Hetvenhét erdélyi magyar civil szervezet közös nyilatkozatban foglalt állást a verespataki aranybánya megnyitása ellen, és kérték a Kirnyik-hegység régészeti mentesítési bizonylatának visszavonását, amit a román kulturális minisztérium júliusban bocsátott ki.
A zöldszervezeteket, ifjúsági, egyházi, média és egyéb művelődésszervező egyesületeket képviselő hetvenhét romániai magyar civil szervezet emlékeztetett, hogy a Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) kanadai-román vegyes vállalat által tervezett "gigantikus" aranybánya beruházás kezdetektől fogva számos környezeti, műemlékvédelmi, jogi és emberjogi, gazdasági, erkölcsi problémát , illetve kockázatot vetett fel.
Az aláírók emlékeztetnek, hogy a beruházó a Verespatakot ma körülvevő négy hegyet robbantásokkal és külszíni fejtéssel teljesen eltüntetné, a hegyek helyén 200 hektár felületű kráterek maradnának.
Hozzáteszik: a bányászati tevékenység közvetlenül 1.258 hektárnyi területet érint, és 235 hektár erdő kiirtását feltételezi. Az üzemeltetés 15 éve alatt 215 millió tonna ércet dolgoznának fel majdnem 200 ezer tonna cianid felhasználásával. Emlékeztetetnek, hogy jelenleg évente ezer tonna nátrium-cianidot használ fel egész Európa aranybányászati szektora.
Hozzáteszik: a bányászati tevékenység közvetlenül 1.258 hektárnyi területet érint, és 235 hektár erdő kiirtását feltételezi. Az üzemeltetés 15 éve alatt 215 millió tonna ércet dolgoznának fel majdnem 200 ezer tonna cianid felhasználásával. Emlékeztetetnek, hogy jelenleg évente ezer tonna nátrium-cianidot használ fel egész Európa aranybányászati szektora.
Felidézik, hogy a technológiai folyamatból kikerülő, aprószemcsésre összezúzott, nehézfémekkel valamint ciánkomponensekkel terhelt 215 millió tonna hulladékot egy 180 méter magas kőgáttal elzárt völgyben helyeznék el, a 360 hektáron elterülő zagytározó alját pedig nem tervezik szigetelni, így szerintük az elhelyezett veszélyes hulladék biztos és folyamatos szennyezéssel fogja terhelni a levegő mellett, a felszíni és felszín alatti vizeket.
Hangsúlyozzák, hogy a völgyzáró gát és a mögötte felhalmozott "töméntelen veszélyes hulladék" évszázadok múlva is ott lesz, és gátszakadás esetén példanélküli katasztrófát okozhat.
A civil szervezetek megdöbbenéssel vették tudomásul - írják a közleményben, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke, Kelemen Hunor vezette romániai kulturális minisztérium újból kibocsátotta a Kirnyik-hegység régészeti mentesítési bizonylatát, miután a korábbi hasonló engedélyt a civil szervezetek által indított bírósági eljárások érvénytelenítették.
Az aláírók felidézik, hogy az RMDSZ az évek során határozottan ellenezte a verespataki bányatervet. Emlékeztetnek, hogy Markó Béla volt RMDSZ-elnök 2009. decemberében úgy nyilatkozott: Verespatak ügyében az RMDSZ álláspontja változatlan, így továbbra is ellenzi a verespataki bánya megnyitását. Az aláírók szerint "felháborító önellentmondás és köpönyegforgatás" az RMDSZ részéről, hogy jelenlegi elnöke, Kelemen Hunor a minap úgy nyilatkozott: az RMDSZ-nek nincs határozott álláspontja Verespatak kapcsán.
Az aláírók szerint Kelemen Hunor hozzáállása "a kétes verespataki bányaprojekthez és ennek megvalósulását támogató döntése elfogadhatatlan és szégyenteljes". Az aláírók azt kérik Kelementől, hogy vonja vissza a Kirnyik-hegységre vonatkozó régészeti mentesítési bizonylatot, ha pedig ezt nem teheti meg, akkor mondjon le miniszteri tisztségéről - olvasható a közleményben.
Az RMGC 330 tonna arany és 1.600 tonna ezüst kitermelését tervezi Verespatakon. A beruházás megnyitásához a vállalatnak a környezetvédelmi engedélyt kell még megszereznie, amelyről a román kormány dönt egy tárcaközi szakértői bizottság javaslata alapján.
(MTI)
