Felvidéki olvasónk írása:
Uhor királyokat koronáznak Bratislavában
A tótosításért előre elnézést kérek, azt szeretném ezzel elérni, hogy a kedves olvasó is átérezze, hogyan tálalják a "történelmet" a tótoknak, és hogyan kénytelen erről olvasni a felvidéki magyar. Ráadásul a "magyar" szónak nincs is helye e rendezvényen, mivel nem magyar, hanem "uhor" királyokat koronáztak. (Mi az "uhor"? Lásd erről korábbi cikkünket
itt.)
A rendezvény
Jövő hétvégén már tizedik alkalommal rendezik meg "Bratislavában" a Koronázási ünnepségek című rendezvénysorozatot, amellyel az "uhor" királyok, királynők és királynék egykoron itt zajlott koronázására emlékeznek a "bratislavaiak".
Egy másik olvasónk fényképe |
A Koronázási ünnepségek - amelynek során az itt koronázott "uhor" királyok koronázását több mint száz színész segítségével játsszák újra - az egyik legkedveltebb, évről évre nagy tömeget vonzó kulturális eseménynek számít "Bratislavában".
"A tizedik koronázási ünnepség korhűbb, érdekesebb és érthetőbb lesz, mint eddig bármely alkalommal" - hangsúlyozta Miroslav Vetrík, a rendezvény alapötletét felvető Koronázó Bratislava polgári társulás vezetője az ünnepségsorozat szerdai sajtóbemutatóján Pozsonyban.
A Koronázási ünnepségek keretében az idén Eleonóra királyné, III. Ferdinánd harmadik feleségének "újrakoronázására" kerül sor. A királynét Lucia Komorovská, egy fiatal konzervatóriumi hallgató személyesíti meg. Eleonóra királynét 1655. június 6-án koronázták meg a "Szent István-i koronával" (ez volna a magyar Szent Korona).
A liturgikus szertartás latin és "szlovák" nyelven folyik majd június 24-én 15:00 órakor, a "bratislavai" Fő téren.
Bratislava – az uhor királyok koronázási városa
Kevés város tud azzal büszkélkedni, hogy koronázási ünnepségek zajlottak benne. "Bratislavának" ez a joga 267 évig volt meg (csak akkor még senki sem tudta, hogy "Bratislaváról" van szó), amikor itt zajlott az uhor (amit akkor még magyarnak gondoltak) királyok koronázása. 10 királyt, egy királynőt és 7 királynét koronáztak itt, akik egyben cseh és német királyok is voltak, így a Szent Római Birodalom német császári koronája is megillette őket. Ezzel majdnem az egész közép-európai térséget egyesítették, és hozzájárultak az európai és a világtörténelem alakításához.
A koronázás
A király a "Szent István-i koronát" az "ostrihomi" (értsd: esztergomi) érsekétől kapja meg – "Uhorország" prímásától –, akárcsak a többi koronázási jelvényt: a kardot, a palástot, az almát és a jogart. (helyesen koronázási palást, országalma, királyi jogar). A koronázási szertartás után aranysarkantyús lovagokat üt lovaggá, esküt tesz a hazára és esküszik, hogy megőrzi az ország egységét.
Az esemény hivatalos honlapja
itt tekinthető meg, de persze csak tót nyelven érhető el. Tavaly még magyar verziója is volt, amely webfordítóval volt lefordítva tótról, természetesen pocsék eredménnyel, ezért úgy gondolták a szervezők, hogy inkább törlik, minthogy kijavítsák, fejlesszék.
 
Riporter is bohóckodhat vele |
Alább látható egy videó a tavalyi "koronázásról", ahol egyenes keresztű Szent Korona-másolattal koronáztak meg egy tót "színésznőt" (aki Mária Teréziát alakította).
Miért tűri a mindenkori magyar kormány, hogy évről évre meggyalázzák szent jelképünket, történelemhamisítást is elkövetve egyben?!
(Kuruc.info)
Kapcsolódó:
