Cigányfajvédőink rendre azzal jönnek, hogy szegínromákoknak nincs munka. Pedig van, ahogy az az alább olvasható cikkből kiderül – ha valakinek az INNEN hivatkozott, tucatnyi eddigi bizonyíték nem lenne elégséges.
Kérdés: miért lenne előnyösebb egy munkaadónak ukránokat foglalkoztatni, annak minden nyűgével (papírok, EU-s engedélyek, távolság, munkásszállás stb.), mint egy magyarországi cigányt? Elképzelhető, hogy a cigányoknak nem hirdették meg a munkát? Nehezen. Akkor mégis: miért nem mentek dolgozni most sem a cigányok? Büdös a munka? Többet kapnak segílykeként? Akkor meg miért ugatnak arról, hogy nincs munkalehetőség?!
Következzék az eredeti cikk:
Ukrán idénymunkások Dunakilitin
Dunakiliti - A dunakiliti konzervgyár több mint kétszáz ukrán állampolgárságú idénymunkást vett fel. A gyár hiába keresett, nem talált elég magyar jelentkezőt.
Hiába keresnek, nem találnak elegendő szezonális munkaerőt a dunakiliti konzervgyárba, illetve az uborkaültetvényekre. Noha a gazdasági válság miatt nagymértékben nőtt az álláskeresők száma megyénkben is, a felkínált lehetőséget szinte senki nem fogadja el a dunakiliti üzemben. A társaság ezért kénytelen Ukrajnából szezonmunkásokat toborozni. A cég már közel tíz éve foglalkoztat szezonálisan külföldi munkavállalókat.
– A cég vezetése a válság miatt idén úgy gondolta, ha lehetséges, a gyárban környékbeliekkel tölti fel a létszámot és kevesebb embert hoz külföldről... – tudtuk meg Lengyel Ferenctől. Az ügyvezető igazgató elmondta: a munkaügyi központ segítségével összehívták a számításba vehető álláskeresőket.
– A ?toborzón? összesen 230 ember jelent meg, közülük mindössze huszonhárman jelezték, hogy munkát vállalnának a gyárban. Végül hatan kezdtek el dolgozni, ám rövid időn belül ők is felmondtak. Nem nehéz fizikai munkáról van szó, az üzemben a gyártósoron kell a gépeket kezelni, kiszolgálni. Ennek ellenére mégsem találunk munkaerőt. Ma már belátom, nagy tévedés volt részünkről, hogy Magyarországról akartuk feltölteni a létszámot. Ezért idén is kénytelenek voltunk Ukrajnában, Kárpátaljáról toborozni idénymunkásokat. Legutóbb 224 dolgozónk érkezett a határon túlról. Évek óta nagyon jó a kapcsolatunk a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal Nyugat-dunántúli Regionális Igazgatóságával. A hivatal segítségünkre volt és kihelyezett félfogadással lehetőséget biztosított arra, hogy a dolgozóinknak ne kelljen Győrbe mennie, hanem itt helyben elintézhetik a hivatalos ügyeket – mondta Lengyel Ferenc.
Dr. Sipos Anikó, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal Nyugat-dunántúli Regionális Igazgatóságának igazgatóhelyettese elmondta: a külföldi munkavállalóknak szálláshely-bejelentési kötelezettségük van a hivatal felé. Ezt a jogszabály szerint személyes megjelenéssel tehetik meg. Ebben az esetben azonban olyan nagy létszámról volt szó, hogy a hivatal a cég kérésének eleget téve kihelyezett ügyfélfogadást tartott az üzemben. Hozzátette: a dunakiliti gyárral évek óta jó a kapcsolatuk, az előírásoknak megfelelően alkalmaz külföldieket, példa lehetne számos más cég előtt. Elmondta: ez idáig csak Dunakilitin tartottak ilyen jellegű kihelyezett félfogadást, noha a megyében sok helyen foglalkoztatnak külföldieket, ám ilyen nagy létszámban sehol.
A Kisalföld által megkérdezett ukrán dolgozók mindegyike elégedetten nyilatkozott a munkájáról és a bérükről. A Beregszászi járásból érkezett Bambuskár házaspár már tavaly is Dunakilitin dolgozott. Bambuskár Klára és József elmondta: falujukból és a szomszédos településekről korábban többen dolgoztak már itt. Ezért gondolták ők is, hogy megpróbálják, és mint mondják, nem bánták meg. Otthon nagyon kevés a munkalehetőség és a bérek is jóval alacsonyabbak. Ukrajnában is a mezőgazdaságban dolgoztak, amikor kaptak munkát, ám az itteni fizetésük többszöröse annak.
