A Magyar Nemzet mai, a kesznyéteni cigánybűnözéssel foglalkozó cikke következik. Lásd: Szoboszlai Barna, az „uborkás” „gyilkos”, vagy ahogy Hell István hazaáruló SZDSZ-es politikus nevezi, „gyilkos prosztó”. Talán mondanunk sem kell, cigányaink azóta is bűnöznek (ahogy az pl. ITT is olvasható) és a magyarok menekülnek a rohamléptekkel elorkosodó településről.
Mivel a cikk csak a papírverzióban jelent meg, beszkenneltük, hogy olvasóink online is olvashassák. Természetesen, mint mindig, nálunk jelenik meg az anyag legelőször.
Kertek alatt
Nem költözik vissza Kesznyétenre Szoboszlai Barna
Néhány éven belül a roma lakosság kerül többségbe a Borsod megyei Kesznyétenben.
Bár a Tiszaújváros szomszédságában található, kitűnő adottságú falu a „világ legjobb helye", ha tehetné, menekülne innen szinte mindenki. Főleg mióta Szoboszlai Barna bácsi kerítésen belülre helyezett vezetéke agyoncsapott egy uborkatolvajt.
Nyílegyenes út vezet Tiszaújvárosból Kesznyétenre. Csak az öt kilométer hosszú út végénél kapaszkodik a Sajó-híd kaptatájához egy nagy ívű kanyar. Távolban a vegyi kombinát hatalmas gyárkéményeinek a hideg miatt mozdulatlannak tetsző füstoszlopai. A kőkeménnyé fagyott szántóföldeken emberek mozgolódnak. Sorra döntik, csonkítják az élő fákat, aztán biciklikre kötve tolják a tüzelőt Kesznyétenbe. Nincs, ki megállítaná őket, ki megmondaná ezredjére, hogy ez tilos. Favágási szezon van.
A falu polgármestere, Kecső Imre olyan mozdulatot tesz az üvegasztal felett, mintha kiterítené a kártyáit: tiszta bubi, dáma, király, ász. Számtalan Kesznyéten látnivalóit ábrázoló képeslapot, színes kiadványt, leporellót szór elém. Lenne itt látnivaló.
A falu területén 1984-ben ókori szkíta sírokat találtak. A kesznyéteni tájvédelmi körzet a Tisza, a Takta, a Sajó és a tiszalúci Holt-Tisza által közrefogott öblözet. Morotvákkal, elhagyott folyómedrekkel tarkított síkság. A Tisza és a Takta korábbi folyómedreinek hosszúkás mélyedéseiben mocsarak képződtek egyedülálló növényzettel és madárvilággal. Napestig sorolhatnám a tájékoztatóból a Kerek-tó, Görbe-tó, Hímes-tó, az Emberes-holtágak és morotvák hínárnövény-típusait, a holtágak úszólápjainak növényvilágát, a bogarak védett fajait az aranypettyes bábrablótól a szarvasbogárig, vagy regélhetnék a különféle békák, gőték és mocsári teknősök világáról. Szóval tényleg nagy lehetőség rejlik benne, de a tájvédelmi körzet bemutatóházához a cigány telepen keresztül vezet az út.
Kesznyéten a szerencsi, majd a mezőcsáti járáshoz tartozott, s bár a hetvenes években csak körülményesen lehetett Leninvárost (a mai Tiszaújvárost) megközelíteni, hiszen a Sajó-híd létezett, de nem vezetett út tovább, a helybéliek a közeli városba jártak dolgozni. Cigányok és magyarok egyaránt.
- A rendszerváltás kihúzta a talajt a cigányság lába alól: aluliskolázottan nem találtak munkát, az elmúlt húsz évben pedig elkényeztették őket a segélyrendszerrel - vélekedik a polgármester. Mint mondja: felnőtt egy olyan generáció, amelyik megszokta, hogy nem kell csinálni semmit sem, mert a segélyek házhoz jönnek. A gyermekek nem azt látták, hogy apa és anya munkába megy.
Kecső Imre egyébként magyar-történelem szakos középiskolai tanár, aki 1994 óta független polgármestere az 1895 lakosú településnek. Helytörténeti kutató, ő írta a falu kismonográfiáit.
Állami támogatásból tengődik a fél falu. A segélyeket kénytelenek személyesen kifizetni, hiszen a postázás évi költsége évente akár egymillió forint is lehetne. A szociális kártya nem ördögtől való, Kesznyétenben bizonyos pénzeket évtizedek óta ételutalványban fizetnek ki. Csak nem verték nagydobra. Segélyezéskor megjelennek a roma uzsorások is (Kuruc.info: akárcsak Baranyában / az Ormánságban – lásd Mali Zoltán ezirányú segélykiáltásait –, itt is kivétel nélkül mindegyikük cigó…), akik saját fajtájukat használják ki. Többször volt rendőrségi vizsgálat, de a kiszolgáltatott romák végül visszavonták vallomásukat. Pedig mindenki tudja, hogy kik az uzsorások, de erről nem beszél senki sem. Segélyosztást követően a két italkimérésben, a Békében és a Fortunában tetőfokára hág a hangulat. (Kuruc.info: ennyit arról, hogy elisszák-e a cigányok a segílyt, vagy sem…) A Békéből jó néhány romát ki is tiltottak, mert jókedvükben földhöz csapták az üvegpoharakat, s megpróbálták két vállra fektetni a játékgépet. (Kuruc.info: 1.) kíváncsiak vagyunk, a fajvédők ezt megneszelve beperlik-e a kocsmát rászízmusért meg kirekesztésért… 2.) figyeljük meg: a cikk is hangsúlyozta, cigók az illetők és nem magyarok. Talán nem véletlen, hogy füstöséket valamiért nem komálják a kocsmárosok, diszkósok – tán csak nem azért, mert nem tudnak viselkedni, szétverik a berendezést, elüldözik a normálisabb – és megbízható(bb)an fizető – vendégeket?) A Fortuna népszerűbb, vendégtartózkodásig nyitva vannak, száznegyven forint a Kinizsi sör, s elvitelre kétszázhetven forint egy liter műanyag flakonos vörösbor.
