A múlt év decemberében fizették ki titokban a költségvetés tartalékaiból a Magyarországi Zsidó Örökségi Közalapítvány és a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége számára azt a 12,6 millió dollárt, amelyet az örökös hiányában az államra szállt egykori zsidó vagyon fejében ajánlott fel a magyar kormány még novemberben. A megállapodást februárig titokban tartották, a kiutalásról szóló szerződést a kormány részéről aláíró Hiller István a deficites költségvetés terhére történt kifizetésről nem értesítette a közvéleményt.

Az elmúlt négy hónapban a válaszadóként megjelölt Galik Gábor egyházügyi szakállamtitkárt már tucatnyi alkalommal kerestük kérdéseinkkel, de feleletet mai lapzártánkig sem kaptunk. A szûkszavú szerződés alapján a 2,1 milliárd forintnak megfelelő összeget a holokauszt magyar, zsidó származású és rászoruló túlélőinek további kárpótlására lehet elkölteni, a kamatainak megfelelő összeget pedig a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) használhatja fel a zsidó közélet támogatására, például biciklitúrák szervezésére. A Hiller István által aláírt megállapodás további 8,4 millió dollárt irányozott elő a célra 2012-ig.

A lapunk birtokába került újabb dokumentumokból kiderül: nagyobb részt nem magyar állampolgárok részesednének majd az összesen 21 millió dollárból. Mivel a pénz felhasználását konkrétan nem kötötte meg a kulturális tárca, kapva a lehetőségen, tárgyalásokat folytatott arról a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány (Mazsök) által létrehozott ad hoc bizottság. Az egyik ilyen ülést például Izraelben, Tel-Avivban tartották, amelyen Feldmájer Péteren, a Mazshisz elnökén és Zoltai Gusztáv ügyvezető igazgatón kívül két héber nevû izraeli állampolgár vett részt. Moshe Sanbar annak a Leumi Banknak volt a felügyelőbizottsági tagja 1990 és 1994 között, amelynek magyarországi pénzintézetét Fekete János, a Magyar Nemzeti Bank utolsó állampárti elnöke alapította. Az anyabankot 1902-ben Londonban, a Cionista Világkongresszuson alapította Herzl Tivadar. A Leumi magyarországi pénzintézete csődbe ment, 1995- ben felszámolták, jelentős anyagi kárt okozott a magyar államnak is. Moshe Sanbar tavaly a Mazsihisztől "Magyarországi zsidókért" elnevezésû díjat kapott a magyar ajkú zsidóság érdekeinek és a holokausztot túlélt emberek kárpótlási igényének hû képviseletéért. A másik résztvevő, Shai Csillag jelenleg az Izraeli Holokauszt-túlélők Szervezeteinek csúcsszervét irányítja.

Itt döntötték el előzetesen, hogy a 21 millió dollárból csak 8,4 millió dollárt költenek a rászoruló túlélők támogatására, a többit más célokra fordítják. Ráadásul az ott rögtönzött számítások szerint - a dollár aktuális árfolyamától függően - a magyar adófizetők pénzének egyharmada vagy kétharmada kerülne Magyarországra, a többit külföldön élő zsidók kapnák. Félő, hogy végül ez az összeg sem kerül a hazai rászorulókhoz, hiszen lapunk birtokába jutott az a levél, amelyet a Mazsök április végén postázott ki a túlélőknek. A Zoltai Gusztáv társelnök által jegyzett irat szerint aki igazolja a rászorultságát, az évi 20-30 ezer forintot kaphat. Így ha a körülbelül tízezer még élő túlélő beszerzi a kért igazolásokat, akkor is csak 600-900 millió forintot, azaz 3,7 - 5,6 millió dollárt fognak kiosztani a három év alatt itthon. Mivel a magyar kormány gyakorlatilag szabad kezet adott a zsidó szervezeteknek, kérdéses, hogy mi történik majd a fennmaradó 15 millió dollárral. Nem is beszélve arról, hogy a magyar adófizetők pénzének külföldre irányítása jogi szempontból is aggályos. A Mazsök alapító okirata ugyanis nem teszi lehetővé, hogy külföldön élőket kárpótoljanak. A Mazsök által felkért jogi szakértő, Erdész Éva az alapítvány kuratóriumának készített, a lapunkhoz is eljutott szakvéleményében leszögezi: az idegen országokban élők kárpótlása egyébként sem lehet állami szerv, magyar köztestület feladata, ráadásul nehézkes lenne felkutatni Izraelben vagy az USA-ban, hogy az illető valóban magyar állampolgár volt-e, rászorul-e a pénzre, illetve a rászorultságot mihez viszonyítják.

A kormány eljárása azért is meglepő, mert a holokauszt túlélőinek ma is életjáradékot folyósítanak a magyar költségvetés terhére, az elhunytak után pedig egyösszegû, 400 ezer forintos kárpótlást fizetett ki az állam. Ezeknél törvényben és rendeletekben pontosan meghatározták a jogosultak körét, ellentétben a mostani kárpótlással.

A Mazsök több kurátorát, köztük Zoltai Gusztáv társelnököt is kerestük. A szervezet titkára, Vályi György elutasította a válaszadást, Szabó Zoltán arra hivatkozott, hogy egy ideje nem vett részt kuratóriumi ülésen, Zoltai Gusztáv pedig nem reagált hívásainkra.

A világ vámszedői a nemzetektől beszedett sarcot atombombára és fegyverekre költik. Magyarországot felvásárlók már nyilvánosan szednék a sarcot. Ők nem a tizedet kérik, nekik az egész kell.

A gyarmatról már a látszatra sem vigyázva vinnék ki az "örökös adót" - hollókoszt köntösbe (kaftánba) burkolva. És tágra nyílt szemekkel csodálkoznak álságosan, miért nő az irántuk való gyûlölet?
Már nem cifrázzák a kaftános helytartó "urak.

Felháborodva olvastam a legújabb holokauszt-élősködésről szóló hírt. Nem vagyok jártas a témában, csak kérdezem. Amerika mennyi kárpótlást fizet a tönkrebombázott koreai, vietnám, afgán, iraki és egyéb áldozatoknak?

Mennyit fizet Oroszország a volt Kelet-Európai tartományoknak az ő hatásukra elkövetett kivégzésekért, Ukrajának a Holodomorért? Mennyit kártérítést fizet Izrael a koncentrációs táborokban tartott és megölt palesztinoknak?

Ez vagy nemzetközi szinten mindenkire érvényes kell, hogy legyen, vagy nincs ilyen és kész. Ha görbe az orrod, nincs fityma és elmebetegségedben kiválasztott népnek gondolod magad, akkor sincs. Vagy van mindenkinek. Az pedig, hogy az ún. holokausztkor még nem is élő nemzedék fizessen a túlélőknek, az nonszensz számomra. Tehát a mostani németek, magyarok, stb.. a munkájuk egy részét azért végzik, hogy egy 70 évvel ezelőtti dologért, a "túlélő" áldozatoknak pénzt adjanak. Ez a "munkatábor" 70 éve tart, mikor lesz ezért benyújtva a kártérítés?
 
VJack