természetű, a Jobbik Magyarországért Mozgalom ugyanis soha nem pártkérdésként tekintett az elcsatolt területek magyarságára; ráadásul nemzetpolitikában sok esetben együttgondolkodás van a jelenlegi kormánypártok és a nemzeti ellenzéki párt között. Orosz Ildikó válaszában kifejtette: a főiskola vezetése egységes nemzetben gondolkozik, amelynek a mindenkori magyarországi parlament kormánypárti és ellenzéki képviselői is részesei.

A főiskola történetét Orosz Ildikó foglalta össze, részletesen kitérve a magyarság 1991-2001 közötti kulturális autonómiáért vívott harcára, amelynek során kemény politikai küzdelmek árán végül 2001-ben sikerült Kijevben akkreditálni az intézményt, amely két évvel később felvette II. Rákóczi Ferenc nevét. Maga az épület elfoglalása is kalandos volt. A főiskola otthonául szolgáló 5.200 négyzetméteres egykori törvényszéki palota 1908-ban épült, később járási bíróság, szovjet laktanya, majd hadiipari üzemegység is volt, míg nem a magyar többségű város 2001-ben úgy döntött, hogy azt a főiskola céljaira adja át.

A jelenleg tíz szakkal és két tudományos intézettel rendelkező felsőoktatási központot magyar állami forrásokból, valamint önkormányzatok és civil szervezetek adakozásából újították fel, a tetőszerkezet ügye azonban a mai napig nem rendezett, a százéves építményen ugyanis még az eredeti, viharvert és az egész épület stabilitását veszélyeztető cserepek vannak. Szávay István elmondta, hogy a főiskola cserépjegy akciójához a Jobbik is csatlakozott, az adakozásból a párt alapszervezeti tagjai és országgyűlési képviselői is kivették a részüket, a teljes összeget február közepén fogják átadni az intézmény vezetőségének.

Soós Kálmán és Orosz Ildikó egy másik problémára is felhívta a jelenlévők figyelmét, mégpedig arra, hogy Ukrajna – egy Magyarországgal megkötött kölcsönös egyezmény ellenére – nem ismeri el automatikusan a magyar tudományos fokozatokat, azokat „független” ukrán bizottságok előtt is meg kell védeniük az illetékeseknek. Elnök asszony megemlítette továbbá, hogy az erdélyi Sapientiától eltérően a beregszászi főiskola nem szerepel önálló tételként a magyarországi költségvetésben, ami megnehezíti az előre tervezhetőséget. Vona Gábor pártelnök a megbeszélés végén megköszönte a szívélyes fogadtatást, majd megígérte, hogy a Jobbik erejéhez mérten támogatni fogja a kárpátaljai főiskolát minden aktuális – és a későbbiekben felmerülő – küzdelmében.

A találkozó után a delegáció körbejárta a főiskola tantermeit, könyvtárát és számítógéptermét, majd egy közös ebéd keretében a főiskola Hallgatói Önkormányzatának (HÖK) vezetőségével is egyeztettek.

Délután a három képviselő a HÖK által szervezett hallgatói fórumon vett részt, amelyet Varju Zoltán, a hallgatói képviselet elnöke moderált. Az előadást Vona Gábor kezdte, aki röviden összefoglalta a 2003-ban párttá szerveződő ifjúsági szervezet történetét. Mint mondta, a Jobboldali Ifjúsági Közösség (JOBBIK) hasonló utat járt be, mint a beregszászi főiskola: a semmiből hozták létre és küzdötték végig az elmúlt egy évtizedet. Vona a Jobbik létjogosultságaként a nemzeti keresztény ifjúsági mozgalom létének hiányát jelölte meg, elmondása szerint, ennek az űrnek a kitöltésére alakították meg a szervezetet közügyek iránt érdeklődő fiatal értelmiségiek 1999-ben. A politikus szerint jelenleg az egész Kárpát-medencében egyfajta ébredési folyamat zajlik, ez Magyarországon egy politikai generációváltást eredményezett 2010 tavaszán.

A mai magyar fiatalok egyre inkább keresik a gyökereiket, a nemzethez tartozást pedig nem szégyellni való dologként, hanem közös élményként élik meg. Beszédének végén Vona Gábor kiemelte: a Jobbik ma is inkább mozgalom, mint párt, és ebből kifolyólag az elszakított területekre sem pártpolitikai célból, hanem ennek az ébredési folyamatnak a gyorsítása végett tesz látogatásokat.

Vona Gábor után Szávay István vette át a szót, aki – mint volt hallgatói önkormányzati elnök az ELTE Bölcsészettudományi Karán – az önszerveződés és a kapcsolati hálózatok fontosságára hívta fel a hallgatóság figyelmét. A képviselő a hallgatóságnak felidézte középiskolás éveit, amely egybeesett a nemzeti szellemiséget durván elfojtó Horn-kormány idejével. Ekkor egy nagy magyarországos póló viselése nyílt lázadásnak számított és igazgatói intőt vont maga után – emlékezett vissza a képviselő. A fiatalos gondolkodásmód mellett Szávay a Jobbik sikerének másik kulcsát abban látja, hogy a nemzeti radikális párt széttörte azokat a kereteket, amelyet a rendszerváltás után néhány önjelölt liberális értelmiségi a „preferált közbeszéd” részének nyilvánított, kizárva ebből számos nemzetstratégiai témát, például az elszakított magyarság sorskérdéseit.

Az előadások sorát Kovács Béla zárta, aki felajánlotta, hogy felhasználva EP-képviselői keretét meghívja a főiskola ötven hallgatóját egy négy napos brüsszeli útra, amelynek utazási és szállásköltségeit az unió fedezi. Kovács Béla elmondta, mivel fő szabály szerint az Európai Parlament csak uniós országban bejegyzett állandó lakcímmel rendelkező állampolgárok kiutazását támogatja, nem volt könnyű elintézni, hogy ezt a kárpátaljai magyarokra is kiterjesszék, de végül jóváhagyták a képviselő külön kérését.

A fórum hallgatói kérdésekkel folytatódott, a résztvevőket leginkább az ifjúsági önszerveződés és kapcsolattartás gyakorlati formái, a határon túli osztálykirándulások és az EP-kirándulás érdekelte. Szávay István támogatandónak nevezte a felvetést, hogy a határon túli felsőoktatási intézményeket bevonják az osztálykirándulások szervezésébe, Vona Gábor pedig a határon túli ifjúság önszerveződése kapcsán kijelentette: soha nem szabad lemondanunk arról a lehetőségről, hogy egyszer minden magyar egy hazában éljen, ennek kulcsa pedig a közösségalkotás.

A hallgatói fórum után a három képviselő sajtótájékoztatót tartott, amelynek keretében Vona Gábor megköszönte a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola fogadását és a HÖK segítségét. Szávay István emellett jelezte, hogy február 18-án 14.00-18.00 óra között egy fogadóóra keretében az említett beregszászi irodában bárki felkeresheti problémáival, javaslataival.

(Barikád nyomán)