Kisebbségből többség
Míg 1880-ban egyetlen roma sem élt a településen, 1920-ban három-, 1975-ben 13, 1998-ban 28 százalékos volt az arányuk, most 40-45 százalékos lehet. A polgármester fontosnak tartja hozzátenni: ez csupán becslés, hiszen hivatalosan az a roma, aki annak tartja magát, így a népszámlálási statisztika alapján Kesznyétenben csupán 12 a romák száma!
Míg 1998-ban a demográfusok úgy becsülték, hogy 2010-re 2100 lakos él majd itt, a település lélekszáma régóta stagnál. Egyre több ember nem Kesznyétenben képzeli el a jövőjét, a falunak mégis megtartó ereje van. Ez pedig abban rejlik, hogy senki sem tud innét elmenekülni, ugyanis nem tudja eladni az ingatlanát. (Kuruc.info: a cigány szomszédság, a cigányfertőzöttség igencsak árlehajtó tényező. Vajon miért?)
A közkonyhán dolgozó Rita, Mózsik Sándorné mondja:
- A szüleim meghaltak, évek óta árulom az 1976-ban épített főutcai, jó állagú házukat. Újságokban hirdetem, ügynököt fogadtam fel, de amikor kiderül, hogy az ingatlan Kesznyétenben található, lerakják a telefont. Máshol 18-20 milliót kérnének érte, itt csupán 6,5 milliót.
A középkorú hölgy egyébként kivétel, nem menne el a faluból. Itt született, számára ez a világ legszebb helye.
A világ legszebb helyén azonban mindennaposak a magánportán belüli lopások, a szántóterületek, gyümölcsösök megdézsmálása. Ezt a rendőrségi statisztika nyilvánvalóan nem tükrözi, hiszen a legtöbben már feljelentést sem tesznek. (Kuruc.info: szép kis adalék a hivatalos, a bűnözés csökkenéséről hazudozó kormánypropagandához. További, tárgybeli cikkhivatkozások INNEN követhetők) Hagyományos közösségi élet nincsen. (Kuruc.info: szemben mondjuk a Jobbik-közeli vezetésű Érpatakkal, ahol, miután a polgármester megtisztította a cigánybűnözéstől a falut, újult erőre kapott a közösségi élet, az asszonyok dalárdába járnak, énekelnek, összejárnak – igen, ott merik hagyni a házukat, mert tudják, a cigányok nem merik azokat feltörni. Kapcsolódó Érpatak-videó ITT.) A falu önszerveződésére egy példa: polgárőrség sem működik, de nem azért, mert sajnálják a szabad időt, hanem mert senki nem vállalja a tanúskodást, a bíróságra járást. (Kuruc.info: félnek az orkok bosszújától…) Ezért nem működik a mezőőri szolgálat sem. Bár négyzetméterenként csupán két fillér lenne az őrzés éves díja, sokan úgy gondolják, néhány mezőőr kevés a falu körüli földek őrzéséhez.
Az uborkás eset
Kesznyéten hírhedtté vált, amikor 2008 nyarán agyonütött az áram egy uborkatolvajt. Szoboszlai Barna, mivel már többször megdézsmálták a kertjét, a kerítésen belül, a földtől negyven centiméter magasságban a paradicsomkarókhoz kötött alumíniumdrótba vezetett árammal védekezett a tolvajok ellen, három helybéli pedig hiába tudott a módszerről, segélyosztás utáni részegségében, bosszantásként . (Kuruc.info: …legalábbis a helyi cigányvezető ezzel „magyarázza” tettüket – lásd alább) - két másik kerten keresztülhaladva átmászott a kerítésen, és belebotlott a föld feletti vezetékbe. Egyikük a helyszínen meghalt, ötvenfős felbőszült rokonságát a rendőrök akadályozták meg, hogy elégtételt vegyen az idős férfin.
A 68 éves férfinak egyébként évente több százezer forintos kára keletkezett a lopásokból, s ezt megelégelve azért helyezte el a vezetékeket, hogy az áram megcsípje a tetteseket. Mivel nem így történt, hanem egy ember meghalt, egy pedig súlyos állapotba került, a férfit előzetes letartóztatásba helyezte a Miskolci Városi Bíróság, s mire a faluban élők összegyűjtötték az óvadékát, a bíróság végül házi őrizetre enyhítette az előzetes letartóztatást. A férfinak Szepessy Zsolt, Monok polgármestere fogadott ügyvédet, s Erdei Csaba ügyvéd ingyen vállalta a gyanúsított jogi képviseletét. Szoboszlai Barna felesége Monokon kapott elhelyezést, az idei év végére várható első fokon a precedensértékű ítélet kihirdetése.
