Frissítés (febr. 4. 13.36): új levelünk jött:
A cigány szó eredetére érdemes odafigyelni. A görög ατσιγανος ('atsziganosz') szó „érinthetetlen"-t jelent.
Indiában a hindu társadalmi berendezkedés vallási alapon jött létre. Ez – leegyzserűsítve – a következőképpen néz ki. A hindu teremtéstan szerint az emberi társadalmat az istenségek, vagy egy őserő egy kozmikus „ősi emberből" (Purusha) alkotta meg:
* fejéből a papok (brahmana) zárt csoportját;
* karjaiból a harcosok (ksatriya) zárt csoportját;
* törzséből a kézművesek (vaishya) zárt csoportját;
* lábaiból a szolgák (shudra) zárt csoportját.
Ők emberi lények a hindu fölfogás szerint, s a jelenlegi történeti fázisban egyedül a hinduk maradtak meg e csoporton belül, minden egyéb ember „ember alatti" ember a szemükben, mi is. Egy következetes hindu röhög a behülyített krsnásokon, amely jelenség számukra annyira hindu, mint amennyire egy keresztény számára a Jehova tanúi keresztények. A kitért hinduk (buddhisták, muszlimok, keresztények, zsidók, ilyenek is vannak Indiában) „kaszton kívülieknek" minősülnek.
A „varna" egyéb szakrális jelentésében színt is jelöl, ezt jelölték a portugálok a „kaszt" szóval. Áryának csak az számít, aki varnába tartozik. A varnán belül szakmai csoportok, ún. „dzsáti"-k ezrei vannak, ezeket keverik sokszor össze az ún. kasztokkal.
A varnán kívüliek nem számítanak embernek, nem-árják, ezek az ún. „érinthetetlenek" (asprisya). Nos ezek egyik csoportját alkotják a cigányok, akik már Indiában sem telepedhettek le, ott is lopással, mutatványozással, „bazseválással", primitív jóslásokkal, koldulással, hullatakarítással, szemétföldolgozással foglalatoskodtak. Egyes csoportjaik fiatal lányaikat prostituáltnak adják bérbe. (Hozták szokásaikat az őshazából.)
Hogy a „Nap fiai" lennének? Rostás biztos ezért a meseköltésért kapott József Attila-díjat. A legalja népsége ma is Indiának! A hagyományos hindu mitológia, népköltészet a varjúkhoz hasonlítja őket, akik a fényre szétszélednek. Így vándoroltak szét a cigányok. A cigányok, ha megjelennek valahol szekereikkel, azt a hívő hinduk a balszerencse jeleként aposztrofálják, mint mikor a varjak megjelennek a csatamezőn. Dögevők a szemükben ők, és a halál, a pusztulás istenségének, „Káli"-nak megjelenítői.
Név és cím a szerkesztőségben
Eredetileg írtuk: Tisztelt Szerkesztőség!
Megnéztem a Havas Henrik által készített riportot a három cigánnyal! Megdöbbenve jöttem rá (mivel a műsorban az egyik füstös ezt hazudta - a szerk.), hogy a történelmet meghazudtolva, már 1000 körül a cigányok angol kávéházakban muzsikáltak.
A cigány szó eredetére érdemes odafigyelni. A görög ατσιγανος ('atsziganosz') szó „érinthetetlen"-t jelent.
Indiában a hindu társadalmi berendezkedés vallási alapon jött létre. Ez – leegyzserűsítve – a következőképpen néz ki. A hindu teremtéstan szerint az emberi társadalmat az istenségek, vagy egy őserő egy kozmikus „ősi emberből" (Purusha) alkotta meg:
* fejéből a papok (brahmana) zárt csoportját;
* karjaiból a harcosok (ksatriya) zárt csoportját;
* törzséből a kézművesek (vaishya) zárt csoportját;
* lábaiból a szolgák (shudra) zárt csoportját.
Ők emberi lények a hindu fölfogás szerint, s a jelenlegi történeti fázisban egyedül a hinduk maradtak meg e csoporton belül, minden egyéb ember „ember alatti" ember a szemükben, mi is. Egy következetes hindu röhög a behülyített krsnásokon, amely jelenség számukra annyira hindu, mint amennyire egy keresztény számára a Jehova tanúi keresztények. A kitért hinduk (buddhisták, muszlimok, keresztények, zsidók, ilyenek is vannak Indiában) „kaszton kívülieknek" minősülnek.
