"A romák miatt berzenkedő falvak

A gyöngyösi kistérség falvaiban úgy tűnik, nem kérnek a durándai cigányokból. Több mátraaljai település közvéleményét borzolja, hogy Gyöngyös állítólag anyagilag is támogatja, hogy a durándai városrészből több roma család a környező falvakba költözzön. (Kuruc.info: persze, minden épeszű városvezető meg akar szabadulni a putriscigányaitól; különösen, ha azok ezerrel bűnöznek. Lásd a legutóbbi orvosverést)

Több faluból jelezték: úgy tudják, hogy az ő községükben keresnek majd maguknak otthont azok a gyöngyösi romák, akik a gyöngyösi Duránda rehabilitációja során költözésre kényszerülnek. Vannak olyan falvak, ahol a hírek szerint már történt is "beköltözés", ráadásul az ingatlan adás-vételben a gyöngyösi önkormányzat  volt a vevő.


Duránda. Nem túlzás a "középkori" jelző. Kérdés: hová mennek innek a romák, ha költözniük kell


– Az emberek felháborodását tetézi, hogy a falvakban terjedő információk szerint a durándai cigányok elköltözését a gyöngyösi önkormányzat azzal segíti és sürgeti, hogy megvásárolja a romák lelakott, lepusztult házait – panaszolta egy neve elhallgatását kérő vámosgyörki férfi. – A faluközösség többségének nevében mondhatom, mi egyáltalán nem akarjuk, hogy a településen eddig megteremtett békét, nyugalmat a kiköltöztetésre váró romák felbolygassák. Nyilvánvaló, hogy a Durándában elértéktelenedett házakért nem sok pénzre számíthatnak a tulajdonosok, amiért a városban biztos, hogy nem, csak valahol vidéken tudnak majd házat venni. Szerintem sokan nem szeretnék, hogy az ő falujuk legyen a célpont. (Kuruc.info: pontosabban: SENKI se szeretné, mert az 10-20 éven belül biztos halált jelent a településnek, és valószínű, fizikai halált az ott lakó fehéreknek, különösen az időseknek, ha nem menekülnek el a cigányhordák elől.)

Több mátraaljai település polgármestere is megerősítette: az önkormányzatok nem partnerek a kiköltöztetések megvalósításában, és nem is örülnének neki.

– Nálunk is terjed a hír. Többen azt is tudni vélik, hogy az önkormányzat beleegyezésével hozzánk ötven roma család jön majd – mondta Somodi Tiborné, Halmajugra polgármestere. – Az igazság az, hogy minket senki nem keresett meg semmivel, és nem kérdeztek meg a témával kapcsolatban, így nem is volt mibe beleegyeznünk. Hivatalosan nem tudunk arról, hogy Gyöngyösről hozzánk költöznének a romák. A szóbeszédnek senki nem örül, és a visszajelzésekből úgy tűnik, hogy félnek a változástól az itt élők.

Halmajugra már csak azért is érdekes, mert a településen meglehetősen nagy számú roma közösség él, s ők is tiltakoznak azellen, hogy gyöngyösről költözzenek a faluba további cigánycsaládok.

Halmajugrához hasonlóan Nagyfügeden is beszédtéma a gyöngyösi romák bevándorlása.

– Nálunk már odáig fajultak a dolgok, hogy többen azt terjesztik, mi segédkezünk az eladó házak kiközvetítésében. Ebből egy szó sem igaz – tájékoztatott Juhász Jánosné polgármester.

Debrei Mátyás, Karácsond és Ócsai László, Adács polgármestere úgy vélik, a kistérségen belül nincs olyan döntés, amiről ők nem tudnának, és számukra is a település nyugalma a legfontosabb. Vernyihel Lívia, a szintén jelentős cigány kisebbséggel bíró Gyöngyösoroszi polgármestere szerint az emberek valamit félreérthettek Gyöngyös városrehabilitációjával kapcsolatban, azért terjedhetnek a „rémhírek”.

– Nem lehet előre megmondani, hogy ha mégis megkezdődik az elvándorlás, akkor a romák hová költöznének. De nyilvánvalóan azokat a településeket választanák, ahol már laknak romák – tette hozzá Gyöngyösoroszi polgármestere.

Hiesz György, Gyöngyös polgármestere nem érti és nem is tudja, honnan származnak a durándai romák kiköltöztetéséről szóló "fals információk".

– A városrehabilitációs tervnek valóban vannak olyan pontjai, ahol a tervezők több ház – köztük a Durándában lévő ingatlanok – szanálását is javasolták. Az elképzelések véghezvitelének azonban feltétele, hogy a városrész fejlesztésére pályázaton pénzt nyerjünk. De ebben az esetben is csak egy három ütemben megvalósuló beruházásról beszélhetünk majd – tájékoztatott a polgármester. Hozzátette: az első ütemben 470 milliós támogatásra számítanak, melynek nagy részét, összesen 280 millió forintot a terület infrastrukturális fejlesztésére költenék. A pályázati összegnek pedig csak a 10 százaléka fordítható a lebontandó – jelen esetben egyelőre három – házak megvásárlására. Ezek értékét ingatlanszakértők határozzák meg.

– Abba nem szólhat bele senki, hogy a lakásproblémáit ki hogyan oldja meg. De tisztában vagyunk azzal, hogy a környezet és az épületek állapota miatt a tulajdonosok nem számíthatnak sok pénzre. Éppen ezért tervezzük, hogy a romák közreműködésével a Durándában olcsó technológiával építünk bérlakásokat – mondta Heisz György. (Kuruc.info: természetesen azt is adófizetői pénzből, és természetesen azokat is lelakják pár év alatt.)"

(heol.hu; a kommenteket érdemes elolvasni)
Kuruc.info - Arppi S.
Olvasó: A durándai cigánybűnözés-tagadók figyelmébe ajánlom a mellékelt képet.

A képen az látható, hogy az önkormányzati (adófizetői) pénzből működő közterületi kút segítségével mossa le a kocsiját a cigány tulajdonosa közterületen, ami tilos! (A városban egyébként több, éjjel-nappal működő önkiszolgáló autómosó üzemel.)

Az önkormányzat a közterületi kutak többségét megszüntette, de itt, a Durándában nem, mert "rászorulók" használják. A "rászorulás" annyit jelent, hogy a vízmű a fizetés elmulasztása miatt a szolgáltatást leállította.

Ez csak egy szabálysértés, de aki 24 órás megfigyelésre adja a fejét, megdöbbentő természetfilmet forgathat: az éjszakai rágcsálók csoportosan indulnak vadászni éjjel, s hajnalban meghozzák a zsákmányt az ivadéknak...




(eredeti méretben ITT)