Az ügy jogtörténelmet írt: gyaníthatóan katalizátorként hatott a büntető törvénykönyv módosításánál is, aminek eredményeképpen ma már lehetőség nyílik arra, hogy a bűnözők ellen hatékonyabb „megelőző" védekezést folytasson az állampolgár. Igaz, ezt csak olyan eszközökkel teheti, amelyek emberi élet kioltására nem alkalmasak. (Kuruc.info: azaz: nesze semmi, fogd meg jól – ahogy alább is kifejtjük majd, ezekkel aztán nem fogják távol tartani a cigókat…)
Jogi szakértők szerint tehát akár áramot is lehel vezetni a kerítésbe, de csak olyan erősségűt, amely maradandó sérülést nem okoz, csak elrettentő fájdalmat. (Kuruc.info: azaz: „tehénpásztor” - pofon a sz@rnak. A cigány tudja azt, amit a tehén, a borjú nem: azt, hogy az életére nem jelent veszélyt az áram, és röhögve átvágja, eltiporta a vezetéket. Miközben, még egyszer, minimum(!) az EU-tag Szlotákiában és Európa egyik bezzeg-országában, a fejlett, gazdag Finnországban szabadon lelőhető a betörő. Le is lövik, úgy, ahogy kell – a finnek különösen ki vannak akadva a cigókra azoknak például a második világháborús árulásaik [és azóta is nyomatott bűnözése] miatt – kötelező cikk ITT.)
- Nehezen éltük meg ezt az időszakot. Reflektorfénybe kerültünk, s a negatív imázs erősödött fel - sorolja Kecső Imre polgármester. - Mivel a térségi körzeti megbízotti iroda rendőri létszáma megduplázódott, kettőről négyre nőtt, így a lopások száma némileg mérséklődött. Az önkormányzat anyagilag támogatta Szoboszlai bácsi családját, és az elhunyt férfi családját is, az áldozat temetését is mi fizettük (Kuruc.info: minek? Volt pénzük – ha kocsmára, állandó lerészegedésre futotta... Persze erre is a MI zsebünkből húztak ki pénzt – ugyanis sokan emlékezhetnek még arra, hogy a megsült cigány világéletében segílyes, azaz munkakerülő, általunk eltartott volt…). Kezdeti fenyegetőzések ellenére etnikai konfliktus nem alakult ki. Kesznyétenben Szoboszlai bácsi rendőri védelmet nem kapott volna (Kuruc.info: az csak a cigányoknak jár, ha valaki szegíneket úgymond „megfenyegeti”), ezért szerencsés megoldás, hogy a család nem itt él - szögezi le az elöljáró,
Az egyéves évfordulón a képviselő-testület meglátogatta a Monokon élő Szoboszlai családot s az elhunyt uborkatolvaj rokonságát is. Mivel a közelben található Nagycsécs, a roma sorozatgyilkosságok idején önkormányzati közmunkásokból, helyi magyarokból és romákból faluőrséget hoztak létre, s a telepen járőröztek.
Kiss Gyulával, aki tizenöt éve elnöke a kisebbségi önkormányzatnak, az általános iskola előtt találkozom. Az intézményben ő a biztonsági őr.
- Ami történt, elszomorító. A korábbi lopások miatt többször összeszólalkozott az idős ember és a három roma. Mindkét félt hibáztatom. A jószívű, jólelkű Szoboszlai bácsi nem kért segítséget a rendőrségtől, hanem maga próbálta megoldani a helyzetet. A három roma férfi valóban ittas volt, s aki éhezik, az nyilvánvalóan nem uborkát fog lopni - ismeri el. - Csínytevésnek, bosszantásnak gondolták, amit csináltak. (Kuruc.info: még egyszer elmondjuk: ezt a cigányönkormányzatis, azaz egy véletlenül sem elfogulatlan ember mondja. Világos, hogy nem nyilatkozza azt, amire egy normális ember azonnal rájön: valószínűleg tényleg nem uborkát lopni mentek, hanem azért, hogy az aznap jött nyugdíjat elvegyék Barna bácsiéktól. Akár az összeverésükön, megölésükön keresztül, ahogy az oly sok másik helyszínen – Oroszlány, Ózd-Hétes stb., csak hogy az elmúlt két hét eseményeit soroljam – történt.)