A „varna" egyéb szakrális jelentésében színt is jelöl, ezt jelölték a portugálok a „kaszt" szóval. Áryának csak az számít, aki varnába tartozik. A varnán belül szakmai csoportok, ún. „dzsáti"-k ezrei vannak, ezeket keverik sokszor össze az ún. kasztokkal.
A varnán kívüliek nem számítanak embernek, nem-árják, ezek az ún. „érinthetetlenek" (asprisya). Nos ezek egyik csoportját alkotják a cigányok, akik már Indiában sem telepedhettek le, ott is lopással, mutatványozással, „bazseválással", primitív jóslásokkal, koldulással, hullatakarítással, szemétföldolgozással foglalatoskodtak. Egyes csoportjaik fiatal lányaikat prostituáltnak adják bérbe. (Hozták szokásaikat az őshazából.)
Hogy a „Nap fiai" lennének? Rostás biztos ezért a meseköltésért kapott József Attila-díjat. A legalja népsége ma is Indiának! A hagyományos hindu mitológia, népköltészet a varjúkhoz hasonlítja őket, akik a fényre szétszélednek. Így vándoroltak szét a cigányok. A cigányok, ha megjelennek valahol szekereikkel, azt a hívő hinduk a balszerencse jeleként aposztrofálják, mint mikor a varjak megjelennek a csatamezőn. Dögevők a szemükben ők, és a halál, a pusztulás istenségének, „Káli"-nak megjelenítői.
Név és cím a szerkesztőségben
Eredetileg írtuk: Tisztelt Szerkesztőség!
Megnéztem a Havas Henrik által készített riportot a három cigánnyal! Megdöbbenve jöttem rá (mivel a műsorban az egyik füstös ezt hazudta - a szerk.), hogy a történelmet meghazudtolva, már 1000 körül a cigányok angol kávéházakban muzsikáltak.
Elképzelem, ahogyan az angol urak iPod-ra rögzítik az akkor még nem is létező hegedű szavát, mindezt egy finomra pörkölt dél-amerikai kávé mellett, (Kávé és kávéház, meg cigányok, Európában, ezer éve! Akkor még valójában és szerencsénkre egy darab sem élt errefelé belőlük. A 15. század körrül érkeztek meg, a kávázak pedig a 17-18. század körül alakultak ki, először Bécsben, tehát sok évszázaddal később. A kávét magát a törökök hozták be Európába, Afrikából - a növény őshazája egyébként Etiópia - , nem tudjuk, pontosan mikor, de jóval később, mint 1000, amikor is az oszmán-török birodalom sem létezett még.
A műsorban megszólaló egyik idióta cigány, Rostás-Farkas szerint ráadásul Anglia már Krisztus után 1000 körül gyarmatosította Indiát. A valóságban Anglia Szent István korában messze nem volt még nagyhatalom - példának okáért Magyarország sokkal erősebb volt - , Indiának pedig a közelébe sem jutott, örültek, ha nagyobb viharveszteség nélkül áthajóztak a La Manche-on Calais-ba. India brit meghódítására a 17. században került sor. Rostás nem tudja, vagy nem akarja megmondani a cigányok Indiából való távozásának valódi okát sem, éhínségről hadovál, de mindenesetre efféle sötét mocskok oszthatnak észt a tévékben. A valóságban a magaskultúrájú hinduk, az árja népek űzték el a parazita vándornépességet. A hinduknak, ehelyt újra leszögezzük, semmi közük a cigányokhoz, így Gandhinak sincs. Fontos hangsúlyozni, mert kolompárék folyvást Gandhival takaróznak, noha a hinduk évezredes civilizációval bírnak, iskolázottak, dolgoznak, éljenek akár Indiában, akár másutt. Az orkok ezzel szemben mindenütt, ahol előfordulnak tipikusan bűnözésből élnek, gazdag és szegény országokban egyaránt - - a szerk.).
Valóságos kuriózum ez a nép! Átlépnek dimenziókat, teret és időt nem ismerve, már már Einstein-i fizikai határokat feszegetve. Azért valljuk be, nagy varázslók. Hiszen évi 2 ezer milliárd forintot úgy ki tudnak venni a zsebünkből, hogy mindeközben levágják a nagyfeszültségű vezetékeket, teszem hozzá, áram alatt. Hát milyen nép ez, ha nem egy különleges fajta. Lehetne nekik ingyen vasat osztogatni, mondjuk a Marson - talán ott van belőle még bőven! Ilyen fajta utazásukat persze csak oda kevesebből megúsznánk, mint amennyi kárt tesznek. Akkor talán sokan szívesebben adóznának, ha tudnák azt, hogy a pénzükből nem egy vírust tartanak el, ami szépen lassan felemészti a gazdatestet, azaz minket, dolgozó magyarokat!
