Mindig is tudtuk, hogy minden egyes országban a cigányok túlnyomó többsége drogozik, kábítós. Nemcsak saját maguktól (hányszor, de hányszor hallottuk már, védekezésképp, hogy „be volt drogozva, nem tehet arról, hogy gyilkolt!” – lásd pl. EZT a kihagyhatatlan sajóbábonyi videót), hanem a hivatalos statisztikákból (köztük külföldiekből: finn, tót, bolgár stb.) is.
Mindezt megerősíti az alább teljességében olvasható cikk kulcsmondata: „A Kálvária téri tűcsereközpont tipikus látogatója az alapítvány statisztikái szerint férfi, húszas évei végén jár és roma.” Felvetődnek a kérdések:
- Miből futja az átlagcigánynak a drogra? Megdolgozik érte? Finoman szólva: kétlem. Ha nem, akkor tán csak nem bűnözésből szerzi a rávalót? Irány a sitt. Vagy a segílykéből? Itt az idő annak a megkurtítására – nehogy már drogozzon a tetves a MI által eredetileg létfenntartásra, élelemre adott pénzből!
- Miért van az, hogy bár a cigányság részaránya még Józsefvárosban is alacsonyabb, mint a fehéreké, mégis abszolút számokban a legtöbb drogos ork? Ha már ilyen sok szabadidejük, energiájuk van, miért nem mondjuk iskolába járásra, művelődésre fordítják szegínek? Ebben az életkorban (húszas évei végén) még simán járhatna egyetemre vagy legalábbis valami felnőttoktatásra – miért nem teszi?
Az anyagból még az is kiderül, hogy sündőrségünk még csak véletlenül sem akar fellépni a drogterjesztők ellen. Tán csak nem azért, mert a drogmaffiát is jórészt a cigányok futtatják?
Az eredeti cikk:
Narkógettó alakult ki a Józsefvárosban
Narkógettó alakult ki a Józsefvárosban a kerületi tűcsereprogramot működtető Kék Pont Alapítvány munkatársai szerint. Az alapítvány kerületi központjához 1600 intravénás droghasználó jár steril tűért. A hepatitisz C fertőzöttek aránya az alapítvány által megvizsgált kábítószer használók körében háromszor akkora, mint az országos átlag. A kerület új polgármestere kampányprogramjában csak annyit ígért: szigorúan büntetik majd a közterületi drogfogyasztást.
Veszélyesen elterjedt a hepatitisz C fertőzés a józsefvárosi intravénás droghasználók körében - a Kék Pont Alapítvány tűcsereprogramjában tavaly megszűrt emberek 70 százalékánál kimutatták a fertőzést. Az alapítvány több mint három éve működő Kálvária téri központja jelenleg körülbelül 1600 intravénás droghasználóval áll kapcsolatban, nagyjából 60 százalékuk józsefvárosi lakos, de jönnek a szomszédos hetedik és kilencedik kerületből is.
Naponta több mint 50 ember jelenik meg a központnál, hetente tíz új droghasználó bukkan fel. A többségük - 70 százalékuk - amfetamint használ, a többiek heroint. A Kálvária téri tűcsereközpont tipikus látogatója az alapítvány statisztikái szerint férfi, húszas évei végén jár és roma.
Tavaly a tűcsereprogramban az alapítvány 104 ezer darab steril fecskendőt - vagyis átlagosan naponta 285-öt - adott ki, és 48 ezer használt fecskendőt cserélt be. Idén csak októberig több mint 120 ezer fecskendő fogyott. Az alapítvány becslései szerint a Kálvária tér környékén évente nagyjából egymillió szúrás történik, ezeknek csupán 10 százalékát tudják lefedni steril tűkkel - mondta Rácz József, a Kék Pont igazgatója a Narkógettó munkacímen meghirdetett keddi konferencián.
A narkógettó szót azért használják az alapítvány munkatársai, mert Józsefvárosban létrejött egy jól körülhatárolható terület, ahol megszokott a nyíltszíni droghasználat. Üres telkeken, romos házakban, belövőszobaként használt lakásokban szúrják magukat az emberek, kockázatos higiéniás körülmények között, a rendőröktől tartva gyorsan és félve, sokszor közös felszerelést használva.