Kiss Gyula úgy véli, míg a romák többsége próbál beilleszkedni (Kuruc.info: ha ez igaz lenne, akkor nem próbálna minden magyar menekülni a településről…), kétségtelen, hogy két-három roma kezelhetetlenül viselkedik. Ám mivel az áramütésben elhunyt férfi özvegye időközben meghalt, édesanyja igen idős, vérbosszútól senkinek sem kell tartania. (Kuruc.info: lehet, hogy az anyja idős, viszont van egy jó kis,minimum ötvenfős, helyi, állandóan hadra fogható rokonysága a megsütött patkánynak [idézet ugyanebből a cikkből, fentebbről: „Egyikük a helyszínen meghalt, ötvenfős felbőszült rokonságát a rendőrök akadályozták meg, hogy elégtételt vegyen az idős férfin”]; ezt, „valamiért”, „elfelejtette” közölni a cigó… Szánalmas ez a bűnözőmosdatás!) A bácsi egyik lánya a faluban boltos, a másik pedig ételt hord ki az időseknek. Őket sem bántotta senki. Kiss Gyula azonban hozzáteszi: félnek a választási kampánytól, „lehet hogy indulatok szabadulnak majd el". (Kuruc.info: már megint ez a jájszegínromákok meg a megindító „valahol megint felsír egy gyerek”…)
- Volt itt már rendőrség által biztosított tanácskozása a Magyar Gárdának, s bár minden romát meghívtak rá, csak én voltam jelen. Mivel a lakosság fele roma, folyamatosan pályázunk foglalkoztatásukra. Nemrég tíz kesznyéteni foglalkoztatására kaptunk lehetőséget: a temető és a környezet rendezését végzik. Sokaktól viszont megvonták a támogatást (Kuruc.info: tán csak nem azért, mert az illetők nem akartak dolgozni? Egyéb indokot nem látok elképzelhetőnek), s ez beláthatatlan szociális következményekkel jár — mondja a romák vezetője.
Felkeresem az iskola igazgatónőjét, Papp Istvánnét is. Az óvodában s ebben az iskolában a tanulók nyolcvan százaléka roma (Kuruc.info: szép kis arány – gyászos jövőkép a rohamléptekkel elcigányosodó Magyarországról. [Ne feledjük, hogy nemcsak helyileg jellemző ez – lásd pl. EZT a további, hivatalos születési statisztikákat, arányokat tartalmazó cikkek hivatkozásaiért, EZT pedig a szilveszteri cikksorozat legutolsó darabjáért.] Vagy azonnal véget vetünk a cigányok esztelen szaporodásának, vagy kiirtanak bennünket, vagy jobb esetben a csicskájukként, kurvájukként végezzük.). Ugyanakkor sem a cigány, sem a magyar nebulóknál nem tapasztalják azt, hogy a szülők felkészítenék az órára gyermekeiket, kikérdeznék tőlük a leckét. A liberális oktatáspolitika által erőltetett integrált oktatás miatt a debil gyerek is normálisnak számít, így a tanításban a többség érdekei figyelmen kívül maradtak. Ennek a folyománya az, hogy míg kétszázharmincan járnak az intézménybe, hetven gyermeket a tiszaújvárosi intézményekbe írattak be. (Kuruc.info: gyk. a tanulni vágyó magyarok ugyanúgy menekülnek a cigányok elől, mint pl. Hajdúhadházon – kötelező, az iskolai integráció „értelmét” remekül bemutató, kapcsolódó cikk ITT)
Éppen távoznék az iskolából, amikor őrült ordítozás hallatszik az egyik ajtó mögül. Kiss Gyula biztonsági őr kinyitja az ajtót, és öblös hangon rákiált az osztályra: „Mi folyik itt?" Röhögés a válasz... (Kuruc.info: ennyit a cigókról, azok tanulási hajlandóságáról. Aztán meg ők vinnyognak, amikor egy analfabéta felnőtt orknak nem adunk vezérigazgatói, agysebészi munkakört és fizetést… Mi a francot várnak ezek a patkányok? Analfabétának bármiféle normális, iskolázottságot, képzettséget igénylő munkát hogy adjunk?)
Hajnali kettőkor a kukoricásban
Murvai Istvánnéék kilencven hektár kukoricást művelnek itt. Nagygazdálkodók. Amikor a kukorica beérik, szeptembertől decemberig minden este maguk őrzik a földjüket.
- A férjemmel, lányainkkal, a vővel vacsora után két-három alkalommal járőrözünk, egészen éjfélig. Aztán rájöttünk, hogy a kukoricatolvajok hajnal kettő és öt óra körül dolgoznak.
A család sérelmezi, hogy amikor járőröznek, sokszor az ő autójuk csomagtartóját nyittatják fel a rendőrök, míg a lovas kocsis tolvajok nyugodtan garázdálkodhatnak. Amikor tolvajt fogtak, azért nem tettek feljelentést, mert nincs idejük rendőrségi meghallgatásokra, bíróságra járni.
Murvaiék viszont eljárnak Barna bácsi tárgyalására, hiszen a férfi rendszeresen náluk segédkezett, a ház mögötti kertben sepregetett, s a növényeket gondozta. Mivel örömmel volt kint a határban, a földjükön a traktort is vezethette, aratott és szántott. Fizetségnek nem kért pénzt, adtak neki egy hízót. Itt megszúrták a disznót, a Vörösmarty utcai háznál feldolgozták, besózták, s néhány napra rá megtörtént a baj...
— Annyira sajnáltam, hogy a munkába, gyarapításba beleőszült, módfelett becsületes, törvénytisztelő embert bilincsben vitték el innen — mondja az asszony, miközben kitöröl egy könnycseppet a szeme sarkából.
Bár mindenki úgy tudja, hogy Szoboszlai Barna és felesége egyszer visszatér Kesznyétenbe, a telefonszáma miatt Ötször Ötösnek nevezett helyi boltban dolgozó lányától, Mihály Józsefné Szoboszlai Erzsébettől meglepve hallom, hogy áron alul, 2,5 millió forintért hirdetik a portát, amelynek földje másfél éve parlagon áll.