További sok sikert kívánok munkájukhoz!
Üdvözlettel!
*****
További sok sikert kívánok munkájukhoz!
Üdvözlettel!
*****
Üdv!
Végignéztem a riportot, amelyben a Havas kiosztja az öltönyös retkeseket és én is a fejemet fogtam azon, amit ez a Rostás cigány a rögtönzött történelemóráján összehordott. Ez az ember lenne a cigány értelmiség krémje?
Felhívnám a figyelmeteket egy momentumra, amely nem olyan köztudott, mint kéne lennie. Beszél Zsigmond királyunk állítólagosan kiadott menleveléről (első videó, 1:10), amit László vajdának adományozott 1423-ban. (1422 a helyes (???) évszám, de ezért ne kövezzük meg őt, hiszen mi az az egy év tévedés a párszázhoz képest? Amiatt már mehet a kövezés szerintem...) Tanulmányaim és értesüléseim szerint azonban pár évvel ezelőtt kiderült, hogy ez a menlevél hamis volt. Erre vonatkozóan nem állt rendelkezésemre perdöntő írásos forrás, de az interneten keresgélve bukkantam ezekre:
"Rengeteg cigány vajdáról tud a történelem is, mindjárt az elsőt Luxemburgi Zsigmond magyar király sokat emlegetett, amúgy korabeli hamisítvány menlevele említi 1422-ben."
( http://ciganyokrol.blog.hu/2009/01/25/a_vajda_aki_nincs )
"Cigányok és nemcigányok egyaránt meg vannak győződve róla, hogy a vajda intézménye hozzá tartozik a cigánysághoz. Ez tévedés, noha már Zsigmond 1422-es (hamis) oklevele is bizonyos László vajda népének ad szabad menetelt, és cigány vajdákról azóta is hallunk, még a legújabb időkben is."
( http://www.ciganyokrol.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=4&Itemid=1 )
De itt van a legérdekesebb és talán a leghitelesebb is Nagy Pál (Pécs, PTE. Romológia és
Nevelésszociológia Tanszék.) tollából, aki bizonyosan szakértője a témának. (Itt a publikációs listája: http://ciganka.hu/egyesulet/publi/nppubli.pdf ):
"A magyarországi cigányok középkori történetéről a legismertebb, nyugati forrásból származó adat, hogy 1422-ben Luxemburgi Zsigmond magyar király menlevelet adott a László vajda által vezetett cigányoknak. A hazai szerzők is egytől egyig megemlítik ezt Pray Györgytől egészen máig.
Az állítólagos menlevél latin szövegének részleges fordítását már négy kiadványban is megtalálhatjuk. Az egyes szerzők eltérő keltezéssel és egymásnak ellentmondó fordításokban adták közre. Eredeti 1422. évi menlevél azonban nem létezik. A Zsigmondkori oklevéltárban nincs, a levéltárak diplomatikai gyűjteményeiben nem található, s nem tud róla a korszak kiváló ismerője, Mályusz Elemér és munkájának folytatója, Borsa Iván sem.
Mit adtak akkor ki ? Azt a szöveget, amelyet 1424-ben Andreas regensburgi pap (humanista nevén Andreas Ratisbonensis) jegyzett le, s amit 1763-ban Oefelius adott ki első ízben. Oefeliustól átvéve közölte a szöveget Fejér György 1844-ben a Codex diplomaticus X/VI. kötetében.
Az Andreas által lejegyzett szöveg arról számol be, hogy Szepesváralján Zsigmond király elé járult László vajda és kísérői. Átadtak a királynak egy kérvényt, aki szabad mozgást biztosított számukra az uralma alá tartozó területeken, a vajdát pedig bíráskodási joggal ruházta fel.
Az 1422. Szent György nap előtti vasárnapra, azaz április 19-re keltezett szöveg kritikai elemzését máshol már elvégeztem, most csupán következtetéseimet foglalom össze. Az a menlevél, amelynek a szövegét Andreas Ratisbonensis leírta, hamisítvány volt ! A hamisítás mellett két fontos érv szól: 1422. április 19-én Luxemburgi Zsigmond már több hónapja Prágában tartózkodott, nem találkozhatott cigányokkal Szepesben ! A dátum háromféle uralkodói regnálás szerinti meghatározása nem állja ki a kritika próbáját, mert a magyar, római és cseh királyság megadott időtartamai a kezdő időpontokhoz viszonyítva pontatlanok.
