A következő, a tegnapi Magyar Nemzetben megjelent cikket egy volt SZDSZ-es, ahogy ITT is ellenőrizhető, félig roma származású ember, Hága Antónia írta. (Ennyit az “előítéletességéről”, “rászízmusáról”). Jobb pillanataiban gyakorlatilag ugyanazt mondja, amit mi is: a cigányság felzárkóztatására, iskoláztatására stb. fordított százmilliók ablakon kidobott pénz. Segílymegvonáson keresztüli bekeményítést is javasol Hága – hiszen önmaga is tudja, hogy a népe csak és kizárólag a befenyítésből ért, a jó szóból, kérlelésből nem. A rosszabbakban pedig – nos, ezeket az eredeti cikkben kommentáltuk.
Kíváncsiak vagyunk, a balliberális feljelentőkórus egy emberként fog-e visítani: “Hágába [a bíróságra] Hágával!”
Az anyag, mint mindig, elsőként nálunk olvasható az Interneten, mivel saját szkennelésű. Először a címlapos összefoglaló, majd a teljes cikk:
A címlapos anyag:
„Üzletszerű kéjelgők” a roma felzárkóztatásban
Eredmény nélkül folyik szét sok száz millió forint pályázati pénz, „üzletszerű kéjelgők” szakosodtak roma felzárkóztatási programokra. Ezt Hága Antónia egykori szabad demokrata képviselő mondta lapunknak. A romaügyi szakértő olyan uniós forrású programot is szóba hozott, amelynek nyomán 340 millió ment el 30 cigány tanuló képzésére úgy, hogy egyikük sem jutott munkához. Hága szerint véget kell vetni annak a követelményeket nem támasztó szegénységpolitikának, amely felment olyan családokat, ahol nem törődnek a gyerekneveléssel, eldorbézolják a segélyeket. „Döntéseikért felelős felnőttekként kell kezelni a cigányokat, akik egyetlen havi segélymegvonásból megértenék, hogy gyermekeik tankötelesek” – állította. Hága nem szenvedheti azt a fajta emberi jogi aktivizmust, amely a feszültséget szítja a konfliktusok idején. Elutasította azon politikusok szemforgató magatartását is, akik meggyilkolt romák temetését látogatják, ám céljuk csupán a szavazatszerzés.
A teljes cikk:
Eredménytelenül folyik szét sok száz millió
Hága Antónia: Üzletszerű kéjelgők szakosodtak a romafelzárkóztatásra • Meg kell nézni, jó helyre teszi-e az állam a pénzt
Felnőttként kell kezelni a romákat, nem jó, ha követelmények, illetve kontroll nélkül segélyezzük a nem családként viselkedő családokat – mondta lapunknak Hága Antónia romaügyi szakértő, aki 1990 és 1998 között az SZDSZ országgyűlési képviselője volt, majd távozott a nagypolitikából. A terepen dolgozó konfliktuskezelő, volt politikus azt tapasztalja: valóban elfolynak a roma közpénzek, a cigányügy átpolitizáltsága pedig az egész nemzetnek árt.
Nem szenvedhetem azt a fajta emberi jogi aktivizmust a nagypolitikában, amelynek képviselői hangzatos romaügyi nyilatkozattal akarnak arcot szerezni maguknak, lehetőleg összemosva a cigányok esélytelenségének problémáját a drogosok és a melegek jogkiterjesztésével – jelentette ki lapunknak Hága Antónia, aki 1998 óta cégével olyan trénerként működik, aki többek között helyi közösségek számára biztosít konfliktuskezelést. – Nem jól viselem, hogy élvonalbeli politikusok szemforgató módon buszos tüntetéseket szerveznek, meggyilkolt romák temetésére járnak, de a konfliktusok nyomán képződő közösségi traumák feloldásával már nem gondolnak, egyetlen céljuk a szavazatszerzési befolyásuk biztosítása.
A volt SZDSZ-es országgyűlési képviselő nem úgy képzeli el a cigányság felemelkedésének egyengetését, amint egy-egy polgári jogi aktivista, akinek sajtócsinnadrattával egybekötött „levonulásai” egy-egy súlyos konfliktus után a feszültségek állandósulását szolgálják. Szerinte elítélendő, hogy a romagyilkosságok után azt sugallták némelyek a helyi cigányságnak, hogy a többségi lakosság cigánygyűlölő. Ám Hága Antónia leszögezi: tapasztalata szerint a romák nagy többsége mégsem gondolkodik úgy, mint bizonyos hangadói. Viszont a félelem valóban hódít közöttük, ami teljesen érthető a brutális kivégzések óta, amelyek tisztázatlan hátterű elkövetői még a gyermekeket sem kímélték a cigánysorokon. Hága Antónia szerint az emberi jogi harcot egy jogállamban az intézmények hatékonyságának a növelésével kellene megteremteni. Hága Antónia egy célirányosan megerősített Egyenlő Bánásmód Hatóság vitán felülivé tehetné minden munkaerőpiaci szereplő előtt, hogy tilos hátrányosan megkülönböztetni a roma álláskeresőket. (Kuruc.info: ok-okozat stb. Arról nem is szólva, hogy a munkaadók lényegesen kisebb százaléka „rászístá”, mint ahogy azt egyes cigányfajvédők állítják. A Mohácsi Erzsébet-féle Egyenlő Bánásmód Hatóságot nem megerősíteni, hanem azonnyomban felszámolni kell, Mohácsit pedig – a kényszer-integráció erőltetése miatt – hazaárulásért bíróság elé állítani.)