- Mindennap beszélünk telefonon. Apuka már Monokon is kertészkedik - nyugtat meg az asszony.
Varga Attila - MN
Mivel a cikk csak a papírverzióban jelent meg, beszkenneltük, hogy olvasóink online is olvashassák. Természetesen, mint mindig, nálunk jelenik meg az anyag legelőször.
Kertek alatt
Nem költözik vissza Kesznyétenre Szoboszlai Barna
Néhány éven belül a roma lakosság kerül többségbe a Borsod megyei Kesznyétenben.
Bár a Tiszaújváros szomszédságában található, kitűnő adottságú falu a „világ legjobb helye", ha tehetné, menekülne innen szinte mindenki. Főleg mióta Szoboszlai Barna bácsi kerítésen belülre helyezett vezetéke agyoncsapott egy uborkatolvajt.
Nyílegyenes út vezet Tiszaújvárosból Kesznyétenre. Csak az öt kilométer hosszú út végénél kapaszkodik a Sajó-híd kaptatájához egy nagy ívű kanyar. Távolban a vegyi kombinát hatalmas gyárkéményeinek a hideg miatt mozdulatlannak tetsző füstoszlopai. A kőkeménnyé fagyott szántóföldeken emberek mozgolódnak. Sorra döntik, csonkítják az élő fákat, aztán biciklikre kötve tolják a tüzelőt Kesznyétenbe. Nincs, ki megállítaná őket, ki megmondaná ezredjére, hogy ez tilos. Favágási szezon van.
A falu polgármestere, Kecső Imre olyan mozdulatot tesz az üvegasztal felett, mintha kiterítené a kártyáit: tiszta bubi, dáma, király, ász. Számtalan Kesznyéten látnivalóit ábrázoló képeslapot, színes kiadványt, leporellót szór elém. Lenne itt látnivaló.
A falu területén 1984-ben ókori szkíta sírokat találtak. A kesznyéteni tájvédelmi körzet a Tisza, a Takta, a Sajó és a tiszalúci Holt-Tisza által közrefogott öblözet. Morotvákkal, elhagyott folyómedrekkel tarkított síkság. A Tisza és a Takta korábbi folyómedreinek hosszúkás mélyedéseiben mocsarak képződtek egyedülálló növényzettel és madárvilággal. Napestig sorolhatnám a tájékoztatóból a Kerek-tó, Görbe-tó, Hímes-tó, az Emberes-holtágak és morotvák hínárnövény-típusait, a holtágak úszólápjainak növényvilágát, a bogarak védett fajait az aranypettyes bábrablótól a szarvasbogárig, vagy regélhetnék a különféle békák, gőték és mocsári teknősök világáról. Szóval tényleg nagy lehetőség rejlik benne, de a tájvédelmi körzet bemutatóházához a cigány telepen keresztül vezet az út.
Kesznyéten a szerencsi, majd a mezőcsáti járáshoz tartozott, s bár a hetvenes években csak körülményesen lehetett Leninvárost (a mai Tiszaújvárost) megközelíteni, hiszen a Sajó-híd létezett, de nem vezetett út tovább, a helybéliek a közeli városba jártak dolgozni. Cigányok és magyarok egyaránt.
- A rendszerváltás kihúzta a talajt a cigányság lába alól: aluliskolázottan nem találtak munkát, az elmúlt húsz évben pedig elkényeztették őket a segélyrendszerrel - vélekedik a polgármester. Mint mondja: felnőtt egy olyan generáció, amelyik megszokta, hogy nem kell csinálni semmit sem, mert a segélyek házhoz jönnek. A gyermekek nem azt látták, hogy apa és anya munkába megy.
Kecső Imre egyébként magyar-történelem szakos középiskolai tanár, aki 1994 óta független polgármestere az 1895 lakosú településnek. Helytörténeti kutató, ő írta a falu kismonográfiáit.
Állami támogatásból tengődik a fél falu. A segélyeket kénytelenek személyesen kifizetni, hiszen a postázás évi költsége évente akár egymillió forint is lehetne. A szociális kártya nem ördögtől való, Kesznyétenben bizonyos pénzeket évtizedek óta ételutalványban fizetnek ki. Csak nem verték nagydobra. Segélyezéskor megjelennek a roma uzsorások is (Kuruc.info: akárcsak Baranyában / az Ormánságban – lásd Mali Zoltán ezirányú segélykiáltásait –, itt is kivétel nélkül mindegyikük cigó…), akik saját fajtájukat használják ki. Többször volt rendőrségi vizsgálat, de a kiszolgáltatott romák végül visszavonták vallomásukat. Pedig mindenki tudja, hogy kik az uzsorások, de erről nem beszél senki sem. Segélyosztást követően a két italkimérésben, a Békében és a Fortunában tetőfokára hág a hangulat. (Kuruc.info: ennyit arról, hogy elisszák-e a cigányok a segílyt, vagy sem…) A Békéből jó néhány romát ki is tiltottak, mert jókedvükben földhöz csapták az üvegpoharakat, s megpróbálták két vállra fektetni a játékgépet. (Kuruc.info: 1.) kíváncsiak vagyunk, a fajvédők ezt megneszelve beperlik-e a kocsmát rászízmusért meg kirekesztésért… 2.) figyeljük meg: a cikk is hangsúlyozta, cigók az illetők és nem magyarok. Talán nem véletlen, hogy füstöséket valamiért nem komálják a kocsmárosok, diszkósok – tán csak nem azért, mert nem tudnak viselkedni, szétverik a berendezést, elüldözik a normálisabb – és megbízható(bb)an fizető – vendégeket?) A Fortuna népszerűbb, vendégtartózkodásig nyitva vannak, száznegyven forint a Kinizsi sör, s elvitelre kétszázhetven forint egy liter műanyag flakonos vörösbor.