A kifejezetten intravénás droghasználók számára kifejlesztett fecskendőket az alapítvány Angliából szerzi be, egy tű körülbelül 33 forintba kerül - mondta az [origo]-nak a Kontakt nevű tűcsereprogram vezetője, Gyékiss Roland. Egy hepatitisz C fertőzött ember kezelési költsége 3,5-4 millió forint - közölte Rácz. Előadásában ismertette egy tíz éven át futó ausztrál tűcsereprogram 2009-ben elkészült értékelését, amelyből kiderült: minden tűcserébe fektetett 1 dollárra több mint 4 dollár megtérülés jutott azáltal, hogy megelőzték a megbetegedéseket, és így nem kellett a fertőzöttek gyógyítására költeni.
Tarol a hepatitisz C Józsefvárosban
A józsefvárosi intravénás droghasználók körében kimutatott 70 százalékos hepatitisz C fertőzöttségi arány körülbelül háromszor akkora, mint az országos átlag ugyanebben a szubkultúrában. Az intravénás droghasználat és hepatitisz C fertőzés kapcsolatának korábbi elemzései szerint a fertőzést általában az első szúrást követő öt éven belül elkapják, a Kálvária téri központba járó emberek többsége pedig már kilenc-tíz éve drogozik - mondta Rácz. Ezért szerinte valószínű, hogy a józsefvárosi droghasználók évekkel a tűcsereprogram kezdete előtt fertőzödtek meg.
A hepatitisz C-t csendes járványnak szokták nevezni, mert a tünetek csak hosszú idő, 10-20 év után jelentkeznek, a fertőzött pedig anélkül adhatja tovább a vírust, hogy egyáltalán tudna róla. A fertőzötteknek csak 15-30 százaléka épül fel spontán, a többiek krónikus májbetegséget kapnak, amibe a betegek 1-5 százaléka bele is hal. A Kálvária téri központban megszűrt emberek többsége sem tud arról, hogy fertőzött, mert a szűrés után csak kevesen mennek vissza a leletekért: ez az egyik probléma, amire megoldást kellene találni - mondta Rácz.
A Kék Pont ártalomcsökkentő szolgáltatásai, a szűrések ingyenesen, anonim módon elérhetők a droghasználók számára. Az alapítvány nem csak azoknak segít, akik elmennek a központba: végeznek utcai munkát is. Megpróbálnak kapcsolatba lépni olyan emberekkel, akik bizalmatlanok az intézményi ellátással szemben, főként szerhasználó fiatalokkal és hajléktalanokkal. Ezen kívül begyűjtik a közterületeken szétdobált használt fecskendőket.
A pénz mostanra szinte teljesen elfogyott a tűcsereprogram mögül. A szenvedélybetegek alacsony küszöbű szolgáltatása után járó szociális normatíva csak arra elég, hogy "a stáb végezze a dolgát" - mondta el az [origo]-nak Barna Erika, a Kék Pont kommunikációs vezetője. A tűcseréhez kellő fecskendőkre a pénzt pályázati úton szerzik meg. Nemrég a Szociális és Munkaügyi Minisztériumtól kaptak új tűkészletet, de szeptemberben az alapítvány attól tartott, hogy legfeljebb év végéig tudják működtetni a programot. A helyzetről szeptemberben tájékoztatták a VIII. kerületi önkormányzat döntéshozóit, megkeresték többek között az összes kerületi képviselőt is, de ők nem reagáltak az alapítvány munkatársai szerint.
Az új polgármester büntetést ígér
Józsefvárosban november 22-én Kocsis Máté, a Fidesz-KDNP jelöltje nagy fölénnyel győzött az időközi polgármester-választáson. "Hiszem, hogy az új helyzettel olyan új időszámítás kezdődik Budapest szívében, amely minden józsefvárosinak - függetlenül attól, hogy ma kire szavazott - örömet, megnyugvást és biztonságot nyújt" - mondta megválasztása után Kocsis. Az új polgármester programjában a drogprobléma kezeléséről csak annyit írt: "Szigorúan büntetjük a közterületi alkohol-és drogfogyasztást, mert kerületünk nyugalma mindennél fontosabb".