– A legújabb kutatói felmérések cáfolják azt a sokat hangoztatott nézetet, hogy a cigányság pár évtized múlva többségre jut Magyarországon – nyomatékosítja a roma szakértő. Felidézi: a cigányok várható élettartama több mint tíz évvel rövidebb az átlagnál, ráadásul a rendszerváltozás óta összességében a cigányság gyermekvállalási hajlandósága is csökken, ha nem is olyan mértékben, mint másutt. (Kuruc.info: ne hazudjunk, jó? Az, hogy nem élnek átlag mondjuk 65 évig, hanem 50…55-ig, az nem túl nagy megkönnyebbülés: purgyékat ugyanis jellemzően a tizen…harmincéves korosztályok csinálnak. Meg a legkirívóbb, életellenes bűncselekményeket se általában az 50 felettiek szokták csinálni. A számokról sem érdemes vitázni: amikor már ballibék is elismerik [plusz hivatkozások ITT], hogy országos szinten a születő gyerekek kb. fele cigány. Tényleg csökken a cigók szülési hajlandósága?) Ugyanakkor Hága szerint kétségtelen, hogy a cigányság fiatal és masszív kisebbséget alkot, amely megfelelő intézkedések híján nem válhat adófizető, többek között a nyugdíjasokat is eltartó réteggé – márpedig ez az igazi veszély.
– A legsürgetőbb feladat, hogy a tankötelezettségnek érvényt szerezzünk a leszakadó térségek cigánysága körében is, illetve hogy az érettségit is nyújtó képzést erősítsük a körükben – véli Hága Antónia. Ilyen értelemben bírálja a honi szociálpolitikát. Nehezményezi, hogy kikerült az eredeti Bajnai-csomagból, hogy csak csökkent értékű családi pótlék járjon olyan családok számára, ahonnan a gyermeket ki kellett emelni, védelem alá kellett helyezni, mivel az apa eliszik, elgépezik bármely jövedelmet. (Kuruc.info: még egyszer: ezt a segílyke-elivást, -elgépezést egy volt SZDSZ-es ismeri el, aki maga is roma…)
– Döntéseikért felelős felnőttként kell kezelni a cigány származású lakosokat is, akik egyetlen havi segélyelvonásból megértenék, hogy iskolába kell járatniuk gyermeküket, ha addig nem tették. Legyen vége az infantilizáló, felmentő attitűdnek, amely a rendszerváltozás óta ómegája és alfája volt az állami szociálpolitikának – hangsúlyozza Hága Antónia. Szerinte egységes, bőrszíntől független segélyezési politikára van szükség, amelynek része, hogy a gyermekjóléti szolgálat nyomon követhesse, jó helyre teszi-e le az állam a pénzét.
Hága Antónia rámutat: valóban eredménytelenül folyik szét sok-sok százmillió forint romáknak szánt pályázati pénz, nem eredményezve kiegyensúlyozottabb foglalkoztatási arányt. Úgy fogalmaz, üzletszerű kéjelgők szakosodtak romák felzárkóztatásáért kiírt pályázati programokra. Említ olyan esetet is, amikor a romapénzek elnyerése nem a cigányság integrációja miatt fontos a településnek, hanem hogy hiányzó forrásait és infrastruktúráit előteremtse. Elrettentő példaként hozta fel, hogy egy beregi kisvárosban 340 millió forintnyi európai uniós forrásból 30 fiatalt részesítettek olyan képzésben, amely nem vezetett a képzettek elhelyezkedéséhez. Képtelenség Hága szerint az is, hogy a cigány önkormányzati rendszer nem a kulturális autonómiával foglalkozik elsősorban, hanem – megfelelő eszközök és szakértelem nélkül – foglalkoztatási és szegénységi problémák „megoldásával”. Eközben – világít rá a szakértő – a politikai pártok eszközévé silányulnak a cigány önkormányzatok, ami nemcsak a roma kisebbségnek, hanem az egész magyar társadalomnak rossz. A cigányság ügye társadalmi konszenzust igénylő nemzeti ügy – összegez a szakértő, aki szerint politikamentessé kellene tenni e téma kezelését, és elő kellene segíteni, hogy a fiatal és képzett roma értelmiség leválthassa a morálisan elkopott jelenlegi cigány vezetői réteget.