 Fával megrakott kerékpár a falu határában. Az illegális fakitermelésért már nem is szólnak, úgysincs foganatja. – a szerző felvétele |
Kisebbségből többség
Míg 1880-ban egyetlen roma sem élt a településen, 1920-ban három-, 1975-ben 13, 1998-ban 28 százalékos volt az arányuk, most 40-45 százalékos lehet. A polgármester fontosnak tartja hozzátenni: ez csupán becslés, hiszen hivatalosan az a roma, aki annak tartja magát, így a népszámlálási statisztika alapján Kesznyétenben csupán 12 a romák száma!
Míg 1998-ban a demográfusok úgy becsülték, hogy 2010-re 2100 lakos él majd itt, a település lélekszáma régóta stagnál. Egyre több ember nem Kesznyétenben képzeli el a jövőjét, a falunak mégis megtartó ereje van. Ez pedig abban rejlik, hogy senki sem tud innét elmenekülni, ugyanis nem tudja eladni az ingatlanát. (Kuruc.info: a cigány szomszédság, a cigányfertőzöttség igencsak árlehajtó tényező. Vajon miért?)
A közkonyhán dolgozó Rita, Mózsik Sándorné mondja:
- A szüleim meghaltak, évek óta árulom az 1976-ban épített főutcai, jó állagú házukat. Újságokban hirdetem, ügynököt fogadtam fel, de amikor kiderül, hogy az ingatlan Kesznyétenben található, lerakják a telefont. Máshol 18-20 milliót kérnének érte, itt csupán 6,5 milliót.
A középkorú hölgy egyébként kivétel, nem menne el a faluból. Itt született, számára ez a világ legszebb helye.
A világ legszebb helyén azonban mindennaposak a magánportán belüli lopások, a szántóterületek, gyümölcsösök megdézsmálása. Ezt a rendőrségi statisztika nyilvánvalóan nem tükrözi, hiszen a legtöbben már feljelentést sem tesznek. (Kuruc.info: szép kis adalék a hivatalos, a bűnözés csökkenéséről hazudozó kormánypropagandához. További, tárgybeli cikkhivatkozások INNEN követhetők) Hagyományos közösségi élet nincsen. (Kuruc.info: szemben mondjuk a Jobbik-közeli vezetésű Érpatakkal, ahol, miután a polgármester megtisztította a cigánybűnözéstől a falut, újult erőre kapott a közösségi élet, az asszonyok dalárdába járnak, énekelnek, összejárnak – igen, ott merik hagyni a házukat, mert tudják, a cigányok nem merik azokat feltörni. Kapcsolódó Érpatak-videó ITT.) A falu önszerveződésére egy példa: polgárőrség sem működik, de nem azért, mert sajnálják a szabad időt, hanem mert senki nem vállalja a tanúskodást, a bíróságra járást. (Kuruc.info: félnek az orkok bosszújától…) Ezért nem működik a mezőőri szolgálat sem. Bár négyzetméterenként csupán két fillér lenne az őrzés éves díja, sokan úgy gondolják, néhány mezőőr kevés a falu körüli földek őrzéséhez.
Az uborkás eset
Kesznyéten hírhedtté vált, amikor 2008 nyarán agyonütött az áram egy uborkatolvajt. Szoboszlai Barna, mivel már többször megdézsmálták a kertjét, a kerítésen belül, a földtől negyven centiméter magasságban a paradicsomkarókhoz kötött alumíniumdrótba vezetett árammal védekezett a tolvajok ellen, három helybéli pedig hiába tudott a módszerről, segélyosztás utáni részegségében, bosszantásként . (Kuruc.info: …legalábbis a helyi cigányvezető ezzel „magyarázza” tettüket – lásd alább) - két másik kerten keresztülhaladva átmászott a kerítésen, és belebotlott a föld feletti vezetékbe. Egyikük a helyszínen meghalt, ötvenfős felbőszült rokonságát a rendőrök akadályozták meg, hogy elégtételt vegyen az idős férfin.
A 68 éves férfinak egyébként évente több százezer forintos kára keletkezett a lopásokból, s ezt megelégelve azért helyezte el a vezetékeket, hogy az áram megcsípje a tetteseket. Mivel nem így történt, hanem egy ember meghalt, egy pedig súlyos állapotba került, a férfit előzetes letartóztatásba helyezte a Miskolci Városi Bíróság, s mire a faluban élők összegyűjtötték az óvadékát, a bíróság végül házi őrizetre enyhítette az előzetes letartóztatást. A férfinak Szepessy Zsolt, Monok polgármestere fogadott ügyvédet, s Erdei Csaba ügyvéd ingyen vállalta a gyanúsított jogi képviseletét. Szoboszlai Barna felesége Monokon kapott elhelyezést, az idei év végére várható első fokon a precedensértékű ítélet kihirdetése.