Keddre, az AIDS világnapjára a Kék Pont kerekasztal-beszélgetést hívott össze, melyre többek közt meghívták az önkormányzat, a rendőrség és az ÁNTSZ illetékeseit. Barna Erika szerint nem elsősorban anyagi támogatást várnak az önkormányzattól - bár arra is szükségük lenne - , hanem hogy elkezdődhessen egy közös akcióterv kidolgozása arról, mihez lehet kezdeni a kerületben kialakult narkógettóval.
A kormány október 30-án nyújtotta be a parlament elé az új nemzeti drogstratégiát, amely az idén lejáró korábbi stratégiát felváltva 2018-ig tervez. (Az új drogstratégiáról részletesen korábbi cikkünkben, itt olvashat, a régi értékeléséről pedig itt.) Az új stratégia egyik célkitűzése, hogy növelni kell a tűcsereprogramok lefedettségét. Magyarországon a Kék Pont igazgatója szerint az összes tűcsereprogramban évi 200-250 ezer tűt adnak ki, ami nemzetközi összehasonlításban kevésnek számít, a hasonló népességű Ausztriában például ez a szám évi 2 millió.
Idén készült egy kutatás arról, mire mentek el korábban a kábítószerrel kapcsolatos költségvetési kiadások. 2007-ben összesen körülbelül 10 milliárd forintot költöttek, ennek mintegy háromnegyede - 7,4 milliárd forint - a büntető-igazságszolgáltatás területére ment el, míg az ártalomcsökkentést is magába foglaló szoiális ellátásokra csak 660 millió forint jutott.
(zsOrigo)
Mindezt megerősíti az alább teljességében olvasható cikk kulcsmondata: „A Kálvária téri tűcsereközpont tipikus látogatója az alapítvány statisztikái szerint férfi, húszas évei végén jár és roma.” Felvetődnek a kérdések:
- Miből futja az átlagcigánynak a drogra? Megdolgozik érte? Finoman szólva: kétlem. Ha nem, akkor tán csak nem bűnözésből szerzi a rávalót? Irány a sitt. Vagy a segílykéből? Itt az idő annak a megkurtítására – nehogy már drogozzon a tetves a MI által eredetileg létfenntartásra, élelemre adott pénzből!
- Miért van az, hogy bár a cigányság részaránya még Józsefvárosban is alacsonyabb, mint a fehéreké, mégis abszolút számokban a legtöbb drogos ork? Ha már ilyen sok szabadidejük, energiájuk van, miért nem mondjuk iskolába járásra, művelődésre fordítják szegínek? Ebben az életkorban (húszas évei végén) még simán járhatna egyetemre vagy legalábbis valami felnőttoktatásra – miért nem teszi?
Az anyagból még az is kiderül, hogy sündőrségünk még csak véletlenül sem akar fellépni a drogterjesztők ellen. Tán csak nem azért, mert a drogmaffiát is jórészt a cigányok futtatják?
Az eredeti cikk:
Narkógettó alakult ki a Józsefvárosban
Narkógettó alakult ki a Józsefvárosban a kerületi tűcsereprogramot működtető Kék Pont Alapítvány munkatársai szerint. Az alapítvány kerületi központjához 1600 intravénás droghasználó jár steril tűért. A hepatitisz C fertőzöttek aránya az alapítvány által megvizsgált kábítószer használók körében háromszor akkora, mint az országos átlag. A kerület új polgármestere kampányprogramjában csak annyit ígért: szigorúan büntetik majd a közterületi drogfogyasztást.
