A jórészt magyarok lakta Dél-Szlovákiában erőteljesen fogy a lakosság: ha a déli járások demográfiai mutatói Szlovákia egész területére vonatkoztatva érvényesek lennének, kihalófélben lévő országról beszélhetnénk – írja az Új Szó című felvidéki magyar napilap.
A statisztikai hivatal friss adatai alapján országos viszonylatban tavaly ezer főre számítva 1,3 fővel nőtt a lakosság, ám "Délnyugat-Szlovákiában" mindenütt fogyott. A Nagykürtösi, Lévai, Érsekújvári, Révkomáromi és Galántai járásban a népességfogyás 1,5 és 4,7 ezrelék között mozog. A fogyatkozó lélekszámú járások közé tartozik a Losonci, a Nagyrőcei és a Rozsnyói is; ezekben a csökkenés tavaly 0,4-1,4 ezreléket tett ki, míg a Rimaszombatiban, a Kassa-vidékiben, a Tőketerebesiben és a Nagymihályiban ezer lakosra kivetítve 1,1-4 fős gyarapodás volt tapasztalható - mutat rá Lőrincz Adrián, az összeállítás szerzője.
Az úgynevezett Szlovákiában az ország északi részében, Árvában, a Szepességben és Sáros térségében a legmagasabb a népszaporulat (4,1-10,8 ezrelék).
Gyurgyík László szociológus szerint a déli területeken tapasztalható népességfogyatkozás száz évre visszamenőleg kimutatható. "Hont vármegye területén már a monarchia idején is jóval alacsonyabb volt a termékenység, mint más térségekben" – állítja a szociológus. Hozzátette: "A lakosság lélekszámának alakulását mindmáig jelentős mértékben befolyásolják a kulturális hagyományok, a felekezeti kötődés, vagy például az egykézés."
A Felvidék déli területeinek demográfiai jövőképét jelentős mértékben meghatározza a termékeny korú, 15-49 év közötti nők aránya; Gyurgyík László szerint a Felvidék déli része lakosságának elöregedettsége magasabb az országos átlagnál, így ez további lélekszámcsökkenést vetít előre. Fontos szerep jut a gazdasági tényezőknek is, melyek az elvándorlást, illetve a gyerekvállalási kedvet befolyásolják.
(MTI korrigálva)