Az ügy jogtörténelmet írt: gyaníthatóan katalizátorként hatott a büntető törvénykönyv módosításánál is, aminek eredményeképpen ma már lehetőség nyílik arra, hogy a bűnözők ellen hatékonyabb „megelőző" védekezést folytasson az állampolgár. Igaz, ezt csak olyan eszközökkel teheti, amelyek emberi élet kioltására nem alkalmasak. (Kuruc.info: azaz: nesze semmi, fogd meg jól – ahogy alább is kifejtjük majd, ezekkel aztán nem fogják távol tartani a cigókat…)
Jogi szakértők szerint tehát akár áramot is lehel vezetni a kerítésbe, de csak olyan erősségűt, amely maradandó sérülést nem okoz, csak elrettentő fájdalmat. (Kuruc.info: azaz: „tehénpásztor” - pofon a sz@rnak. A cigány tudja azt, amit a tehén, a borjú nem: azt, hogy az életére nem jelent veszélyt az áram, és röhögve átvágja, eltiporta a vezetéket. Miközben, még egyszer, minimum(!) az EU-tag Szlotákiában és Európa egyik bezzeg-országában, a fejlett, gazdag Finnországban szabadon lelőhető a betörő. Le is lövik, úgy, ahogy kell – a finnek különösen ki vannak akadva a cigókra azoknak például a második világháborús árulásaik [és azóta is nyomatott bűnözése] miatt – kötelező cikk ITT.)
- Nehezen éltük meg ezt az időszakot. Reflektorfénybe kerültünk, s a negatív imázs erősödött fel - sorolja Kecső Imre polgármester. - Mivel a térségi körzeti megbízotti iroda rendőri létszáma megduplázódott, kettőről négyre nőtt, így a lopások száma némileg mérséklődött. Az önkormányzat anyagilag támogatta Szoboszlai bácsi családját, és az elhunyt férfi családját is, az áldozat temetését is mi fizettük (Kuruc.info: minek? Volt pénzük – ha kocsmára, állandó lerészegedésre futotta... Persze erre is a MI zsebünkből húztak ki pénzt – ugyanis sokan emlékezhetnek még arra, hogy a megsült cigány világéletében segílyes, azaz munkakerülő, általunk eltartott volt…). Kezdeti fenyegetőzések ellenére etnikai konfliktus nem alakult ki. Kesznyétenben Szoboszlai bácsi rendőri védelmet nem kapott volna (Kuruc.info: az csak a cigányoknak jár, ha valaki szegíneket úgymond „megfenyegeti”), ezért szerencsés megoldás, hogy a család nem itt él - szögezi le az elöljáró,
Az egyéves évfordulón a képviselő-testület meglátogatta a Monokon élő Szoboszlai családot s az elhunyt uborkatolvaj rokonságát is. Mivel a közelben található Nagycsécs, a roma sorozatgyilkosságok idején önkormányzati közmunkásokból, helyi magyarokból és romákból faluőrséget hoztak létre, s a telepen járőröztek.
Kiss Gyulával, aki tizenöt éve elnöke a kisebbségi önkormányzatnak, az általános iskola előtt találkozom. Az intézményben ő a biztonsági őr.
- Ami történt, elszomorító. A korábbi lopások miatt többször összeszólalkozott az idős ember és a három roma. Mindkét félt hibáztatom. A jószívű, jólelkű Szoboszlai bácsi nem kért segítséget a rendőrségtől, hanem maga próbálta megoldani a helyzetet. A három roma férfi valóban ittas volt, s aki éhezik, az nyilvánvalóan nem uborkát fog lopni - ismeri el. - Csínytevésnek, bosszantásnak gondolták, amit csináltak. (Kuruc.info: még egyszer elmondjuk: ezt a cigányönkormányzatis, azaz egy véletlenül sem elfogulatlan ember mondja. Világos, hogy nem nyilatkozza azt, amire egy normális ember azonnal rájön: valószínűleg tényleg nem uborkát lopni mentek, hanem azért, hogy az aznap jött nyugdíjat elvegyék Barna bácsiéktól. Akár az összeverésükön, megölésükön keresztül, ahogy az oly sok másik helyszínen – Oroszlány, Ózd-Hétes stb., csak hogy az elmúlt két hét eseményeit soroljam – történt.)
Kiss Gyula úgy véli, míg a romák többsége próbál beilleszkedni (Kuruc.info: ha ez igaz lenne, akkor nem próbálna minden magyar menekülni a településről…), kétségtelen, hogy két-három roma kezelhetetlenül viselkedik. Ám mivel az áramütésben elhunyt férfi özvegye időközben meghalt, édesanyja igen idős, vérbosszútól senkinek sem kell tartania. (Kuruc.info: lehet, hogy az anyja idős, viszont van egy jó kis,minimum ötvenfős, helyi, állandóan hadra fogható rokonysága a megsütött patkánynak [idézet ugyanebből a cikkből, fentebbről: „Egyikük a helyszínen meghalt, ötvenfős felbőszült rokonságát a rendőrök akadályozták meg, hogy elégtételt vegyen az idős férfin”]; ezt, „valamiért”, „elfelejtette” közölni a cigó… Szánalmas ez a bűnözőmosdatás!) A bácsi egyik lánya a faluban boltos, a másik pedig ételt hord ki az időseknek. Őket sem bántotta senki. Kiss Gyula azonban hozzáteszi: félnek a választási kampánytól, „lehet hogy indulatok szabadulnak majd el". (Kuruc.info: már megint ez a jájszegínromákok meg a megindító „valahol megint felsír egy gyerek”…)
- Volt itt már rendőrség által biztosított tanácskozása a Magyar Gárdának, s bár minden romát meghívtak rá, csak én voltam jelen. Mivel a lakosság fele roma, folyamatosan pályázunk foglalkoztatásukra. Nemrég tíz kesznyéteni foglalkoztatására kaptunk lehetőséget: a temető és a környezet rendezését végzik. Sokaktól viszont megvonták a támogatást (Kuruc.info: tán csak nem azért, mert az illetők nem akartak dolgozni? Egyéb indokot nem látok elképzelhetőnek), s ez beláthatatlan szociális következményekkel jár — mondja a romák vezetője.