Veszélyesen elterjedt a hepatitisz C fertőzés a józsefvárosi intravénás droghasználók körében - a Kék Pont Alapítvány tűcsereprogramjában tavaly megszűrt emberek 70 százalékánál kimutatták a fertőzést. Az alapítvány több mint három éve működő Kálvária téri központja jelenleg körülbelül 1600 intravénás droghasználóval áll kapcsolatban, nagyjából 60 százalékuk józsefvárosi lakos, de jönnek a szomszédos hetedik és kilencedik kerületből is.
Naponta több mint 50 ember jelenik meg a központnál, hetente tíz új droghasználó bukkan fel. A többségük - 70 százalékuk - amfetamint használ, a többiek heroint. A Kálvária téri tűcsereközpont tipikus látogatója az alapítvány statisztikái szerint férfi, húszas évei végén jár és roma.
Tavaly a tűcsereprogramban az alapítvány 104 ezer darab steril fecskendőt - vagyis átlagosan naponta 285-öt - adott ki, és 48 ezer használt fecskendőt cserélt be. Idén csak októberig több mint 120 ezer fecskendő fogyott. Az alapítvány becslései szerint a Kálvária tér környékén évente nagyjából egymillió szúrás történik, ezeknek csupán 10 százalékát tudják lefedni steril tűkkel - mondta Rácz József, a Kék Pont igazgatója a Narkógettó munkacímen meghirdetett keddi konferencián.
A narkógettó szót azért használják az alapítvány munkatársai, mert Józsefvárosban létrejött egy jól körülhatárolható terület, ahol megszokott a nyíltszíni droghasználat. Üres telkeken, romos házakban, belövőszobaként használt lakásokban szúrják magukat az emberek, kockázatos higiéniás körülmények között, a rendőröktől tartva gyorsan és félve, sokszor közös felszerelést használva.
A kifejezetten intravénás droghasználók számára kifejlesztett fecskendőket az alapítvány Angliából szerzi be, egy tű körülbelül 33 forintba kerül - mondta az [origo]-nak a Kontakt nevű tűcsereprogram vezetője, Gyékiss Roland. Egy hepatitisz C fertőzött ember kezelési költsége 3,5-4 millió forint - közölte Rácz. Előadásában ismertette egy tíz éven át futó ausztrál tűcsereprogram 2009-ben elkészült értékelését, amelyből kiderült: minden tűcserébe fektetett 1 dollárra több mint 4 dollár megtérülés jutott azáltal, hogy megelőzték a megbetegedéseket, és így nem kellett a fertőzöttek gyógyítására költeni.
Tarol a hepatitisz C Józsefvárosban
A józsefvárosi intravénás droghasználók körében kimutatott 70 százalékos hepatitisz C fertőzöttségi arány körülbelül háromszor akkora, mint az országos átlag ugyanebben a szubkultúrában. Az intravénás droghasználat és hepatitisz C fertőzés kapcsolatának korábbi elemzései szerint a fertőzést általában az első szúrást követő öt éven belül elkapják, a Kálvária téri központba járó emberek többsége pedig már kilenc-tíz éve drogozik - mondta Rácz. Ezért szerinte valószínű, hogy a józsefvárosi droghasználók évekkel a tűcsereprogram kezdete előtt fertőzödtek meg.
A hepatitisz C-t csendes járványnak szokták nevezni, mert a tünetek csak hosszú idő, 10-20 év után jelentkeznek, a fertőzött pedig anélkül adhatja tovább a vírust, hogy egyáltalán tudna róla. A fertőzötteknek csak 15-30 százaléka épül fel spontán, a többiek krónikus májbetegséget kapnak, amibe a betegek 1-5 százaléka bele is hal. A Kálvária téri központban megszűrt emberek többsége sem tud arról, hogy fertőzött, mert a szűrés után csak kevesen mennek vissza a leletekért: ez az egyik probléma, amire megoldást kellene találni - mondta Rácz.
A Kék Pont ártalomcsökkentő szolgáltatásai, a szűrések ingyenesen, anonim módon elérhetők a droghasználók számára. Az alapítvány nem csak azoknak segít, akik elmennek a központba: végeznek utcai munkát is. Megpróbálnak kapcsolatba lépni olyan emberekkel, akik bizalmatlanok az intézményi ellátással szemben, főként szerhasználó fiatalokkal és hajléktalanokkal. Ezen kívül begyűjtik a közterületeken szétdobált használt fecskendőket.