Kérdés: miért lenne előnyösebb egy munkaadónak ukránokat foglalkoztatni, annak minden nyűgével (papírok, EU-s engedélyek, távolság, munkásszállás stb.), mint egy magyarországi cigányt? Elképzelhető, hogy a cigányoknak nem hirdették meg a munkát? Nehezen. Akkor mégis: miért nem mentek dolgozni most sem a cigányok? Büdös a munka? Többet kapnak segílykeként? Akkor meg miért ugatnak arról, hogy nincs munkalehetőség?!
Következzék az eredeti cikk:
Ukrán idénymunkások Dunakilitin
Dunakiliti - A dunakiliti konzervgyár több mint kétszáz ukrán állampolgárságú idénymunkást vett fel. A gyár hiába keresett, nem talált elég magyar jelentkezőt.
Hiába keresnek, nem találnak elegendő szezonális munkaerőt a dunakiliti konzervgyárba, illetve az uborkaültetvényekre. Noha a gazdasági válság miatt nagymértékben nőtt az álláskeresők száma megyénkben is, a felkínált lehetőséget szinte senki nem fogadja el a dunakiliti üzemben. A társaság ezért kénytelen Ukrajnából szezonmunkásokat toborozni. A cég már közel tíz éve foglalkoztat szezonálisan külföldi munkavállalókat.
– A cég vezetése a válság miatt idén úgy gondolta, ha lehetséges, a gyárban környékbeliekkel tölti fel a létszámot és kevesebb embert hoz külföldről... – tudtuk meg Lengyel Ferenctől. Az ügyvezető igazgató elmondta: a munkaügyi központ segítségével összehívták a számításba vehető álláskeresőket.
– A ?toborzón? összesen 230 ember jelent meg, közülük mindössze huszonhárman jelezték, hogy munkát vállalnának a gyárban. Végül hatan kezdtek el dolgozni, ám rövid időn belül ők is felmondtak. Nem nehéz fizikai munkáról van szó, az üzemben a gyártósoron kell a gépeket kezelni, kiszolgálni. Ennek ellenére mégsem találunk munkaerőt. Ma már belátom, nagy tévedés volt részünkről, hogy Magyarországról akartuk feltölteni a létszámot. Ezért idén is kénytelenek voltunk Ukrajnában, Kárpátaljáról toborozni idénymunkásokat. Legutóbb 224 dolgozónk érkezett a határon túlról. Évek óta nagyon jó a kapcsolatunk a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal Nyugat-dunántúli Regionális Igazgatóságával. A hivatal segítségünkre volt és kihelyezett félfogadással lehetőséget biztosított arra, hogy a dolgozóinknak ne kelljen Győrbe mennie, hanem itt helyben elintézhetik a hivatalos ügyeket – mondta Lengyel Ferenc.
Dr. Sipos Anikó, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal Nyugat-dunántúli Regionális Igazgatóságának igazgatóhelyettese elmondta: a külföldi munkavállalóknak szálláshely-bejelentési kötelezettségük van a hivatal felé. Ezt a jogszabály szerint személyes megjelenéssel tehetik meg. Ebben az esetben azonban olyan nagy létszámról volt szó, hogy a hivatal a cég kérésének eleget téve kihelyezett ügyfélfogadást tartott az üzemben. Hozzátette: a dunakiliti gyárral évek óta jó a kapcsolatuk, az előírásoknak megfelelően alkalmaz külföldieket, példa lehetne számos más cég előtt. Elmondta: ez idáig csak Dunakilitin tartottak ilyen jellegű kihelyezett félfogadást, noha a megyében sok helyen foglalkoztatnak külföldieket, ám ilyen nagy létszámban sehol.
A Kisalföld által megkérdezett ukrán dolgozók mindegyike elégedetten nyilatkozott a munkájáról és a bérükről. A Beregszászi járásból érkezett Bambuskár házaspár már tavaly is Dunakilitin dolgozott. Bambuskár Klára és József elmondta: falujukból és a szomszédos településekről korábban többen dolgoztak már itt. Ezért gondolták ők is, hogy megpróbálják, és mint mondják, nem bánták meg. Otthon nagyon kevés a munkalehetőség és a bérek is jóval alacsonyabbak. Ukrajnában is a mezőgazdaságban dolgoztak, amikor kaptak munkát, ám az itteni fizetésük többszöröse annak.
(Kisalföld)
