Szepessy Zsolt, Monok polgármestere a „Hírhozó” című hetilapban beszélt többek között a cigányság helyzetéről is. Az újságíró többször is visszakérdez, ám Szepessy leszögezi: vállalja a témában elmondott véleményét.

A polgármester, aki néhány hónapja azzal került az országos média látókörébe, hogy a munkanélküli segély kiutalását társadalmi munkához kötötte, a terjedelmes interjúban elmondja: „az emberekben óriási feszültséget generál, hogy a cigány lakosság – ki kell végre mondani - népszaporulata olyan mértékű, hogy vidéken már szinte mindenütt több cigánygyermek születik, mint magyar. (…) Míg mi fogyunk, a cigányság szaporodik... Ez az ország az én őseim országa, ezt az országot megörököltem a dédapámtól, és az a feladatom, hogy továbbörökítsem az unokámnak, de félek tőle, hogy hasonló népességi mutatók mellett nem tudom megtenni.”

A polgármester szerint a helyi iskolában a gyerekek hatvan százaléka roma, az óvodában ez az arány még magasabb.

„Ezért a kijelentéséért meg fogják kövezni” – figyelmezteti az interjút készítő újságíró, hiszen, „azt állítja, a cigányság egy magyarul beszélő más nemzet”.

Szepessy azonban vállalja véleményét, szerinte a rendszerváltástól kezdve azért jutottunk idáig, mert „hazudtunk egymásnak mindenről, és a hazugságnak ez az ára, hogy az ország óriási katasztrófa felé sodródik. A mai szociális ellátórendszer ugyanis egy számonkérés és követelmény megszabása nélküli rendszer. Csak egy példa: amikor az iskolánkban a tanárnő a rendetlenkedő cigánygyerekhez odafordult és megkérdezte, te mi akarsz lenni, az csak annyit mondott: "segélyes". A fiúk általában pénzbehajtók, autó- vagy vaskereskedők akarnak lenni, a lányok pedig egy ősi mesterséget favorizálnak. A polgári foglalkozás meg sem fordul a fejükben.”

Mikor az újságíró újra azzal próbálja szembesíteni, hogy ezek a megállapítások nyilván nem igazak mindenkire, a polgármester ez utóbbit elismeri, ugyanakkor újabb hasonló kijelentéseket tesz. „Persze, hogy nem, de amíg az átlag magyar polgár dolgozik, adót fizet, áldozatot hoz, addig vannak olyan emberek, akik hagyják gyermekeiket korán teherbe esni, a születendő gyerekekre pedig nem fordítanak semmi gondot, tehát újra a mi vállunkra raknak terheket. Ki kell végre mondani: ezek az emberek azért vállalnak gyermekeket, mert a gyerek a család megélhetésének alapja.”

A polgármester prognózisa szerint ha a jelenlegi tendenciák maradnak, húsz év múlva a Magyarországon élő magyar és cigány lakosság aránya egyforma lesz, esetleg a romák aránya meg is haladja a magyarokét. Állítja, az ország egy „második Trianonba” szaladhat bele, mert „könnyen megeshet, hogy a cigányság lecsatol egy részt az országból, megalakít egy saját önálló államot, amihez az unió tapsol, hogy ez a demokrácia csodája, ismét egy új állam született.”

A polgármester szerint a cigányság integrációja az eddigi eszközökkel nem megy, mint állítja:” olyan közgondolkodást kell terjeszteni, hogy egy magyar család bátran vállaljon gyermeket. A magyar dolgos nép, de látni kell: a huszonnegyedik óra előtt járunk pár másodperccel" - olvasható a még márciusban készült interjúban.

Szepessy Zsolt a „segélyért munkát” meghirdetése mellett az önvédelemről alkotott véleménye miatt is országos visszhangot váltott ki: az önvédelem lehetőségeinek bővítésére nyújtott be törvényjavaslatot az igazságügyi minisztériumhoz áprilisban. A településvezető a büntető törvénykönyv módosításával azt szeretné elérni, hogy a jövőben ne legyen büntethető az a személy, aki saját, illetve mások életét, tulajdonát veszélyeztető támadás ellen úgy lép fel, hogy közben a támadónak súlyos sérülést okoz vagy esetleg az életét is kioltja.

(C-PRESS - gondola.hu; dőlt betűs kiemelések tőlünk)