A pénz mostanra szinte teljesen elfogyott a tűcsereprogram mögül. A szenvedélybetegek alacsony küszöbű szolgáltatása után járó szociális normatíva csak arra elég, hogy "a stáb végezze a dolgát" - mondta el az [origo]-nak Barna Erika, a Kék Pont kommunikációs vezetője. A tűcseréhez kellő fecskendőkre a pénzt pályázati úton szerzik meg. Nemrég a Szociális és Munkaügyi Minisztériumtól kaptak új tűkészletet, de szeptemberben az alapítvány attól tartott, hogy legfeljebb év végéig tudják működtetni a programot. A helyzetről szeptemberben tájékoztatták a VIII. kerületi önkormányzat döntéshozóit, megkeresték többek között az összes kerületi képviselőt is, de ők nem reagáltak az alapítvány munkatársai szerint.
Az új polgármester büntetést ígér
Józsefvárosban november 22-én Kocsis Máté, a Fidesz-KDNP jelöltje nagy fölénnyel győzött az időközi polgármester-választáson. "Hiszem, hogy az új helyzettel olyan új időszámítás kezdődik Budapest szívében, amely minden józsefvárosinak - függetlenül attól, hogy ma kire szavazott - örömet, megnyugvást és biztonságot nyújt" - mondta megválasztása után Kocsis. Az új polgármester programjában a drogprobléma kezeléséről csak annyit írt: "Szigorúan büntetjük a közterületi alkohol-és drogfogyasztást, mert kerületünk nyugalma mindennél fontosabb".
Keddre, az AIDS világnapjára a Kék Pont kerekasztal-beszélgetést hívott össze, melyre többek közt meghívták az önkormányzat, a rendőrség és az ÁNTSZ illetékeseit. Barna Erika szerint nem elsősorban anyagi támogatást várnak az önkormányzattól - bár arra is szükségük lenne - , hanem hogy elkezdődhessen egy közös akcióterv kidolgozása arról, mihez lehet kezdeni a kerületben kialakult narkógettóval.
A kormány október 30-án nyújtotta be a parlament elé az új nemzeti drogstratégiát, amely az idén lejáró korábbi stratégiát felváltva 2018-ig tervez. (Az új drogstratégiáról részletesen korábbi cikkünkben, itt olvashat, a régi értékeléséről pedig itt.) Az új stratégia egyik célkitűzése, hogy növelni kell a tűcsereprogramok lefedettségét. Magyarországon a Kék Pont igazgatója szerint az összes tűcsereprogramban évi 200-250 ezer tűt adnak ki, ami nemzetközi összehasonlításban kevésnek számít, a hasonló népességű Ausztriában például ez a szám évi 2 millió.
Idén készült egy kutatás arról, mire mentek el korábban a kábítószerrel kapcsolatos költségvetési kiadások. 2007-ben összesen körülbelül 10 milliárd forintot költöttek, ennek mintegy háromnegyede - 7,4 milliárd forint - a büntető-igazságszolgáltatás területére ment el, míg az ártalomcsökkentést is magába foglaló szoiális ellátásokra csak 660 millió forint jutott.
(zsOrigo)
Olvasó: Adjon Isten Kurucok!
A narkógettós cikkhez szeretnék hozzászólni. Én sajnos a Baross utcában lakom, a Kálvária tér mellett.
A narkógettós cikkhez szeretnék hozzászólni. Én sajnos a Baross utcában lakom, a Kálvária tér mellett.