Az 1422. év eseményeinek értelmezésében a hamisítás nem lényegtelen kérdés, mert befolyásolja annak megválaszolását, hogy a cigányok valóban jártak-e Magyarországon, az uralkodó elé járulhattak-e, részesültek-e különleges bánásmódban, rendelkeztek-e valamiféle korlátozott autonómiával, s vezetőjüknek voltak-e igazságszolgáltatási jogosítványai ?
A menlevél hamisítója ismerhette Magyarországot, s az is valószínűnek látszik, hogy a hamisítás Magyarországon történt. László vajda cigányai néhány hónapot Magyarországon tölthettek. Az actum, vagyis az oklevélbe foglalt esemény azonban nem történhetett meg. Zsigmond nem találkozott a cigányokkal, s ez megkérdőjelezi az Andreas Ratisbonensis által lejegyzett szöveg információit, a kutatóknak a cigányok különleges státuszáról eddig alkotott elképzeléseit, s azt a nézetet, hogy â01Erégi kapcsolatban állhattak Magyarországgal".
Luxemburgi Zsigmond korában nem történt meg a magyarországi cigányok jogi státuszának általános rendezése. Ezt még akkor sem mondhatnánk, hogyha létezne hiteles menlevél, hiszen nem az országban élő vagy tartózkodó összes cigányról van szó, csupán egyetlen csoportról. "
( www.tte.hu/_public/ttorszkonf/korai.rtf )
Összegezve:
Ha ez a Rostás cigány ilyen agyondíjazott (József Attila-díj (2005); Magyar Köztársasági Érdemrend Kiskeresztje (polgári tagozat) (1994); Móricz Zsigmond irodalmi ösztöndíj (1981)) polihisztor, akkor feltenném a kérdést: hogyhogy nem tudott erről a cigányság történelmét alapjaiban meghatározó momentumról? Azok alapján, amiket összehadovált, már nem is lepődnék meg, ha itt is ordas rés tátongana a tudásában. Viszont inkább arra hajlok, hogy pontosan tudja, csak hogy venné ki magát, ha szembe kéne néznie azzal a ténnyel egy cinikus Havas előtt, hogy a jogi alapkövük bizony nem létezik.
ZB
Kuruc.info: nem vagyok történész, így lehet, hülyeséget mondok: nem lehet, hogy a cigányok már akkoriban is buzgón művelték a közokirat-hamisítás művészetét? Gyorsan el is határolódom magamtól és ettől a nácizmustól…
Végignéztem a riportot, amelyben a Havas kiosztja az öltönyös retkeseket és én is a fejemet fogtam azon, amit ez a Rostás cigány a rögtönzött történelemóráján összehordott. Ez az ember lenne a cigány értelmiség krémje?
Felhívnám a figyelmeteket egy momentumra, amely nem olyan köztudott, mint kéne lennie. Beszél Zsigmond királyunk állítólagosan kiadott menleveléről (első videó, 1:10), amit László vajdának adományozott 1423-ban. (1422 a helyes (???) évszám, de ezért ne kövezzük meg őt, hiszen mi az az egy év tévedés a párszázhoz képest? Amiatt már mehet a kövezés szerintem...) Tanulmányaim és értesüléseim szerint azonban pár évvel ezelőtt kiderült, hogy ez a menlevél hamis volt. Erre vonatkozóan nem állt rendelkezésemre perdöntő írásos forrás, de az interneten keresgélve bukkantam ezekre:
"Rengeteg cigány vajdáról tud a történelem is, mindjárt az elsőt Luxemburgi Zsigmond magyar király sokat emlegetett, amúgy korabeli hamisítvány menlevele említi 1422-ben."
( http://ciganyokrol.blog.hu/2009/01/25/a_vajda_aki_nincs )
"Cigányok és nemcigányok egyaránt meg vannak győződve róla, hogy a vajda intézménye hozzá tartozik a cigánysághoz. Ez tévedés, noha már Zsigmond 1422-es (hamis) oklevele is bizonyos László vajda népének ad szabad menetelt, és cigány vajdákról azóta is hallunk, még a legújabb időkben is."
( http://www.ciganyokrol.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=4&Itemid=1 )
De itt van a legérdekesebb és talán a leghitelesebb is Nagy Pál (Pécs, PTE. Romológia és
Nevelésszociológia Tanszék.) tollából, aki bizonyosan szakértője a témának. (Itt a publikációs listája: http://ciganka.hu/egyesulet/publi/nppubli.pdf ):
"A magyarországi cigányok középkori történetéről a legismertebb, nyugati forrásból származó adat, hogy 1422-ben Luxemburgi Zsigmond magyar király menlevelet adott a László vajda által vezetett cigányoknak. A hazai szerzők is egytől egyig megemlítik ezt Pray Györgytől egészen máig.