Felkeresem az iskola igazgatónőjét, Papp Istvánnét is. Az óvodában s ebben az iskolában a tanulók nyolcvan százaléka roma (Kuruc.info: szép kis arány – gyászos jövőkép a rohamléptekkel elcigányosodó Magyarországról. [Ne feledjük, hogy nemcsak helyileg jellemző ez – lásd pl. EZT a további, hivatalos születési statisztikákat, arányokat tartalmazó cikkek hivatkozásaiért, EZT pedig a szilveszteri cikksorozat legutolsó darabjáért.] Vagy azonnal véget vetünk a cigányok esztelen szaporodásának, vagy kiirtanak bennünket, vagy jobb esetben a csicskájukként, kurvájukként végezzük.). Ugyanakkor sem a cigány, sem a magyar nebulóknál nem tapasztalják azt, hogy a szülők felkészítenék az órára gyermekeiket, kikérdeznék tőlük a leckét. A liberális oktatáspolitika által erőltetett integrált oktatás miatt a debil gyerek is normálisnak számít, így a tanításban a többség érdekei figyelmen kívül maradtak. Ennek a folyománya az, hogy míg kétszázharmincan járnak az intézménybe, hetven gyermeket a tiszaújvárosi intézményekbe írattak be. (Kuruc.info: gyk. a tanulni vágyó magyarok ugyanúgy menekülnek a cigányok elől, mint pl. Hajdúhadházon – kötelező, az iskolai integráció „értelmét” remekül bemutató, kapcsolódó cikk ITT)
Éppen távoznék az iskolából, amikor őrült ordítozás hallatszik az egyik ajtó mögül. Kiss Gyula biztonsági őr kinyitja az ajtót, és öblös hangon rákiált az osztályra: „Mi folyik itt?" Röhögés a válasz... (Kuruc.info: ennyit a cigókról, azok tanulási hajlandóságáról. Aztán meg ők vinnyognak, amikor egy analfabéta felnőtt orknak nem adunk vezérigazgatói, agysebészi munkakört és fizetést… Mi a francot várnak ezek a patkányok? Analfabétának bármiféle normális, iskolázottságot, képzettséget igénylő munkát hogy adjunk?)
Hajnali kettőkor a kukoricásban
Murvai Istvánnéék kilencven hektár kukoricást művelnek itt. Nagygazdálkodók. Amikor a kukorica beérik, szeptembertől decemberig minden este maguk őrzik a földjüket.
- A férjemmel, lányainkkal, a vővel vacsora után két-három alkalommal járőrözünk, egészen éjfélig. Aztán rájöttünk, hogy a kukoricatolvajok hajnal kettő és öt óra körül dolgoznak.
A család sérelmezi, hogy amikor járőröznek, sokszor az ő autójuk csomagtartóját nyittatják fel a rendőrök, míg a lovas kocsis tolvajok nyugodtan garázdálkodhatnak. Amikor tolvajt fogtak, azért nem tettek feljelentést, mert nincs idejük rendőrségi meghallgatásokra, bíróságra járni.
Murvaiék viszont eljárnak Barna bácsi tárgyalására, hiszen a férfi rendszeresen náluk segédkezett, a ház mögötti kertben sepregetett, s a növényeket gondozta. Mivel örömmel volt kint a határban, a földjükön a traktort is vezethette, aratott és szántott. Fizetségnek nem kért pénzt, adtak neki egy hízót. Itt megszúrták a disznót, a Vörösmarty utcai háznál feldolgozták, besózták, s néhány napra rá megtörtént a baj...
— Annyira sajnáltam, hogy a munkába, gyarapításba beleőszült, módfelett becsületes, törvénytisztelő embert bilincsben vitték el innen — mondja az asszony, miközben kitöröl egy könnycseppet a szeme sarkából.
Bár mindenki úgy tudja, hogy Szoboszlai Barna és felesége egyszer visszatér Kesznyétenbe, a telefonszáma miatt Ötször Ötösnek nevezett helyi boltban dolgozó lányától, Mihály Józsefné Szoboszlai Erzsébettől meglepve hallom, hogy áron alul, 2,5 millió forintért hirdetik a portát, amelynek földje másfél éve parlagon áll.
- Mindennap beszélünk telefonon. Apuka már Monokon is kertészkedik - nyugtat meg az asszony.
Varga Attila - MN
Ajánló: Cigánykérdés cigányúton - Franka Tibor írása (x)