Először is felháborító dolognak tartom, hogy egy általános iskola és egy játszótér (a Kálvária téren közpénzből felújított EU-konform játszótér) közvetlen közelében létesítettek tűcsere-központot (gyk. junkie-gyűjtőt). Arról nem is beszélve, hogy számtalanszor lehet látni a környéken - főleg sötétedés után - a drogtól/piától zombi vagy éppen agresszív, óbégató orkokat (tipikus gyülekezőhelyük az Axa bank kirakatának padkája). Néha tényleg olyan érzése van az embernek, hogy Mória tárnáiban jár, amikor szállingóznak elő a sötét, kivilágítatlan gettóból...
Ráadásul mindezt magyar adóforintokból finanszírozzák, hiszen a Központ fenntartása gondolom nem a dohány utcai zsinagóga adományládájából vagy esetleg Izrael állam globális drogellenes alapjából történik, nem is beszélve arról, hogy segílyből cuccoznak cigusaink, és a pályázaton nyert tűket is közpénzből fizetik ki.
Ha Kocsis Máté valóban tenni akar a kerületért, akkor a sündőrséggel RENDSZERESEN razziáztatja a kerület lepusztult házait/telkeit, összefogdossa az ott anyagozó söpredéket, és a tűkre költött milliárdokból központilag szervezett kényszerleszoktató programot indíthatnának meglévő börtöneinkben, ahonnan a rabokat kiebrudalhatnák Szibériába bérrabtartásra napi 3000 Ft-ért a mostani 8000(!) helyett. A maradék napi 5000 Ft-ból szerény véleményem szerint a leszoktatás is kivitelezhető, így az egész program nullszaldós lenne, de lehet, hogy pluszos...
Tulajdonképpen szerintem a heroin elvonási tünetei miatt fellépő fájdalmat se nagyon kéne csillapítani, hiszen cigusainkat köztudottan csak a fájdalomból értenek.
Természetesen rehabilitációs tevékenységként (amikor már kiürültek) ki lehetne őket vinni a tiszai gátakra, amik mellesleg éppen sorban repedeznek az elhanyagoltság miatt, vagy elkapálgathatnának a börtön belső kertjében.
Ha megkeres ez ügyben titeket bármilyen "leszoktatásügyi minisztérium" vagy hasonló szervezet, ajánlom magamat, szervezet-átalakításban, rendszerfelépítésben bármikor állok rendelkezésükre (még százmilliós végkielégítést sem fogok kérni, megígérem).
Szebb Jövőt!
Ráadásul mindezt magyar adóforintokból finanszírozzák, hiszen a Központ fenntartása gondolom nem a dohány utcai zsinagóga adományládájából vagy esetleg Izrael állam globális drogellenes alapjából történik, nem is beszélve arról, hogy segílyből cuccoznak cigusaink, és a pályázaton nyert tűket is közpénzből fizetik ki.
Ha Kocsis Máté valóban tenni akar a kerületért, akkor a sündőrséggel RENDSZERESEN razziáztatja a kerület lepusztult házait/telkeit, összefogdossa az ott anyagozó söpredéket, és a tűkre költött milliárdokból központilag szervezett kényszerleszoktató programot indíthatnának meglévő börtöneinkben, ahonnan a rabokat kiebrudalhatnák Szibériába bérrabtartásra napi 3000 Ft-ért a mostani 8000(!) helyett. A maradék napi 5000 Ft-ból szerény véleményem szerint a leszoktatás is kivitelezhető, így az egész program nullszaldós lenne, de lehet, hogy pluszos...
Tulajdonképpen szerintem a heroin elvonási tünetei miatt fellépő fájdalmat se nagyon kéne csillapítani, hiszen cigusainkat köztudottan csak a fájdalomból értenek.
Természetesen rehabilitációs tevékenységként (amikor már kiürültek) ki lehetne őket vinni a tiszai gátakra, amik mellesleg éppen sorban repedeznek az elhanyagoltság miatt, vagy elkapálgathatnának a börtön belső kertjében.
Ha megkeres ez ügyben titeket bármilyen "leszoktatásügyi minisztérium" vagy hasonló szervezet, ajánlom magamat, szervezet-átalakításban, rendszerfelépítésben bármikor állok rendelkezésükre (még százmilliós végkielégítést sem fogok kérni, megígérem).
Szebb Jövőt!