Kíváncsiak vagyunk, a balliberális feljelentőkórus egy emberként fog-e visítani: “Hágába [a bíróságra] Hágával!”
Az anyag, mint mindig, elsőként nálunk olvasható az Interneten, mivel saját szkennelésű. Először a címlapos összefoglaló, majd a teljes cikk:
A címlapos anyag:
„Üzletszerű kéjelgők” a roma felzárkóztatásban
Eredmény nélkül folyik szét sok száz millió forint pályázati pénz, „üzletszerű kéjelgők” szakosodtak roma felzárkóztatási programokra. Ezt Hága Antónia egykori szabad demokrata képviselő mondta lapunknak. A romaügyi szakértő olyan uniós forrású programot is szóba hozott, amelynek nyomán 340 millió ment el 30 cigány tanuló képzésére úgy, hogy egyikük sem jutott munkához. Hága szerint véget kell vetni annak a követelményeket nem támasztó szegénységpolitikának, amely felment olyan családokat, ahol nem törődnek a gyerekneveléssel, eldorbézolják a segélyeket. „Döntéseikért felelős felnőttekként kell kezelni a cigányokat, akik egyetlen havi segélymegvonásból megértenék, hogy gyermekeik tankötelesek” – állította. Hága nem szenvedheti azt a fajta emberi jogi aktivizmust, amely a feszültséget szítja a konfliktusok idején. Elutasította azon politikusok szemforgató magatartását is, akik meggyilkolt romák temetését látogatják, ám céljuk csupán a szavazatszerzés.
A teljes cikk:
Eredménytelenül folyik szét sok száz millió
Hága Antónia: Üzletszerű kéjelgők szakosodtak a romafelzárkóztatásra • Meg kell nézni, jó helyre teszi-e az állam a pénzt
Felnőttként kell kezelni a romákat, nem jó, ha követelmények, illetve kontroll nélkül segélyezzük a nem családként viselkedő családokat – mondta lapunknak Hága Antónia romaügyi szakértő, aki 1990 és 1998 között az SZDSZ országgyűlési képviselője volt, majd távozott a nagypolitikából. A terepen dolgozó konfliktuskezelő, volt politikus azt tapasztalja: valóban elfolynak a roma közpénzek, a cigányügy átpolitizáltsága pedig az egész nemzetnek árt.
Nem szenvedhetem azt a fajta emberi jogi aktivizmust a nagypolitikában, amelynek képviselői hangzatos romaügyi nyilatkozattal akarnak arcot szerezni maguknak, lehetőleg összemosva a cigányok esélytelenségének problémáját a drogosok és a melegek jogkiterjesztésével – jelentette ki lapunknak Hága Antónia, aki 1998 óta cégével olyan trénerként működik, aki többek között helyi közösségek számára biztosít konfliktuskezelést. – Nem jól viselem, hogy élvonalbeli politikusok szemforgató módon buszos tüntetéseket szerveznek, meggyilkolt romák temetésére járnak, de a konfliktusok nyomán képződő közösségi traumák feloldásával már nem gondolnak, egyetlen céljuk a szavazatszerzési befolyásuk biztosítása.
A volt SZDSZ-es országgyűlési képviselő nem úgy képzeli el a cigányság felemelkedésének egyengetését, amint egy-egy polgári jogi aktivista, akinek sajtócsinnadrattával egybekötött „levonulásai” egy-egy súlyos konfliktus után a feszültségek állandósulását szolgálják. Szerinte elítélendő, hogy a romagyilkosságok után azt sugallták némelyek a helyi cigányságnak, hogy a többségi lakosság cigánygyűlölő. Ám Hága Antónia leszögezi: tapasztalata szerint a romák nagy többsége mégsem gondolkodik úgy, mint bizonyos hangadói. Viszont a félelem valóban hódít közöttük, ami teljesen érthető a brutális kivégzések óta, amelyek tisztázatlan hátterű elkövetői még a gyermekeket sem kímélték a cigánysorokon. Hága Antónia szerint az emberi jogi harcot egy jogállamban az intézmények hatékonyságának a növelésével kellene megteremteni. Hága Antónia egy célirányosan megerősített Egyenlő Bánásmód Hatóság vitán felülivé tehetné minden munkaerőpiaci szereplő előtt, hogy tilos hátrányosan megkülönböztetni a roma álláskeresőket. (Kuruc.info: ok-okozat stb. Arról nem is szólva, hogy a munkaadók lényegesen kisebb százaléka „rászístá”, mint ahogy azt egyes cigányfajvédők állítják. A Mohácsi Erzsébet-féle Egyenlő Bánásmód Hatóságot nem megerősíteni, hanem azonnyomban felszámolni kell, Mohácsit pedig – a kényszer-integráció erőltetése miatt – hazaárulásért bíróság elé állítani.)