Az állítólagos menlevél latin szövegének részleges fordítását már négy kiadványban is megtalálhatjuk. Az egyes szerzők eltérő keltezéssel és egymásnak ellentmondó fordításokban adták közre. Eredeti 1422. évi menlevél azonban nem létezik. A Zsigmondkori oklevéltárban nincs, a levéltárak diplomatikai gyűjteményeiben nem található, s nem tud róla a korszak kiváló ismerője, Mályusz Elemér és munkájának folytatója, Borsa Iván sem.
Mit adtak akkor ki ? Azt a szöveget, amelyet 1424-ben Andreas regensburgi pap (humanista nevén Andreas Ratisbonensis) jegyzett le, s amit 1763-ban Oefelius adott ki első ízben. Oefeliustól átvéve közölte a szöveget Fejér György 1844-ben a Codex diplomaticus X/VI. kötetében.
Az Andreas által lejegyzett szöveg arról számol be, hogy Szepesváralján Zsigmond király elé járult László vajda és kísérői. Átadtak a királynak egy kérvényt, aki szabad mozgást biztosított számukra az uralma alá tartozó területeken, a vajdát pedig bíráskodási joggal ruházta fel.
Az 1422. Szent György nap előtti vasárnapra, azaz április 19-re keltezett szöveg kritikai elemzését máshol már elvégeztem, most csupán következtetéseimet foglalom össze. Az a menlevél, amelynek a szövegét Andreas Ratisbonensis leírta, hamisítvány volt ! A hamisítás mellett két fontos érv szól: 1422. április 19-én Luxemburgi Zsigmond már több hónapja Prágában tartózkodott, nem találkozhatott cigányokkal Szepesben ! A dátum háromféle uralkodói regnálás szerinti meghatározása nem állja ki a kritika próbáját, mert a magyar, római és cseh királyság megadott időtartamai a kezdő időpontokhoz viszonyítva pontatlanok.
Az 1422. év eseményeinek értelmezésében a hamisítás nem lényegtelen kérdés, mert befolyásolja annak megválaszolását, hogy a cigányok valóban jártak-e Magyarországon, az uralkodó elé járulhattak-e, részesültek-e különleges bánásmódban, rendelkeztek-e valamiféle korlátozott autonómiával, s vezetőjüknek voltak-e igazságszolgáltatási jogosítványai ?
A menlevél hamisítója ismerhette Magyarországot, s az is valószínűnek látszik, hogy a hamisítás Magyarországon történt. László vajda cigányai néhány hónapot Magyarországon tölthettek. Az actum, vagyis az oklevélbe foglalt esemény azonban nem történhetett meg. Zsigmond nem találkozott a cigányokkal, s ez megkérdőjelezi az Andreas Ratisbonensis által lejegyzett szöveg információit, a kutatóknak a cigányok különleges státuszáról eddig alkotott elképzeléseit, s azt a nézetet, hogy â01Erégi kapcsolatban állhattak Magyarországgal".
Luxemburgi Zsigmond korában nem történt meg a magyarországi cigányok jogi státuszának általános rendezése. Ezt még akkor sem mondhatnánk, hogyha létezne hiteles menlevél, hiszen nem az országban élő vagy tartózkodó összes cigányról van szó, csupán egyetlen csoportról. "
( www.tte.hu/_public/ttorszkonf/korai.rtf )
Összegezve:
Ha ez a Rostás cigány ilyen agyondíjazott (József Attila-díj (2005); Magyar Köztársasági Érdemrend Kiskeresztje (polgári tagozat) (1994); Móricz Zsigmond irodalmi ösztöndíj (1981)) polihisztor, akkor feltenném a kérdést: hogyhogy nem tudott erről a cigányság történelmét alapjaiban meghatározó momentumról? Azok alapján, amiket összehadovált, már nem is lepődnék meg, ha itt is ordas rés tátongana a tudásában. Viszont inkább arra hajlok, hogy pontosan tudja, csak hogy venné ki magát, ha szembe kéne néznie azzal a ténnyel egy cinikus Havas előtt, hogy a jogi alapkövük bizony nem létezik.
ZB
Kuruc.info: nem vagyok történész, így lehet, hülyeséget mondok: nem lehet, hogy a cigányok már akkoriban is buzgón művelték a közokirat-hamisítás művészetét? Gyorsan el is határolódom magamtól és ettől a nácizmustól…