– A legújabb kutatói felmérések cáfolják azt a sokat hangoztatott nézetet, hogy a cigányság pár évtized múlva többségre jut Magyarországon – nyomatékosítja a roma szakértő. Felidézi: a cigányok várható élettartama több mint tíz évvel rövidebb az átlagnál, ráadásul a rendszerváltozás óta összességében a cigányság gyermekvállalási hajlandósága is csökken, ha nem is olyan mértékben, mint másutt. (Kuruc.info: ne hazudjunk, jó? Az, hogy nem élnek átlag mondjuk 65 évig, hanem 50…55-ig, az nem túl nagy megkönnyebbülés: purgyékat ugyanis jellemzően a tizen…harmincéves korosztályok csinálnak. Meg a legkirívóbb, életellenes bűncselekményeket se általában az 50 felettiek szokták csinálni. A számokról sem érdemes vitázni: amikor már ballibék is elismerik [plusz hivatkozások ITT], hogy országos szinten a születő gyerekek kb. fele cigány. Tényleg csökken a cigók szülési hajlandósága?) Ugyanakkor Hága szerint kétségtelen, hogy a cigányság fiatal és masszív kisebbséget alkot, amely megfelelő intézkedések híján nem válhat adófizető, többek között a nyugdíjasokat is eltartó réteggé – márpedig ez az igazi veszély.
– A legsürgetőbb feladat, hogy a tankötelezettségnek érvényt szerezzünk a leszakadó térségek cigánysága körében is, illetve hogy az érettségit is nyújtó képzést erősítsük a körükben – véli Hága Antónia. Ilyen értelemben bírálja a honi szociálpolitikát. Nehezményezi, hogy kikerült az eredeti Bajnai-csomagból, hogy csak csökkent értékű családi pótlék járjon olyan családok számára, ahonnan a gyermeket ki kellett emelni, védelem alá kellett helyezni, mivel az apa eliszik, elgépezik bármely jövedelmet. (Kuruc.info: még egyszer: ezt a segílyke-elivást, -elgépezést egy volt SZDSZ-es ismeri el, aki maga is roma…)
– Döntéseikért felelős felnőttként kell kezelni a cigány származású lakosokat is, akik egyetlen havi segélyelvonásból megértenék, hogy iskolába kell járatniuk gyermeküket, ha addig nem tették. Legyen vége az infantilizáló, felmentő attitűdnek, amely a rendszerváltozás óta ómegája és alfája volt az állami szociálpolitikának – hangsúlyozza Hága Antónia. Szerinte egységes, bőrszíntől független segélyezési politikára van szükség, amelynek része, hogy a gyermekjóléti szolgálat nyomon követhesse, jó helyre teszi-e le az állam a pénzét.
Hága Antónia rámutat: valóban eredménytelenül folyik szét sok-sok százmillió forint romáknak szánt pályázati pénz, nem eredményezve kiegyensúlyozottabb foglalkoztatási arányt. Úgy fogalmaz, üzletszerű kéjelgők szakosodtak romák felzárkóztatásáért kiírt pályázati programokra. Említ olyan esetet is, amikor a romapénzek elnyerése nem a cigányság integrációja miatt fontos a településnek, hanem hogy hiányzó forrásait és infrastruktúráit előteremtse. Elrettentő példaként hozta fel, hogy egy beregi kisvárosban 340 millió forintnyi európai uniós forrásból 30 fiatalt részesítettek olyan képzésben, amely nem vezetett a képzettek elhelyezkedéséhez. Képtelenség Hága szerint az is, hogy a cigány önkormányzati rendszer nem a kulturális autonómiával foglalkozik elsősorban, hanem – megfelelő eszközök és szakértelem nélkül – foglalkoztatási és szegénységi problémák „megoldásával”. Eközben – világít rá a szakértő – a politikai pártok eszközévé silányulnak a cigány önkormányzatok, ami nemcsak a roma kisebbségnek, hanem az egész magyar társadalomnak rossz. A cigányság ügye társadalmi konszenzust igénylő nemzeti ügy – összegez a szakértő, aki szerint politikamentessé kellene tenni e téma kezelését, és elő kellene segíteni, hogy a fiatal és képzett roma értelmiség leválthassa a morálisan elkopott jelenlegi cigány vezetői réteget.
